Fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat
A környezet védelme, a fenntarthatóság elérése mindannyiunk közös ügye, és a kutatási eredmények azt mutatják, hogy szerencsére ezzel a magyar lakosság is egyetért. Amellett, hogy a vállalatoktól is elvárja, hogy tegyenek a tevékenységükkel járó környezeti terhelés csökkentése, a vállalat etikus működése érdekében, maguk is hajlandóak változtatni a fogyasztási, vásárlási, használati szokásaikon és ha csökkenő mértékben is, de tenni a környezet megóvása érdekében.
A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.
Legutóbbi, 500 fős reprezentatív kutatásunkban arról kérdeztük a lakosságot, hogy mit gondolnak az élelmiszer-előállítás, -szállítás és -értékesítés környezeti hatásairól, és ezek befolyásolják-e a fogyasztási szokásaikat. Konkrétan lemondanak-e valamilyen élelmiszerről azért, mert a környezetre nézve kevésbé károsnak tartanak valamilyen más alternatívát.
Lemondások nélküli környezetvédelem
Azt már korábbi kutatásokban is tapasztaltuk, hogy a vásárlási és fogyasztási döntésekben a kényelemnek nagyon nagy szerepe van. Ahhoz még a magukat tudatos vásárlóknak nevezők többsége sem elég elkötelezett, hogy mindenáron kitartson a környezet védelme mellett, így, ha a boltok nem kínálnak többféle alternatívát, a vásárló azt fogja megvenni, amit talál. Inkább csak olyan kérdésekben fog „tudatos” döntést hozni, amire van ráhatása, például, hogy vigyen-e magával saját bevásárlószatyrot, vagy szelektív kukába dobja-e a hazavitt csomagolóanyagokat.
Ezért is meglepő, hogy a megkérdezettek 53%-a úgy véli, hogy befolyásolja az étkezési szokásait és termékválasztásait, hogy mely élelmiszerek előállítása jelent kisebb terhelést a környezetre. Ugyan a nagy többségükre csak kisebb mértékben van hatással, és valójában csak 7% az, akire ez jelentős mértékben igaz, de azért érdemes megnézni, hogy mit jelent ez a gyakorlatban; a környezeti hatásokra való odafigyelés milyen szinten, miben képes befolyásolni a fogyasztókat.
57% keresi a hazai termékeket a friss zöldségek és gyümölcsök polcain és elsősorban ezeket vásárolja. 45% csökkentette a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, míg 22% odafigyel, hogy a megvásárolt termék pálmaolajmentes legyen. Ezek mellett az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése leginkább már csak azokra jellemző, akiket jelentős mértékben befolyásol a termék környezeti hatása. Látható tehát, hogy a környezetre való odafigyelés nem jelent valódi lemondásokat és radikális változásokat vásárlási szokásokban.
Növényi sem jobb az állatinál?
Míg a lakosság nagy többsége úgy gondolja, hogy a növényi alapú étkezés elterjedésével, az állati eredetű összetevők elhagyásával nem, vagy nem számottevő módon csökkenthető az élelmiszeripar környezetszennyező hatása, addig a növényi alternatívákat nem érdemes ezzel az érvvel reklámozni. Azon kevesek körében, akik szerint a növényi alapú étkezés kevésbé szennyezi a környezetet, nem meglepő módon az átlaghoz képest négyszeres (20%) a vegetáriánusok, vegánok és flexitáriánusok aránya együttesen.
Jelenleg a lakosság 30%-a követ valamilyen speciális étrendet vagy diétát, de közülük is csak 5% csökkentette vagy hagyta el teljesen az állati eredetű élelmiszereket az étkezéséből. A többség valamilyen betegség vagy allergia miatt kényszerül arra, hogy speciális étrendet kövessen, és még az állati eredetű összetevők csökkentésének vagy elhagyásának is ez a legfőbb oka. 22% figyel az étkezésére az egészségének, fittségének megőrzése érdekében, és további 16% diétázik a súlyának csökkentése céljából. Az állatok jólléte 5%-nak fontos annyira, hogy emiatt bizonyos élelmiszerekről lemondjon, míg a környezet védelme érdekében erre csak 2% hajlandó.
A nők között magasabb a speciális étrendet követők és az egészségügyi okokból diétázók aránya, míg a férfiakat inkább az egészség és fittség megőrzése céljából lehet rávenni valamilyen étkezési szabály betartására.
Növényi alternatívák, nem csak diétázóknak
A statisztikák alapján úgy tűnik, a növényi eredetű tej- vagy húshelyettesítőket nem csak a speciális étrendet követők fogyasztják, időnként azok étrendjében is megtalálhatók, akik nem figyelnek oda különösképpen arra, hogy mit esznek. 28% fogyaszt legalább havonta növényi eredetű italokat (pl. szója-, zab-, rizs- mandula- vagy kókusztejet). Ezek a termékek jóval népszerűbbek azok körében, akiket a környezeti szempontok befolyásolnak az étkezésükben, nem csak magasabb arányban, de gyakrabban is fogyasztják őket. A húshelyettesítőknél, növényi alapú felvágottaknál nincs ekkora különbség, ilyen termékeket kevesebb mint a lakosság ötöde fogyaszt havonta vagy gyakrabban.
A lakosság tehát tisztában van vele, hogy az élelmiszerek előállítása, szállítása, értékesítése szennyezi a környezetet, de nincsenek tisztában ennek mértékével. Nem hisznek benne, hogy ha lecserélnék a megszokott ételeiket növényi alternatívákra, azzal jelentősen hozzájárulnának a környezet védelméhez, ezért, ha nincsenek rákényszerítve, akkor még viszonylag alacsony azok aránya, akik rendszeresen növényi alapú alternatívák mellett döntenek. Azonban a változatos táplálkozás érdekében, kíváncsiságból vagy a termék egyéb hasznos tulajdonsága miatt szívesen kipróbálják őket, a speciális étrendet nem követők ötöde is legalább havonta fogyaszt például növényi alapú tejitalokat.
Ha a környezet védelme érdekében dönt valaki úgy, hogy változtat az étkezési szokásain, az jellemzően nem érinti az alapanyagokat vagy azok minőségét (pl. bio, vegyszermentes), inkább a beszerzési forrásokat nézi meg, és többször dönt kevésbé feldolgozott élelmiszerek mellett.
Mi ebből a tanulság?
Környezetvédőként számomra leginkább az, hogy mennyire fontos lenne edukálni a lakosságot az élelmiszerek környezetre és egészségükre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, tudatosítani a rendszeres döntéseik várható következményeit. A „zöld marketing” célja lehet például azoknak a terméktulajdonságoknak a kiemelése, hangsúlyozása, melyek valamilyen szempontból pozitív hatással vannak a környezetre vagy az egészségünkre. //
Related news
Mol and the University of Pannonia have completed a successful consortium project
Mol and Pannon University have concluded a successful consortium project…
Read more >This is how Hungarians shopped for Christmas this year
Christmas is one of the most cherished times of the…
Read more >Hungarian companies are optimistic about climate change
According to EY’s international research, the majority of Hungarian companies…
Read more >Related news
The Joy of Giving! – SPAR stores collect non-perishable food for people in need
The Hungarian Maltese Charity Service and SPAR Hungary have launched…
Read more >Technological advancements and business travel
The latest research from International Workplace Group (IWG), the leading…
Read more >K&H: a gift, but what and from which store?
When it comes to Christmas gift-giving, clothes are the most…
Read more >