Fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat

Vendégszerző:
Dorogi Adrienn
senior kutató
NMS Hungary

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

Legutóbbi, 500 fős reprezentatív kutatásunkban arról kérdeztük a lakosságot, hogy mit gondolnak az élelmiszer-előállítás, -szállítás és -értékesítés környezeti hatásairól, és ezek befolyásolják-e a fogyasztási szokásaikat. Konkrétan lemondanak-e valamilyen élelmiszerről azért, mert a környezetre nézve kevésbé károsnak tartanak valamilyen más alternatívát.

Lemondások nélküli környezetvédelem

Azt már korábbi kutatásokban is tapasztaltuk, hogy a vásárlási és fogyasztási döntésekben a kényelemnek nagyon nagy szerepe van. Ahhoz még a magukat tudatos vásárlóknak nevezők többsége sem elég elkötelezett, hogy mindenáron kitartson a környezet védelme mellett, így, ha a boltok nem kínálnak többféle alternatívát, a vásárló azt fogja megvenni, amit talál. Inkább csak olyan kérdésekben fog „tudatos” döntést hozni, amire van ráhatása, például, hogy vigyen-e magával saját bevásárlószatyrot, vagy szelektív kukába dobja-e a hazavitt csomagolóanyagokat.

Ezért is meglepő, hogy a megkérdezettek 53%-a úgy véli, hogy befolyásolja az étkezési szokásait és termékválasztásait, hogy mely élelmiszerek előállítása jelent kisebb terhelést a környezetre. Ugyan a nagy többségükre csak kisebb mértékben van hatással, és valójában csak 7% az, akire ez jelentős mértékben igaz, de azért érdemes megnézni, hogy mit jelent ez a gyakorlatban; a környezeti hatásokra való odafigyelés milyen szinten, miben képes befolyásolni a fogyasztókat.

57% keresi a hazai termékeket a friss zöldségek és gyümölcsök polcain és elsősorban ezeket vásárolja. 45% csökkentette a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, míg 22% odafigyel, hogy a megvásárolt termék pálmaolajmentes legyen. Ezek mellett az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése leginkább már csak azokra jellemző, akiket jelentős mértékben befolyásol a termék környezeti hatása. Látható tehát, hogy a környezetre való odafigyelés nem jelent valódi lemondásokat és radikális változásokat vásárlási szokásokban.

Növényi sem jobb az állatinál?

Míg a lakosság nagy többsége úgy gondolja, hogy a növényi alapú étkezés elterjedésével, az állati eredetű összetevők elhagyásával nem, vagy nem számottevő módon csökkenthető az élelmiszeripar környezetszennyező hatása, addig a növényi alternatívákat nem érdemes ezzel az érvvel reklámozni. Azon kevesek körében, akik szerint a növényi alapú étkezés kevésbé szennyezi a környezetet, nem meglepő módon az átlaghoz képest négyszeres (20%) a vegetáriánusok, vegánok és flexitáriánusok aránya együttesen.

Jelenleg a lakosság 30%-a követ valamilyen speciális étrendet vagy diétát, de közülük is csak 5% csökkentette vagy hagyta el teljesen az állati eredetű élelmiszereket az étkezéséből. A többség valamilyen betegség vagy allergia miatt kényszerül arra, hogy speciális étrendet kövessen, és még az állati eredetű összetevők csökkentésének vagy elhagyásának is ez a legfőbb oka. 22% figyel az étkezésére az egészségének, fittségének megőrzése érdekében, és további 16% diétázik a súlyának csökkentése céljából. Az állatok jólléte 5%-nak fontos annyira, hogy emiatt bizonyos élelmiszerekről lemondjon, míg a környezet védelme érdekében erre csak 2% hajlandó.

A nők között magasabb a speciális étrendet követők és az egészségügyi okokból diétázók aránya, míg a férfiakat inkább az egészség és fittség megőrzése céljából lehet rávenni valamilyen étkezési szabály betartására.

Növényi alternatívák, nem csak diétázóknak

A statisztikák alapján úgy tűnik, a növényi eredetű tej- vagy húshelyettesítőket nem csak a speciális étrendet követők fogyasztják, időnként azok étrendjében is megtalálhatók, akik nem figyelnek oda különösképpen arra, hogy mit esznek. 28% fogyaszt legalább havonta növényi eredetű italokat (pl. szója-, zab-, rizs- mandula- vagy kókusztejet). Ezek a termékek jóval népszerűbbek azok körében, akiket a környezeti szempontok befolyásolnak az étkezésükben, nem csak magasabb arányban, de gyakrabban is fogyasztják őket. A húshelyettesítőknél, növényi alapú felvágottaknál nincs ekkora különbség, ilyen termékeket kevesebb mint a lakosság ötöde fogyaszt havonta vagy gyakrabban.

A lakosság tehát tisztában van vele, hogy az élelmiszerek előállítása, szállítása, értékesítése szennyezi a környezetet, de nincsenek tisztában ennek mértékével. Nem hisznek benne, hogy ha lecserélnék a megszokott ételeiket növényi alternatívákra, azzal jelentősen hozzájárulnának a környezet védelméhez, ezért, ha nincsenek rákényszerítve, akkor még viszonylag alacsony azok aránya, akik rendszeresen növényi alapú alternatívák mellett döntenek. Azonban a változatos táplálkozás érdekében, kíváncsiságból vagy a termék egyéb hasznos tulajdonsága miatt szívesen kipróbálják őket, a speciális étrendet nem követők ötöde is legalább havonta fogyaszt például növényi alapú tejitalokat.

Ha a környezet védelme érdekében dönt valaki úgy, hogy változtat az étkezési szokásain, az jellemzően nem érinti az alapanyagokat vagy azok minőségét (pl. bio, vegyszermentes), inkább a beszerzési forrásokat nézi meg, és többször dönt kevésbé feldolgozott élelmiszerek mellett.

Mi ebből a tanulság?

Környezetvédőként számomra leginkább az, hogy mennyire fontos lenne edukálni a lakosságot az élelmiszerek környezetre és egészségükre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, tudatosítani a rendszeres döntéseik várható következményeit. A „zöld marketing” célja lehet például azoknak a terméktulajdonságoknak a kiemelése, hangsúlyozása, melyek valamilyen szempontból pozitív hatással vannak a környezetre vagy az egészségünkre. //