Statisztikai helyzetjelentés 2023

A 2022-es helyzetjelentést – az előző évekhez hasonlóan – Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belüli részesedése – a 2021-es év előzetes adatai alapján – a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatással együtt 8,2% volt, 1,9 százalékponttal kevesebb, mint 2019-ben.

A turisztikai ágazatok (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 5,6%-ra mérséklődött (2019-ben 6,4% volt), és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma pedig 400 ezer fő alá csökkent. A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben továbbra is a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak mintegy harmada, megközelítőleg 130-140 ezer ember.

Magyarországon a vendéglátóhelyek száma 2022 végén kevesebb mint 47 ezer volt: ez 2021-hez képest 977, 2019-hez pedig 4382 üzletes csökkenést jelent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2022-ben mintegy 1,5 ezerrel (éttermek és büfék 611, cukrászdák 67, italüzletek és zenés szórakozóhelyek 767) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 468-cal nőtt egy év alatt.

A vendéglátóhelyek területi megoszlása az üzletszámcsökkenés ellenére 2022-ben sem változott érdemben, a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátóüzleteinek közel 1/3-a (több mint 14 ezer egység) a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban összpontosult. Minden ötödik vendéglátóüzlet Budapesten található, amelyek 89%-át a kereskedelmi vendéglátóhelyek adják.

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság hatására országosan a vendéglátóhelyek száma 8,5%-kal csökkent 2019-hez képest, amely legutóbb 1999-ben volt 47 ezernél kevesebb.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az önálló vállalkozók szerepvállalása tovább csökkent, 2022-ben a vendéglátóüzleteknek már csak kevesebb mint 1/3-át (31%-át) üzemeltették önálló vállalkozók, míg 10 évvel korábban ez az arány közel 40%-os volt.

Forgalmi adatok

2022-ben a vendéglátóhelyek bruttó forgalma (folyó áron) 1913 milliárd forint volt, amely – az árszínvonal jelentős emelkedése mellett – 46%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 2022-es forgalom 90%-át, 1721 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, a fennmaradó 192 milliárd forintot a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek bruttó forgalma (folyó áron) 47%-kal, a munkahelyi, rendezvényi vendéglátás és közétkeztetés forgalma pedig 34%-kal volt több, mint 2021-ben.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2022-ben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására 19,5%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely 5,0 százalékponttal meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (114,5%). A vendéglátóhelyi forgalom volumene 22%-kal nőtt 2021-hez képest, de 4,0%-kal elmaradt a járvány előtti, 2019. évitől.

A kereskedelmi vendéglátás volumene 4,8%-kal kevesebb, a munkahelyi vendéglátásé viszont 3,9%-kal volt több, mint 2019-ben.

A járványügyi korlátozások feloldásával 2022 első felében a kereskedelmi vendéglátás volumene megközelítette a járvány előtti szintet, de ez a folyamat az energiaválság és a bizonytalan gazdasági környezet hatására lelassult.

A koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések miatt 2021-ben a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma a korábbi évekhez képest nagyobb arányban koncentrálódott a nyári időszakra. 2022-ben a forgalom eloszlása kevésbé volt egyenlőtlen, de a kereskedelmi vendéglátóhelyek éves forgalmuk közel 1/3-át a nyári időszakban realizálták.
(Folytatjuk.) //