Magazin: Creamer kontra Creamer

A magyar fogyasztók 85 százaléka tejjel vagy valamilyen abból készített termékkel issza kávéját. Hogy ezek állati vagy növényi eredetűek és mekkora a zsírtartalmuk, az nemcsak az árukat és minőségüket határozza meg, de az elkészült kávéitalok jellegét, sőt néha a barista stílusát is.

Jaroslav Horváth
cégvezető
Meggle Hungary

A magyar fogyasztó meglehetősen árérzékeny, és folyamatosan keresi a „jó megoldásokat”, emiatt szélesebb és színesebb lett a kávéfehérítők választéka is, legyen szó friss vagy UHT tejről, kapszulás kávétejszínről, különböző fehérítő porokról vagy növényi alapú tejhelyettesítőkről – elemez Jaroslav Horváth, a Meggle Hungary Kft. cégvezetője. A piacot még mindig a tej uralja, Magyarországon főleg a 1,5 százalék zsírtartalmú (Csehországban és Szlovákiában a 3,5 százalékos domináns) tejet használja fel sok háztartás is, ahol az utolsó években megjelentek az automata kávégépek, és tejtartályok segítségével varázsolják elő a kapucsínót és más kávéitalokat. Emellett az összes nagy franchise kávéhálózatnak van saját márkás tejszínkapszulája; a fogyasztó megszokta ezeket, és a retail üzletekben is megveszi az ehhez hasonló terméket, mert praktikusak és 100–150 Ft között mozog a tízdarabos kiszerelések ára.

Stabilnak tűnik a spray típusú termékek forgalma is. Sok más országgal összehasonlítva a magyar piacon a növényi alapú termékek a meghatározók – elsősorban az áruk miatt. Kicsi, de növekvő a speciális étrenddel kapcsolatos termékek értékesítése, a laktózmentes vagy növényi alapú termékeké, mint a szója-, mandula- és rizstej. Alkalmazkodva a modern trendekhez, és hogy megfeleljünk a fogyasztó elvárásainak, forgalmazni kezdtük egy német vegán márka termékeit is – sajnos az ételintoleranciától szenvedők egyre többen szorulnak ezekre.

A barista számára fontos a tej fehérjetartalma, ha erős tejhabot szeretne kapni. Amennyiben a krémességet kívánja kihangsúlyozni, az a magasabb zsírtartalmat igényli. Magyarországon az alacsonyabb zsírtartalmú, de erős hab, tehát inkább az olaszos stílus a divat. Az úgynevezett kényeztető életstílus részei a különböző shake-ek, a kávémesternek ezekhez szüksége van a 3,5 százalékos tejre és habtejszínre is.

Mitől jó?

Foltin Miklós
kereskedelmi igazgató
König-Units

A kávéfehérítés egy szakma, amelyet ma már világszerte magas szinten oktatnak – véli Foltin Miklós, a König-Units Kft. kereskedelmi igazgatója. – Ez persze nem azt jelenti, hogy különösebb előképzettség nélkül, akár otthoni körülmények között ne lehetne megoldani ezt a feladatot, ám a jó minőség és az élvezhető végeredmény szempontjából fontos a szakértelem, továbbá a megfelelő alapanyag és a kellő technológia, azaz a jó berendezés. Ennek megfelelően fehérített kávéval azokon a vendéglátóhelyeken lehet találkozni elsősorban, ahol kellő figyelmet fordítanak mindhárom fenti tényezőre.

A kávéfehérítéshez használt alapanyagok közül a zsíros és fehérjedús teljes tej viszi a prímet, mivel ebből lehet elkészíteni a legjobb minőségű tejhabot. Ugyanakkor folyamatosan gyorsuló világunkban nehezen várható el az átlagfogyasztótól, hogy a tejhab előállításával otthon bajlódjon. Ezért jelentek meg ebben a szegmensben az olyan alternatív megoldások, mint a tejpor, kávétejszín vagy a tejszínhab.

Sokak számára meglepő lehet az a tény, hogy az egy főre jutó tejszínhabfogyasztás tekintetében Magyarország látványosan kiemelkedik, nemcsak a régió, de egész Európa piacán. Ehhez nyilván hozzájárulnak az itthoni kávéfogyasztási szokások is, ugyanis a magyar fogyasztók előszeretettel használnak kész tejszínhabot a kávé fehérítéséhez, ami egyáltalán nem jellemző például a lengyel, de főleg az olasz fogyasztókra. Ami a tejszínhabok fejlődését illeti, itt is megfigyelhető egy evolúciós folyamat az elmúlt 20-25 évben. Volt olyan korszak, amikor a tejszínhabok kizárólag állati eredetű alapanyagokból készültek. Később – elsősorban az árérzékeny közép- és kelet-európai régióban – tisztán növényi zsírokból állították elő őket. Mára viszont elmondható, hogy a tejszínhab kategóriában a vegyes összetételű termékek bírnak a legnagyobb piaci részesedéssel. A forgalomban lévő Hulala habunk is folyamatos fejlesztés eredménye, amely egyesíti a tej ízét a növényi zsírok által biztosított tartóssággal. A tejszínhabok egyik legnagyobb előnye a kávéfehérítő kategória többi szereplőjével szemben, hogy a kávé mellett más otthoni cukrászati célokra is használhatók.

Az állandóság szerepe

A tejszín esetében az állandóság a professzionális felhasználók számára a minőség egyik legfontosabb szempontja; a kész tejszínnek folyamatosan ugyanazt a stabil, elvárt minőséget, termékjellemzőket (állandó zsírtartalom, állag, íz) kell garantálnia.

Elvárás az is, hogy jól viselje az extrém körülményeket – például a savas közeget, az alkoholt, a magas hőmérsékletet, a habok esetében pedig a magas volumennövekedés és a tartósság is lényeges szempont.

A tejszínpiacon kevés a hazai szereplő – a kávétejszín például kifejezetten import termék –, a hálózatok nagy hangsúlyt fektetnek a saját márkás kínálatra. A kancsós kávétejszínek is egyre keresettebbek – ez a kávézás mára kialakult magas kultúrájának köszönhető.

A tejzsír áremelkedése miatt mind népszerűbbek a növényi alapú termékek.

A magasabb zsírtartalmú (30–35%) tejszíneket inkább hotelek és cukrászdák vásárolják, az üzletekben inkább az alacsonyabb zsírtartalmúak keresettek. A kiszerelés tekintetében fontos szempont az egyszer felhasználhatóság: a piacot a kis kiszerelések uralják.

Sirály Ferenc
társtulajdonos
Caff é Service

Bár a vending területén is erősödni látszik az úgynevezett toppingok használata, ami 50 százalék növényi, 50 százalék állati eredetű tejport takar, az üzemeltetők négyötöde még mindig 100 százalékban növényi eredetű kávéfehérítőt használ – hangsúlyozza Sirály Ferenc, Caffé Service Kft. társtulajdonosa. Léteznek 100 százalékban állati eredetű tejporok is, de ezek egyelőre csak néhány prémium – jellemzően table top automatában jelennek meg. //