Fókuszban a fenntarthatóság: fehérjeátállás, állatjólét, kommunikáció, étrend

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

A fehérjeátállás előmozdítása Európában

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
élelmiszer-politikai
elemző
elelmiszervilag.hu

A növényi fehérjék, ezen belül is a hüvelyes növények fogyasztásának növelése minden szempontból fontos törekvés azokban az országokban, ahol a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek kialakítása napirendre kerül. Segítségükkel nemcsak a környezetet jobban kímélő fehérjetermelés, az élelmiszer-ellátáshoz szükséges területek és az ÜHG-gázok kibocsájtásának csökkentése érhető el, hanem olyan étrend megvalósítása is, amelyben nem csak a növényi alapú fehérjeforrások aránya, hanem – nem kevésbé fontos módon – a szervezetbe bevihető rostok mennyisége is jelentősen nő. Az alternatív módszerekkel, például a precíziós fermentációval előállított fehérjék termelésének ösztönzése pedig szintén jelentős mértékben segítheti majd a fenntarthatóbb étrend kialakítását az előttünk álló évtizedekben. Az elmúlt időszakban három európai uniós tagországban is jelentős lépések történtek az alternatív és növényi fehérjék előállításának ösztönzése érdekében.

Hollandiában egy 96 millió eurós, hat éven át tartó program finanszírozását javasolja az agrárminisztérium és a Wageningen Egyetem mellett több más szervezet. A program elsődleges célja, hogy az országban gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a termelők számára a hüvelyes növények termesztését, az átállást megkönnyítsék, a fogyasztás megkétszereződjön, így 2030-ra már 50-50% legyen a lakosság táplálkozásában a növényi és állati fehérjék aránya. Emellett jelentős mértékben csökkenjen a szén-dioxid- és nitrogénkibocsájtás (640 milió kg-mal, illetve 10 millió kg-mal), a mezőgazdasági termelésbe bevont területek nagysága pedig 7%-kal zsugorodjon.

Dániában a kormány jóváhagyta az ország 2023–2030 közötti időszakra szóló, növényi fehérje fejlesztési tervének végrehajtásához szükséges állami finaszírozást (több mint 90 millió eurós összegben). Az új terv a növényi alapú élelmiszerek fejlesztéséhez szükséges célzott beruházásokat segíti, ami egyben hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait csökkentsék. A dán mezőgazdasági miniszter a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a létrehozott alap erős jelzést küld mind a termelőknek, mind az élelmiszeriparnak többek között a jó gyakorlatok kialakításának és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átállásnak szükségességéről.

Franciaország pedig Európában egyedülálló, PPP-finanszírozású, 2030-ig tartó, 48,3 millió eurós kutatási és innovációs programot indít a precíziós fermentáció témájában. A cél, hogy az élelmiszer-előállítókat alapkutatással és az innovációs tevékenység felgyorsításával segítsék az új, köztük fenntarthatósági kihívásoknak megfelelő, precíziós fermentációból származó termékek kifejlesztésében. A programtól azt is remélik, hogy Franciaország nemzetközi szinten vezető innovációs nagyhatalommá váljon, a francia vállalatok pedig komoly piaci versenyelőnyre tehessenek szert a jövőben a fejlesztéseknek köszönhetően.

Az új uniós irányelv célja a „zöldre mosás” gyakorlatának felszámolása

Állatjóléti szabályozás

Az EU élelmiszer-termelésének és -fogyasztásának zöldítését célzó Farm 2 Fork stratégia megvalósítása keretében várható a jelenlegi állatjóléti rendelkezések felülvizsgálata is, amelynek keretében sor kerülhet a téma jelölési aspektusainak szabályozására.

Jelenleg erről annyit lehet tudni, hogy a Bizottság három opciót vizsgál: az elsőben oly módon szabályoznák az állatjólét fokára utaló állításokat, hogy közös minimum követelményeket határoznak meg az alkalmazáshoz; a második szerint létrejönne egy harmonizált európai uniós állatjóléti védjegy, amely azt jelezné, hogy az állatok ketreces tartásban éltek-e; a harmadik megoldás pedig olyan kötelezően/önként alkalmazott uniós védjegy bevezetése lehet, amely mögé meghatároznák az állatjólétre vonatkozó legfontosabb követelményeket. Azt még nem lehet tudni, hogy a friss és feldolgozott termékekre egyaránt vonatkoznának-e ezek az opciók és azt sem, hogy hogyan kapcsolódnának a szintén tervben lévő fenntarthatósági jelöléseket szabályozó előírásokhoz. A legújabb hírek mindenesetre többszintű, harmonizált védjegyrendszerről szólnak.

Zöld kommunikáció

Idén márciusban megjelent a vállalatok működésével és a termékeik előállításához kötődő környezeti hatásokkal kapcsolatos kommunikáció szabályozását célzó, a jelenlegi gyakorlatot jelentősen szigorítani javasló uniós irányelvtervezet. A cél a zöldre mosás jelenlegi – gyakori, az állítások 40%-ánál tetten érhető – gyakorlatának felszámolása, a fogyasztókat félrevezető, megalapozatlan, általános értelmű állítások kitisztítása a piacról.

A jogalkotó szándéka egyértelmű, és összecseng az EU iparának és fogyasztásának zöldítését célzó stratégiákban foglalt elvárásokkal: ha a javaslat szellemiségét a tagállamok és az EP a jogalkotási folyamat során támogatni fogják, akkor csak olyan állítások tehetők majd (az élelmiszerekkel kapcsolatban is), amelyek tudományos alapú számításokkal, transzparens és bizonyítható adatok alapján igazolhatóak, a termékek teljes életciklusát figyelembe veszik, a trade-off gyakorlatokról pedig szintén tájékoztatást adnak. Ugyanakkor nem került be a tervezetbe egyetlen, harmonizált tudományos módszer a termékek lábnyomának kiszámítására, így a környezetvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy ennek hiányában nehezen lesznek az állítások összehasonlíthatóak, illetve a tagállamok és az ellenőrző szervek gyakorlata eltérhet egymástól, ami nem szolgálja a fogyasztók egyértelmű tájékoztatását és a vállalkozások jogbiztonságát.

Ha a tervezetet még 2024 tavaszáig, a jelenlegi EP mandátumának végéig elfogadják, akkor onnantól számítva 18 hónapja lesz a tagállamoknak az irányelv átültetésére, majd ezután hat hónap átmeneti idővel lehet számolni. Ez azt jelentené, hogy nagyjából 2026 tavaszától már csak az új, szigorú előírások szerint lehet majd kommunikálni.

Az élelmiszer-előállítóknak ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy a horizontális, vagyis minden termékre vonatkozó jogszabály mellett készülőben van az élelmiszerekkel kapcsolatos fenntarthatósági kommunikáció külön szabályozása is: ezért egyáltalán nem kizárt, hogy uniós, harmonizált, életciklus-elemzésen alapuló, minősítő kategóriabesorolást tartalmazó, frontoldali védjegy kerül bevezetésre. Ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek/élelmiszer-kategóriák előállítása ökológiai lábnyomának összehasonlítására kaphatnak a jövőben lehetőséget a fogyasztók. Akár sor kerül a harmonizációra, akár nem, minden élelmiszer-előállítónak fel kell arra készülnie, hogy a jövőben sok ok miatt (kommunikáció, fenntarthatósági jelentések, ESG, finanszírozás, támogatások, saját márkás termékek gyártási követelményei, fogyasztói elvárások) egyre fontosabb lesz az előállítási folyamatok környezeti hatásának számszerűsítése, a körforgásosság elvének alkalmazása is. Ezt támasztja alá egy, az Egyesült Királyságban és Németországban nemrégiben végzett felmérés, mely szerint, a felnőtteknek 49%-a rendszeresen vásárol olyan termékeket, amelyeken megtalálható valamilyen fenntarthatóságra vonatkozó védjegy vagy hivatkozás, 29% pedig hajlandó többet is fizetni a kedvezőbb környezeti lábnyomú termékekért.

A júniusban megjelent „Északi Táp lálkozási Ajánlás 2023” a fenntarthatóságra törekedve nagy arányban növényi alapú táplálkozást javasol

Megjelent az Északi Táplálkozási Ajánlás

Júniusban bemutatták az ún. „Északi Táplálkozási Ajánlás 2023”-at. Az észak-­európai országok összefogásával készülő dokumentum 40 éves történetében ezt a (hatodik) kiadást előzte meg a legnagyobb léptékű (több száz tudós 4 évig tartó munkáját igénybe vevő) felülvizsgálati munka, és most első alkalommal célozza immár a fenntartható étrend kialakítását. Vagyis az ajánlás nem „csak” az ember, hanem a bolygó egészségét is figyelembe veszi. Az ajánlások a táplálkozásra, egészségre és környezetvédelemre vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos eredményeken alapulnak és céljuk, hogy a térségben lakók fenntarthatóbb étrendre való áttérését szorgalmazzák és támogassák.

Tartalmát tekintve az ajánlás nagy arányban növényi-alapú táplálkozást javasol, amely sok (napi legalább 500–800 g) zöldséget, gyümölcsöt, bogyósokat, hüvelyeseket, burgonyaféléket és 90 g teljes értékű magféleséget tartalmaz. A szerzők szintén javasolják nagyobb mennyiségű (heti 300-450 g fenntartható forrásból származó) hal és dióféle fogyasztását, valamint kis mennyiségű, alacsony zsírtartalmú tejtermék bevitelét. Az ajánlás ugyanakkor kizárólag korlátozott mértékű (legfeljebb heti 350 g) vörös és fehér hús fogyasztását tartja megfelelőnek, és valóban csak minimális mennyiségű feldolgozott hústermék, alkohol, valamint magas zsír-, só- és cukortartalmú feldolgozott élelmiszer beépítését tartja elfogadhatónak az egészséges és fenntartható étrendbe.

Az Északi Táplálkozási Ajánlás aktualizálását nemzetközi figyelem kíséri, a WHO főigazgatója úgy fogalmazott, hogy az új javaslatok meghatározó módon kapcsolják össze az egészséges populáció és az egészséges bolygó kialakításának ügyét. Tedros Adhanom Ghebreyesus ahhoz is gratulált, hogy az ajánlások megfogalmazását jelentős és széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, és fő mondanivalója megegyezik a tudomány jelenlegi álláspontjával, vagyis a növényi alapú étrendekre való áttérést szorgalmazza.

2022-ben jelentősen csökkent a növényi alapú élelmiszerek forgalmának növekedési üteme, de még mindig a pozitív tartományban maradt

Növekszik a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek forgalma Európában

A GFI (Good Food Institute) NIQ adatok alapján készített jelentése alapján, Európában 2020 óta 22%-kal nőtt a növényi alapú élelmiszerek forgalma, amelynek értéke így már elérte az 5,7 milliárd dollárt. A kutatás 13 ország eladási adatait elemezte (köztük volt a térségből Románia és Lengyelország is). A növényi alapú termékek forgalmazott mennyisége nőtt, és ezeknek az élelmiszereknek az árát kevésbé érintette az infláció, mint az állati eredetű termékekét. A növényi alapú húshelyettesítők ára 1%-kal, a hagyományos húsok ára viszont 11%-kal emelkedett. 2021-hez képest ugyanakkor 2022-ben jelentősen csökkent a növényi alapú élelmiszerek forgalmának növekedési üteme, de még mindig a pozitív tartományban maradt. A vizsgálat tanulsága mindenesetre az, hogy az európaiak étvágya a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek iránt növekszik, ugyanakkor még mindig csak nagyon pici szeletét teszi ki a piacnak. A GFI képviselője úgy fogalmazott, hogy a vállalatoknak és a kormányoknak nagy felelőssége van abban a tekintetben, hogy a fogyasztók érdeklődését a fenntarthatóbb étrend kialakítása iránt támogassák, megfelelő választék, egyre javuló minőségű termékek és a fenntarthatóbb élelmiszer-környezet kialakítását célzó, átgondolt intézkedések segítségével. //