Egyedülállónak tűnik a kereskedelmi láncok hazai árcsökkentési harca

A hírek most is, mint már évek óta a magyar fogyasztók árérzékenységét zengik, miközben a drágulás immár olyan méreteket öltött, hogy egyrészt sokakban felmerült egy újabb kormányzati beavatkozás lehetősége, de az önszabályozás kérdése is a kiskereskedelem részéről. Míg a kormány február elején elutasította az élelmiszerek áfájának csökkentését, addig úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi láncok egymás után állnak bele az ármérséklésbe – ami feltehetően sokkal inkább a karácsony után visszafogottabbra állított vásárlási kedv okán, mint a GVH vizsgálódása miatt következett be.

A folyamatot február elején az Aldi indította el, amikor a németországi intézkedésével közel egy időben, hazánkban is jelentős mértékben – 20%-kal – leszállította a két legnépszerűbb, nemzetközi beszerzésű saját márkás vajának az árát, majd egy következő lépésben a sajtokat tette olcsóbbá.
Az árharcba vetélytársa, a Lidl is bekapcsolódott, mely január elsejével közel 200 termék fogyasztói árát mérsékelte, és ez a kör márciusban – a lánc beszállító partnereivel történt hosszas tárgyalások, valamint a piaci változások eredményeképpen – újabb 100 árucikkel bővült döntő többségében a tejtermék kategóriában.

A diszkontokkal szemben a SPAR és a Tesco március elején még egyértelműen elzárkózott a direkt árcsökkentéstől.

A zöldségek, gyümölcsök, bio termékek és friss húsok eladásában hónapok óta látható csökkenő tendenciáját és a saját márkás termékek értékforgalmi részesedésének megugrását a SPAR egyértelműen annak tudja be, hogy a vásárlók igencsak meggondolják, mit milyen mennyiségben és mennyiért vásárolnak. A lánc deklarált célja az volt, hogy versenyképes árakat biztosítson a fogyasztóknak és üzleteiben a KSH által közölt inflációs érték alatt tartsa az áremelkedés mértékét.
A Tesco hasonlóképpen úgy látja, hogy egyre többen és egyre gyakrabban választják az alacsonyabb áron elérhető, minőségben azonban kiváló saját márkás árucikkeket, amelyek értékesítése hónapról hónapra nő.

Úgy tűnik, a Tesco kitart és stratégiáját exkluzív vásárlási kedvezményekre építette, mondván, ezzel a fogyasztók optimalizálni tudják háztartási kiadásaikat. A piaci történések a SPAR-t azonban arra késztették, hogy beleálljon az árcsökkentésbe és elindítsa Árzuhanás Promócióját, melynek keretében meghirdetett termékek árai akár 5-40%-kal csökkenhetnek. Emellett a vásárlókat egyéb kedvezmények, akciók, hűség-, és kuponajánlatok is segítik abban, hogy költéseiket mérsékelhessék.

Azt, hogy e lépések az egyes szereplőknek több vásárlót és nagyobb forgalmat hoz-e, a piackutatóktól fogjuk megtudni – talán nem is olyan sokára.

A tengeren innen…

Nem hozott jót a gyengülő font

A Kantar jelentése szerint a britek egynegyede került anyagilag nehéz helyzetbe azáltal, hogy a frissélelmiszer-infláció rekordmagasságokba szökött, miután a gyengülő font megdrágította az Európából érkező importot.

A British Retail Consortium (BRC) szerint a friss élelmiszerek 16,3%-kal lettek drágábbak, miközben hiány volt tapasztalható olyan alapvető élelmiszerekből, mint a paradicsom és a brokkoli, egyrészt a dél-spanyolországi és észak-afrikai rossz időjárás, másrészt az Egyesült Királyság és Hollandia üvegházi termelőinek magasabb költségei miatt.

A BRC vezérigazgatója, Helen Dickinson szerint ráadásul az árak a közeljövőben nem is igen fognak mérséklődni. Az, hogy a bolti árak inflációja újabb csúcsokat döntöget, szerinte az emelkedő energiaszámláknak, így a magasabb üzemeltetési költségeknek és az ukrajnai háború okozta nehezebb kereskedelmi feltételeknek betudható, míg a frissélelmiszer-árakra – különösen a zöldségekére – szerinte is a gyengébb font miatt megdrágult európai import hatott. A szakember szerint bár „az év második felében az éves infláció lassulására számítunk, a fogyasztói árak az elkövetkező hónapokban továbbra sem szállnak alább”.

Az Egyesült Királyságban a friss élelmiszerek 16,3%-kal lettek drágábbak

Fraser McKevitt, a Kantar retail és consumer insight vezetője szerint a vásárlók úgy alkalmazkodnak a helyzethez, hogy több saját márkás terméket vásárolnak, és gyakrabban látogatják az olyan diszkontokat, mint a 2022-ben legolcsóbbnak talált Aldi és a Lidl, melynek piaci részesedése az Egyesült Királyságban (7,4%) soha olyan magas nem volt a Kantar szerint, mint 2022. decemberében

Nem csoda, hogy márciusban a Morrisons idén már harmadik hullámban csökkenti árait a vásárlók Aldihoz áramlásának megakadályozása céljából, és hogy a Waitrose februári bejelentése szerint 100 millió fontot fordít több mint 300 napi cikk árának mérséklésére, így támogatva a háztartásokat a megélhetési válságban való talpon maradásban.

Németországban erőteljesebben nőttek az élelmiszer-, mint az energiaárak

A német fogyasztók is makacsul kitartó drágulással szembesülnek nap mint nap: januárhoz hasonlóan 2023 februárjában is 8,7%-kal magasabb áron tudtak bevásárolni, mint pontosan egy évvel korábban. „Az inflációs ráta továbbra is magas szinten marad” – állapította meg Ruth Brand, a szövetségi statisztikai hivatal elnöke az előzetes adatok alapján. A német kormány 2023-ban 6,0%-os átlagos inflációval számol Németországban.

„A magánháztartások számára februárban különösen szembetűnő volt az élelmiszerek drágulása, amely még az energiaárak emelkedését is meghaladta” – tette hozzá a szakember. Januárról februárra a fogyasztói árak összességében 0,8 százalékkal emelkedtek.

Számítások szerint az élelmiszerárak egy év alatt 21,8 %-kal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy az emelkedő tendencia felerősödött: 2023 januárjában az élelmiszerárak 20,2%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában.

„A 8,7%-os infláció és az egy év alatt 20%-kal megdrágult élelmiszerek miatt sokan kénytelenek fogyasztásukat tekintve változtatni” – mondta Christian Wulff, a PwC tanácsadó cég munkatársa. A kiskereskedők is érzik a hatásokat: a PwC felmérése szerint jelenleg különösen nagy a kereslet az akciók és a gyakran olcsóbb saját márkák iránt.

A tavalyi év végén a lakosság már jó néven vette volna az élelmiszerek esetében egy árplafon bevezetését, a kormányzat pedig január végén kezdett egyeztetni az élelmiszerekre kivetett ÁFA mértékének csökkentéséről, miközben az Aldi lépett, és elsőként csökkentette a vaj, majd sajátmárkás kávétermékei, legutóbb pedig a zöldségek és gyümölcsök árait.

A német fogyasztók tavaly decemberben már üdvözölték volt az élelmiszerek esetében egy árplafon bevezetését

Portugália nem hajlandó az élelmiszerárak alakulását befolyásolni

Portugália gazdasági minisztere kizárta, hogy a kormány beavatkozzon a háztartásokat súlyosan sújtó élelmiszerárak emelkedésének megfékezésébe, mivel a piacot tartja a legjobb ármeghatározási mechanizmusnak.

Antonio Costa Silva a TSF rádiónak elmondta, hogy az árplafonok érvényesítése vagy a hozzáadottérték-adó (IVA) csökkentése az alapvető termékekre egyszerűen nem működne, és a szomszédos Spanyolország példáját említette, ahol az adócsökkentés hatását „gyorsan felemésztette az infláció”.

„Az árakat szabályozó legjobb eszköz a piac és alapvető fontosságú a (kiskereskedők részéről tanúsított) önszabályozás, mert az Európában látott egyéb (állami) beavatkozások, nem biztos, hogy működnek” – mondta Costa Silva. „Amikor adminisztratív úton határozzuk meg az árakat, a dolgok nem működnek”.

A kormány az élelmiszer-kiskereskedőkkel egyeztet az árak alakulásáról annak érdekében, hogy a kereskedők szem előtt tartsák, milyen súlyosan érintik a családokat az áremelkedések.

és a tengeren túl…

„Egy igazán kemény 2022-es év után arra számítunk, hogy az elkövetkező hónapok az infláció tekintetében további ingadozásokat hoznak és valószínű, hogy az élelmiszerárak rövidtávon a jelenlegi magas szinten maradnak” – mondta Andy Harig, az amerikai Food Industry Association (FMI) adó-, kereskedelmi és fenntarthatósági alelnöke egy március közepén tartott sajtótájékoztatón. „A legfrissebb fogyasztói árindex (CPI) adatok szerint az inflációs áremelkedés nem fog olyan gyorsan és egyenletesen visszarendeződni, ahogyan azt a fogyasztók szeretnék” – tette hozzá a szakember.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának (BLS) legfrissebb árindex-adatai szerint az élelmiszerárak februárban mért 10,2%-os éves növekedési rátája elmarad a januári 11,3%-os és a 2022. decemberi 11,8%-os emelkedéstől. Az általános infláció további enyhülést követően februárban éves szinten 6%-on állt, ami a BLS szerint a legalacsonyabb 12 havi növekedés a 2021 szeptemberéig tartó időszak óta.

Dr. Ricky Volpe, a Cal Poly élelmiszer-kiskereskedelemre és ellátásilánc-menedzsmentre szakosodott agrárgazdaságtani docense szerint előbb-utóbb egy olyan pontra ér el az infláció, ahol stabilizálódik, majd normalizálódik. A februári számok ebbe az irányba mutatnak. „Bár a mezőgazdasági nyersanyagárakra nehezedő nyomás enyhülőben, a kukorica, a szójabab, a rizs és az árpa árai stagnálnak vagy csökkennek, a fogyasztók egy ideig még nem fogják látni ennek hatását” – tette hozzá Volpe. Szerinte „ha a nyomás az élelmiszer-ellátási lánc legelején enyhül, akkor annak hatása nagyon-nagyon hosszú idő alatt halad végig a láncon a kiskereskedelmi polcokig”.

A Whole Foods és a Walmart árcsökkentésre kérte beszállítóit

Egyes kategóriákban ráadásul konkrét problémákkal is szembe kell nézni, amelyek miatt a nagyon magas élelmiszerárak 2023-ban nem valószínű, hogy csökkennének: ilyen a tojás esetében a madárinfluenza, a búza és az olajok esetében az orosz-ukrán háborúnak a globális exportra gyakorolt hatása.

A trend itt is az, hogy a vásárlók a magasabban árazott márkás termékek helyett más, általános megoldásokat részesítenek előnyben, a kereskedők pedig igyekeznek a beszállítókat árcsökkentésre bírni. Legalábbis ez történt két nagy kereskedelmi lánc esetében: a Whole Foods és a Walmart a hírek szerint arra kérte a fő beszállítókat, hogy csökkentsék áraikat.

Meglátjuk, hogyan tovább!//