Magazin: Business Days 2021 – A világ 8. csodája (1. rész)
Vannak, akik várják a csodát – mi inkább megpróbáltuk felépíteni az idei Business Days konferenciánkon, szeptember 20–24. között, a tapolcai Hunguest Hotel Pelionban. A világ 8. csodájának – azaz a szektor hazai újraindításának – átbeszélésére közel 800 kedves vendégünk volt kíváncsi az 5 nap során. Tudósításunk első részében az első három napon elhangzottakat elevenítjük fel.
Szerzők: Ipacs Tamás, Szalai László, Kátai Ildikó
Pénzt, paripát, fegyvert nem ígérhetek, de platformot egy nálunk eddig talán teljesen egyedülálló kerekasztal-beszélgetéshez, igen! – nyitotta meg a rendezvény első napját Hermann Zsuzsanna, amelynek témája a sok sebből vérző hazai vendéglátás volt. A hallgatóság piackutató intézetek és szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetőinek előadásaiból, majd a munkanap második felében a gyártók, nagykereskedők és vendéglátósok beszélgetéséből szerezhetett értékes információkat a horeca szegmensének aktuális helyzetéről, problémáiról, feladatairól.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója „A vártnál gyorsabb gazdasági helyreállítás – kérdőjelekkel” címmel tartott előadást. Kiemelte 2021 második negyedévének eredményeit és azok hatását a GDP növekedésére, amiben kiemelkedő szerepét játszott a nettó export és a magánfogyasztások jelentős bővülése. Az időszakban a kiskereskedelmi forgalmat jócskán meghaladta (>10%) a fogyasztásnövekedés mértéke.
Munkaerőpiaci statisztikákra, makrogazdasági adatokra támaszkodva fejtette ki, mekkora problémákat okozhat a gazdaság működésében a munkaerőhiány, valamint, hogy az infláció és az államadósság mind jelentősebb mértéke komoly gátja lehet a növekedésnek.
A szakember a növekedés ütemét 2022-ben így is minimum 5 százalékosra jósolja – ezt az eredményt a 2023-as év szerinte már nem fogja hozni.
Tolnai Gábor, a Kantar-Hoffman divízióigazgatója „A horeca szektor elmúlt másfél éve a tulajdonosok és vezetők szemével” címmel tartott prezentációt a szakmában érdekelt vezetők és tulajdonosok megkérdezésével végzett kutatások eredményeit összegezve. Elemezte a koronavírus-krízis hatásait a vállalkozások tevékenységére és a munkavállalók helyzetére, részletezte a megkérdezettek értékelését helyzetükről, lehetőségeikről. (Az előadásról horeca rovatunkban külön anyagként részletesen is olvashat.)
Feitel Balázs, az Ipsos ügyvezető igazgatója a hazai vendéglátás világjárvány utáni helyzetét elemezve elmondta: a magyarok kétharmada jut el legalább évente étterembe, cukrászdába. A döntésben legfontosabb szempont számukra a jó ár-érték arány és az ételek minősége, ízvilága. A fiatalok költése minden vendéglátóhelyi kategóriában átlagos vagy afeletti, tehát nemcsak a gyakoriság, az egyszerre elköltött összeg miatt is fontos ez a célcsoport.
Speciális étrendet a fiatalok és a fővárosiak nagyobb valószínűséggel követnek.
A legfiatalabb felnőttek (18–35) számára a házhoz rendelés már természetes megoldás, kevésbé látnak divatot benne, sokkal inkább az éttermi fogyasztást érzik trendinek.
A magyarok nyaralási szokásai megváltozni látszanak: megszűnőben van a Balaton és a főváros hegemóniája. (A Trade magazin számára készített exkluzív kutatás eredményei e számunk horeca rovatában olvashatók.)
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke statisztikai adatokra építve elemezte a szakma jelenlegi állapotát. Forgalmi adatokat, árindexeket hasonlított össze, az üres álláshelyek számát és arányát bemutatva érzékeltette a munkaerőhiány méretét.
Az újranyitást követő kihívások közül a legjelentősebbeknek értékelte a vendéglátóhelyek egy részének végleges bezárását, a különbségeket Budapest és vidék között, a külföldi turisták szerény számát 2021-ben, az üzleti és más rendezvények csökkenő számát, a munkaerőhiány újramegjelenését a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban, az atipikus foglalkoztatás bővítésének szükségességét a szektorban, a több lábon állás kényszerét, valamint a bizonytalanságot a várható negyedik hullám miatt.
Az adatokon túl
Gendur András, a MSZÉSZ gasztronómiai társelnöke, a La Perle Noire étterem társtulajdonosa „A vendéglátás helyzete és kilátásai” című előadásában a vírushelyzet miatt egyre hangsúlyosabbá váló higiéniai kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, a vendéglátóhely működésének alapja a higiéniai biztonság a szakmai munka minden stádiumában. Ismertette a takarítással és a fertőtlenítéssel járó legfontosabb elveket és feladatokat, külön is kiemelve a műszaki tennivalókat.
Elmondta: paradigmaváltásnak lehetünk tanúi a vendéglátásban. A járvány megváltoztatja az étkezési szokásokat, a home office és a szigorítások új szolgáltatásokat hívnak életre vagy a régiek átrendeződését eredményezik. A működési formák differenciálódnak, a személyes kiszolgálásért magasabb árat kell majd fizetni, a vendégek igényei is változnak.
Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója „A jól ismert utalvány digitális formában újra terítéken” című ismertetőjében az Edenred Ticketrestaurant Szép + prepaid kártyás megoldásait illetően kihangsúlyozta, hogy azokat a SZÉP kártya keretrendszerét maradéktalanul szem előtt tartva kimondottan a melegétel-fogyasztásra hangolták, és a bankkártyákhoz hasonló gyors és biztonságos contactless fizetési lehetőséget biztosítanak. A vendéglátósok felé azzal is érvelt, hogy a kártya használatakor a bevétel azonnal realizálódik, tulajdonosaival pedig olyan vásárlóerő jelenik meg, amely eddig nem, vagy alig volt jelen a piacnak ebben a szegmensében.
Tihanyi Klára, a Sirha Budapest kiállításigazgatója bemutatójában beszélt a Hungexpo megújulásáról: elmondta, hogy két új pavilon, fogadócsarnok, valamint egy korszerű, a legmodernebb technikával felszerelt kongresszusi központ is épült, a régi pavilonok felújításra kerültek. Aláhúzta, a Sirha Budapest 2022 az újraindítás fóruma lesz, amely a hagyományos fizikai kiállítás mellett virtuális formában is várja majd a kiállítókat és látogatókat. A már hagyományosnak mondható versenyek és események mellett új programok is zajlanak majd – a VinCE Budapest és a Bár Show –, és 2016 után újra itt rendezik a Bocuse d’Or európai döntőjét.
Zoltai Anna, a KÖZSZÖV nemrég megválasztott elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a szövetség elkötelezett a közétkeztetés fejlesztésében, ezt támogatja több programja is, mint például a szakácsverseny. A pandémia alatt a közétkeztetés helytállt, miközben tovább romlott a munkaerőhelyzet, a gazdasági környezet. A meglévő rendszer és a szabályozás egyre erősebb befolyással van a sokszor joggal kifogásolt minőségre, ami jelentős arányú élelmiszer-hulladék keletkezését és a tehetősebb fogyasztók lemorzsolódását generálja.
Egy kormányrendelet alapján januártól a közbeszerzés keretében szolgáltatók az élelmiszerek összértékének 60%-át, 2022-től 80%-át közétkeztetési, rövid ellátási láncból szerezhetik be. Előnye a hazai termelők támogatása, a fenntarthatóság, a nyomonkövethetőség, a minőség, és az ellenőrizhetőség. Ez utóbbiak azonban számos, tisztázandó kérdést vetnek fel.
Változó környezet, új kihívások
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Krizsó Szilvia moderálásával elsősorban arról számoltak be, milyen feltételek között dolgoztak a vírusválság alatt és után, melyek szerintük a szakma megoldásra váró legégetőbb problémái, valamint, hogy milyen eredményt várnak a digitalizálástól és a technológiai fejlesztésektől.
Bősze Ákos, a METRO HoReCa fejlesztési vezetője optimistának tartja magát:
– Nemhogy túléltük a válságot, inkább erősödtünk a kollégáinknak adott tréningeknek, választékunk fejlesztésének és a piaci igényekhez való idomulásunknak köszönhetően. A munkaerőhiány előre látható volt, így a szakmai szervezetekkel közösen harcolunk, hogy a néha már tiszteségtelen munkahelyváltás tisztességes mederben folyjon. Az emberhiány miatt a többség a jó minőségű, félkész alapanyagokat használja, ezek értékesítésének volumene évről évre nő.
A házhozszállítás problémája, hogy a felszolgáló nem tud ajánlani, pedig neki értékesíteni kellene személyesen. A jövő vendéglátása digitális alapú, így lehet megszólítani az Y-, X- és Alfa-generációt. Ehhez fejlődnie kell a hazai vendéglátásunknak: digitálisan kell megtalálni és becsalogatni a vendéget, rendelést felvenni, számlázni és visszajelzést kérnie.
Gendur András, a MSZÉSZ gasztronómiai társelnöke szerint a válság után a nulláról indult a vendéglátás, a vállalkozásoknak szinte mindent újra kell kezdeniük!
– A szakmának el kell fogadnia, hogy semmi nem igaz, ami eddig alapvetés volt. Kiszámoltuk, a mai bérigényekkel, korrekt működéssel nem tudnánk 4000 Ft alatt borjúbécsit még előállítani se. A COVID alatt viszont házhozszállításos rendeléseknél úgy érzékeltük, a kért ételek árának lélektani határa 3000 Ft.
Az NTAK információim szerint elsősorban a fogyasztói szokások megismerését szolgálja – szorgalmazói ebből szeretnének majd elemzéseket készíteni, adatvezérelt stratégiát kialakítani.
A digitalizáláshoz stratégia kell, és egyszerre nem lehet minden célt megvalósítani.
Burján Csaba, az Unilever Food Solution regionális igazgatója elmondta, nehéz időszakon vannak túl.
– Food Solution üzletágunk globális szinten is problémákkal küzdött, de már visszatértünk a 2019-es bázishoz. Az Unilever Food Solution termékei idő-, költség- és emberierőforrás-hatékonyak – számos olyan megoldást kínálunk, amellyel ki lehet váltani az élőmunkát; érdemes tehát a működésbe beépíteni azokat. Az elmúlt 5 évben kialakítottunk egy GDPR-szabályoknak megfelelő tízezer fős professzionális adatbázist, amelyben séfek, szakácsok, vendéglátóhelyek szerepelnek; minden segítséget megadunk partnereinknek – ha nem is a fine dining szintjén, de a horeca szektor nagy hányadában –, csak ki kell használniuk a kínált lehetőséget.
A digitalizáció kihívásaira az Unilever az elmúlt 5-6 évben két módon reagált: séfadatokat gyűjtöttünk, valamint a nagykereskedőktől megvásároljuk termékeink kereskedelmi adatait, így megismerjük a séfek vásárlási szokásait és személyre szabott ajánlatokat, információkat tudunk küldeni nekik.
Németh Gergely, a Chef Market kereskedelmi vezetője kifejtette, vállalatuk a több lábon állásra rendelkezett be.
– Diverzifikáltuk portfóliónkat, és a COVID első hulláma alatt rendkívül gyorsan megszerveztük a kiszállítás rendszerét magánszemélyeknek. A magánszemélyek megtartása mellett, mostanra már újra a horeca vonalunkra fókuszálunk, a kis- és nagyker; pék-cukrász és a közétkeztetés pedig ezt egészíti ki. Folyamatosan keresünk értékesítőket, azonban nagyon nehéz megfelelő, stabil munkaerőt találni.
A digitalizációt illetően a közeli jövőre koncentrálunk; célunk, hogy webshopunk ügyfélbarát módon, gyorsan szolgálja ki partnereinket. A fenntartható fejlődés zálogát a folyamatok racionalizálásában látjuk. Mindemellett meggyőződésünk, hogy a digitalizáció, az automatizáció nem pótolja a személyes kapcsolatokat.
Piacismeret és digitalizáció
Gerendai Károly, többek között a Costes és a Rumour éttermek tulajdonosa arról számolt be, hogy nyártól már a főként gasztroturistákra építő éttermeikben is van értelmezhető forgalmuk.
– A helyzet némileg javult, ezzel együtt a baj nagyobb volt, mint ahogyan az itt meghallgatott prezentációkból érzékelni lehet – a statisztikák torzíthatnak, nem fedik a szakma realitásait. Valós számok az ágazat kifehéredésekor lesznek várhatók.
Sok munkatársunk a válság végén mondott fel – nem tisztességes eljárás, de a munkaerő elszipkázását kényszer szüli. Biztosan lehetne megfelelő módszert találni az így munkahelyet váltók kiszűrésére. Piacpártiként úgy vélem, ne szabályozza semmilyen testület, hogy ki nyithasson új éttermet.
A technológia segíti munkánkat, de nem válthat ki mindent: az embereknek személyes élményt kell nyújtani. A piac viszont szelektál, ha a fiatalok nem találnak meg valakit digitálisan, az meggyengül vagy bezárni kényszerül.
Kovács László MVI elnök, a La Fiesta Party Service tulajdonosa leszögezte, jelenleg a piac kaotikus, új kihívásoknak kell megfelelni!
– Ma fontosabb a lehetőségeink felmérése, mint a régi helyzet rekonstruálása. A félelem még erős motiváció az emberekben. A munkaerő területén nem állt még be a kereslet és a kínálat megfelelő aránya, a tisztességes kereskedőt semmi sem védi. Önszabályzó vagy kamarai rendszerben kéne szabályozni az étteremnyitást, de kamara alakításához az MTÜ kezdeményezésére lenne szükség.
A vendégélményre most is és a jövőben is szükség van, de nem szabad elfelejteni, hogy a vendéglátásnak tömegeket kell ellátnia – az élményt megfizetni kevésbé tudók is enni szeretnének.
A technológiai fejlesztések persze elkerülhetetlenek. Akadnak munkánkban vakvágányok, ilyennek tekintem például a vendéglátást a kiszállításra építeni: fontos ez, de a helyén kell kezelni – a mi feladatunk visszaadni az étkezés örömét az étteremben, rendezvényen, utcán.
Semsei Rudolf, a VakVarjú étteremcsalád és a Budapest Party Service tulajdonosa sikeresnek értékelte nyarukat:
– A munkaerőpiacon sajnos hiányzik most 30-40 ezer munkavállaló. A COVID miatt más szektorba kényszerült dolgozók a negyedik hullámtól való félelem miatt nem is tervezik a jövőben a visszatérést a vendéglátás területére. Azonban a megmaradt munkaerőnek szerethető munkahelyet kell teremteni. A rövidebb műszakok, nyugat-európai munkakörülmények, tervezhetőbb életpályamodellek egyre fontosabb kritériumok lesznek a versenyképes fizetések mellett. A korlátozott munkaerőpiac és vásárlóerő miatt felmerült a vendéglátóhelyek nyitásának szigorítása, akár licenszjoghoz való kötése is.
Az online kommunikációban a magyarok sok szempontból élen járnak. Mindemellett érdemes akár értékesítési, akár belső vállalati kommunikációs, képzési digitális platformok fejlesztésére törekedni a vendéglátás területén is.
Domoszlai Roland, a Hell Energy horeca-vezetője elmondta, 15 sikeres évük ellenére a Hell a vendéglátás területén még gyermekcipőben jár.
– Ez az üzletágunk 2020-ban indult. 2021 óta van víz termékünk – innovatív kategóriával, a szűrtvíz-rendszerrel indultunk.
A vendéglátásból szerintem elsősorban azok az emberek menekülnek, akik a munkájuk, munkahelyük kiszámíthatóságát várják.
Fontos lépés a számunkra kommunikációnk rendszerének kiépítése a vendéglátósokkal, de úgy vélem, értéket teremtene az is, ha a beszállítói oldal az igényei jobb artikulálásával segítené ez együttműködési alap megteremtését a gyártókkal, hogy milyen módon tudnánk segíteni az árengedményeken túl is – elképzelhetőnek tartanám például közös programok szervezését, az élményalapú oktatást és hasonló kezdeményezéseket.
A konferencia HoReCa-programjának szakmai partnere a BUNGE PROCUISINE volt. //
Óvatosabbak a fogyasztók, mint a cégek
Kedden folytatódott az építkezés: a nagykereskedelem, a hazai és franchise-láncok, valamint a trafikok szerkezetét és javítanivalóit vizsgálták át a mesteremberek, miközben a „szakszervezetek”, azaz az érdekképviseletek is szóhoz jutottak.
A Szabadkőműves Páholyból ezúttal dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tartott napindító makrogazdasági áttekintést, Krizsó Szilvia kommunikációs szakembernek, a Lánchíd Klub tagjának moderálásával.
Dr. Vértes András elmondta, hogy míg a konjunktúraindex cégekre vonatkozó része már felfelé kúszik, addig a fogyasztói bizalmi index még alatta marad a COVID előtti értéknek. A GDP komoly csökkenés után kezdett újra dinamikusan emelkedni idén. A cég 7%-os növekedést prognosztizál 2021-re, 2020-hoz képest.
– A nagy esés és a nagy emelkedés időszaka volt a közelmúlt, és van egy rossz hírem: lesz még ilyen, bár valószínűleg kevésbé meredeken – jelentette ki a GKI elnöke. – A fogyasztás a fogyasztók óvatossága miatt sokkal lassabban emelkedik, mint az ipar termelése. A kiskereskedelemben idén 4% körüli növekedést tartunk valószínűnek.
Az előadás után került sor a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjverseny eredményhirdetésére (ld. keretes írásunkat).
Árigazítás helyett szolgáltatásemelés
A délelőtt további részében a nagykereskedelem képviselői vonultak fel a munkaterületen, a keddi nap két „építésvezetője”, Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója és Házi Zoltán, a Lánchíd Klub tagjai moderálásában.
A kerekasztal-beszélgetés egyik fő témája a különböző túlélési stratégiák átbeszélése lett. Ennek során dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonosa hangsúlyozta:
– A dolgozókat felnőttként kezeltük, informáltuk őket a piacról és a cég helyzetéről. Ennek ellenére természetesen vesztettünk embereket, de mostanra sikerült pótolni őket.
A Chef Market jelenleg a kiszállítások erősítésén fáradozik. Jól időzített óriásplakát-kampányával új partnerekre tett szert mind a vendéglátósok, mind a fogyasztók köréből.
A folyamatok automatizálása segíthet a nehéz idők átvészelésében, vetette fel Baja Sándor, amire Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzési igazgatója, a PartnerLog ügyvezető igazgatója így reagált:
– Az automatizálás valóban egy lehetőség a folyamatok optimatizálására és a költségcsökkentésre, de nekünk különféle méretű és forgalmú boltokat kell ellátnunk. Ennek munkaerő- és költségigénye magas, hiszen tőlünk sok esetben nem raklapok mennek ki, hanem bontani kell darabra, ezt pedig nehéz automatizálni.
Nagykereskedőként ugyanakkor jól oldották meg a hullámzó keresletből fakadó kihívásokat, tette hozzá.
A METRO-nál úgy érzékelik, hogy a piac mintegy 20%-kal kisebb lett, a verseny pedig egyre élesebb. Erre lehet (de nem szerencsés) alacsonyabb árral reagálni, ám inkább a szolgáltatások színvonalának emelése a célravezetőbb út.
– Bár jól hangzik a hatékonyságnövelés, ugyanakkor hosszú távon nem megoldás, ha egy ember végzi kettő-három munkáját – jelezte Kovács Sándor, a METRO országos értékesítési vezetője.
A jövőben továbbra is a partnereik professzionális ellátására helyezik a hangsúlyt, jelentette ki. Kiemelte: ennek során meg kell hallani a vendéglátósok igényét.
A keszthelyi székhelyű Z+D Kft. erős pozíciókkal rendelkezik többek között a Balaton partján is, de N. Szabó István ügyvezető igazgató szerint ettől még őket ugyanúgy cselekvésre ösztönözték a járványhelyzet negatív gazdasági következményei. A szezonon kívüli zárlat és a nyári nyitás ráadásul épp a Balaton partján igényelt tőlük extra erőfeszítéseket, hiszen a minőségi szolgáltatás náluk alapkövetelmény.
– A gasztro gyengélkedésének ellensúlyozására fejlesztettük a kiskereskedelmi hálózatunkat és a független kiskereskedelmi partnereink kiszolgálását – hangsúlyozta.
Törődve a partnerekkel
A Dél-100 Kft. a szektort sújtó nehézségek ellenére két számjegyű növekedéssel zárta a tavalyi évet. Barnáné Vitárius Márta, a cég ügyvezető igazgatója ennek titkát franchise-rendszerük zártságában látja:
– Nem is igazán nagykereskedelmi cég vagyunk, hanem inkább egy központi raktár, amely közel 200 franchise-üzletet – 166 GoodsMarketet, valamint 31 plusmarketet – lát el. Partnereink forgalmát úgy próbáljuk fejleszteni, hogy figyeljük vásárlásaikat, piaci helyzetüket, nehézségek esetén pedig igyekszünk beavatkozni, segíteni.
A FÁN Group specialitása, hogy frissáru kategóriában a forgalmazás mellett több saját márkával is rendelkezik. Kanizsai Tóth Csaba, cégvezető ennek kapcsán elmondta:
– Márkáink jelentik sikereink egyik alappillérét: évek óta folyamatosan és konzekvensen fejlesztjük őket. Ezeket a gyártókkal együttműködve nagyon jó ár-érték arányban tudjuk piacra dobni.
Az Első Pesti Malom által megőrölt lisztnek csak 10%-a kerül a fogyasztókhoz, a többi B2B értékesítésben az élelmiszeriparba és gasztronómiába.
– Több tényező is okozta a búzapiacon azt a pánikhangulatot, amely miatt az árak az egekbe szöktek, más gabonafélékhez, például a kukoricához hasonlóan – elemezte a kialakult helyzetet Sajcz László, a cég kereskedelmi igazgatója. – Partnereinknél az extrém alapanyag-(elsősorban búza-, kukorica-) helyzet miatt mindent megteszünk, hogy 2021. december 31-ig tudjuk tartani a mostani árainkat.
A beszélgetés zárásaként Győri Péter, a DOCCA értékesítési vezetője rövid prezentációjában Infinite rendszerüket ismertette, amely felhő és EDI alapokon a megrendeléseket, szállítóleveleket, számlákat digitalizálja, automatizálja, és meglévő vállalatirányítási rendszeren keresztül teszi mindezt elintézhetővé.
Új(?) élet vár…
Ebéd után elsőként dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár, a Trend Inspiráció vezetője arra a kérdésre kereste a választ, hogy a pandémia létrehozta-e az új fogyasztói típust. A trendkutató szerint igen, mégpedig a szcenáriófogyasztót, aki elkezdett szcenáriókban gondolkozni, több eshetőségre előre felkészülni,
– Sőt, a fogyasztók úgy általában is egyre többször teszik fel maguknak a kérdést: meg kell-e vennem ezt a terméket. És erre a válasz egyre gyakrabban az, hogy: nem – jelezte dr. Törőcsik Márta. – Az indokok között találjuk a takarékoskodást, a zöld gondolkodást, vagy csak egyszerűen más termékre való áttérést. (A kutatást bemutató részletes cikket a Trade magazin 12-01. számában jelentetjük meg.)
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke és Nemzeti Agrárkamara (NAK) alelnöke előadásában többek között elmondta, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának növekedése meghaladja a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének bővülését.
– Egy friss, polctükörkép alapján végzett NÉBIH-felmérés szerint a hazai élelmiszerek polcot veszítettek az elmúlt időszakban, a feldolgozott élelmiszerek részesedése pedig a teljes magyar agrár- és élelmiszer-gazdasági exportban európai viszonylatban még mindig nagyon alacsony: a Bizottságtól származó adatok szerint tavaly 35%-os volt – hívta fel a figyelmet Éder Tamás. – De végre jó hírt mondhatok: nagyon jelentős ígéretek vannak a kormányzat részéről az élelmiszeripar fejlesztésére.
A fogyasztók és az ipar után a kereskedelemről adott helyzetjelentést Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke. A jelenlévők megtudhatták a kiskereskedelem, ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről: lassult a növekedés üteme 2019-től nézve.
A pandémia során extra kihívást jelentett a munkaerőkérdés, a folyamatosan változtató jogszabályi környezet, ugyanakkor a pozitívumok között meg kell említeni a bankkártyalimit felemelését 15 ezer forintra, vagy például a kereskedelem hatékonyabb együttműködését partnereivel, vásárlóival, illetve egymással is.
Kevesebb cikkelemmel is megy
A keddi építkezés záróütemében a hazai és franchise-láncok, valamint a trafikok képviselői vettek részt. Felvezetésképpen Andreas Christou, a RetailZoom ügyvezető igazgatója prezentációjában a hazai láncok teljesítményére fókuszált.
A hazai láncok közel 2300 milliárd forintos forgalommal 39%-os arányban részesednek az FMCG költéseiből. Figyelemre méltó, hogy a 3 nagy láncnál (Coop, CBA, Reál) a kisebb hazai bolttársulások és a trafikok idén sokkal dinamikusabban nőnek. A legnagyobb növekedést produkáló termékek 2021-ben a készételek, a vitaminos italok és a jégkrémek voltak (annak jeleként, hogy az impulz vásárlások lassan visszatérnek).
– Nagymértékű cikkelemszám-csökkentés zajlott le ezeknél a láncoknál anélkül, hogy a forgalmuk vagy kosárszám kárára ment volna – jelezte Andreas Christou. (A kutatást bemutató részletes cikket a Trade magazin 12-01. számában jelentetjük meg.)
Baja Sándor vette át a szót, aki kilépve moderátori szerepéből, a Randstad ügyvezető igazgatójaként ismertette egy friss, munkavállalók körében végzett kutatás eredményeit arról, mennyire vonzó a kiskereskedelmi szektor. Nos, jó hírként közölte, hogy a vonzereje nő, de az egyes cégek humánpolitikai viselkedésében jelentős különbségek vannak, ami nagy mértékben kihat megítélésükre a munkavállalók körében.
Mi lesz veled, csemegepult?
A hazai láncok képviselői közül elsőként Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese fogalmazta meg a véleményét az egyik központi témával, a meredeken emelkedő költségekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: nagy hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon a tisztességes versenyzők azokkal szemben, ahol az alkalmazottak hivatalosan csak 4 órára, minimálbéren vannak bejelentve (és a fizetésüknek van egy „nem hivatalos” része is), forgalmuknak pedig csak egy részét vallják be.
Ehhez jönnek még a meredeken emelkedő villany- és gázköltségek. Gyelán Zsolt még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a csemegepultok egy részét a boltok megszüntetik.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója kicsit kevésbé látja borúsan a csemegepultok jövőjét, de ő is nonszensznek tartja, hogy a kiszolgálópultok üzemeltetése az egyik legnagyobb költség náluk is.
– Az emelkedő költségek ellensúlyozására csak egyetlen utat látok, az előre menekülést: forgalom, árrés – szögezte le Heiszler Gabriella. – Emellett a szervezet belső folyamatainak, döntéshozó mechanizmusainak felgyorsítása is szükséges feladat. Nem szégyellünk tanulni franchise-partnereinktől sem.
Jeszenszki Lívia, a Reál Hungária ügyvezető igazgatója szerint, ha a költségek emelkedésével nem lehet mit kezdeni, még mindig lehet keresni hatékonyságnövelő elemeket.
– A Reálnál mi épp ezért komolyan felülvizsgáljuk a cég működését ilyen szempontból – jelezte Jeszenszki Lívia. – A franchise-rendszereknek van jövője, csak nagyon át kell gondolnunk, mit is értünk ezalatt. A kereteket meg kell tölteni tartalommal.
Dr. Rédei István, a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja szintén a hatékonyságnövelésben látja a jövőt.
– Olyan folyamatmenedzsmentre van szükség – jelentette ki –, amelyben a termelőtől a logisztikán keresztül egészen a bolti eladásig sok mindent automatizálni kell. Ez most talán még futurisztikusan hangzik, de a mát tegnapelőtt építettük fel, a holnapot tegnap, és ma a holnaputánért dolgozunk.
Nem csak dohányban van a dohány
– A hagyományos dohánytermékek forgalma mennyiségben csökken – szögezte le Tóth Zoltán, a Dohánybolt Ellátó (Trafik.hu) ügyvezető igazgatója –, részben a közelmúlt áremelkedései, részben pedig a dohányzási alternatívák népszerűsödése miatt. Ugyanakkor az ott forgalmazható egyéb, nem dohánytermékek igen vonzó kereseti forrást jelentenek a dohányboltok számára. Összességében ennek a hálózatnak kevesebb oka van panaszkodni a többiekhez képes.
Tóth Zoltán ehhez kapcsolódóan a trafik.hu Digital Signage szolgáltatást mutatta be, a TrafikTV-t, amely közvetlenül megszólítva a vevőket növeli a márkaismertséget és támogatja a nemdohány-termékek értékesítésének növekedését.
Dr. Michalis Christou, a RetailZoom Europe vezérigazgatója vette át a szót, és bejelentette: új szolgáltatásuk a dohányboltok panelvizsgálata.
– A trafikok 5000 üzletükkel és 135 milliárd forintos éves FMCG-forgalmukkal (ami az összforgalmuk 14%-át jelenti) jelentős tényezők, különösen úgy, hogy jóval kevesebb kategóriát forgalmaznak, mint a kiskereskedelmi láncok – hívta fel a figyelmet dr. Michalis Christou. – Az FMCG-forgalom 55%-át az alkoholos italok adják. (A kutatást bemutató részletes cikket a Trade magazin 12-01. számában jelentetjük meg.)
A gondoknak nincs vége
Kiss Nikoletta, a PalmSped tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a logisztikában a krízis után viszonylag gyorsan helyreállt a piac, sokan az előremenekülést választották.
– Mi is erőforrás-bővítésre szántuk el magunkat a fuvarszervezésben, így a mostani, megnövekedett rendelésmennyiséget jól tudjuk kezelni – mondta Kiss Nikoletta.
A digitalizálás és automatizálás a logisztikában elengedhetetlen, a kkv-szektorban is, kapcsolódott a korábbi témához a cégvezető.
Antal Csaba, a Pek-Snack ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a COVID egyik kárvallott kategóriája a fagyasztott pékáruké volt, hiszen bizonyos a korlátozások által érintett csatornáik átmenetileg megszűntek, boltokat kellett időszakosan bezárni, és óvatosabbak voltak a vevők a frissen megsütött és kitett, nem előrecsomagolt termékekkel szemben.
– Szerencsére mostanra a fogyasztói bizalom helyreállt – állapította meg Antal Csaba. – Viszont sajnos továbbra is nagyon komoly problémákat okoz az alapanyagárak drasztikus emelkedése, valamint az ellátási bizonytalanság.
Szitai Ádám, a Partner in Petfood ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a háziállatokra gazdáik egyre többet költenek.
– Ugyanakkor az emelkedő alapanyag- és csomagolóanyag-árak nemcsak minket, hanem az egész FMCG-piacot érintik, és jövőre soha nem látott mértékben fogják az élelmiszer-inflációt beindítani – jósolta Szitai Ádám.
A beszélgetés végén Bauer Izabella, a BS Plastic kereskedelmi vezetője a közönségnek bemutatta biotáskájukat, amely néhány hónap alatt biológiai úton lebontható (karbonsemleges CO2, víz és biomassza összetevőkre). Ezek az összetevők komposztálva, a termőföldbe juttatva, hasznos anyagként újra részt vehetnek a biológiai körforgásban. //
Sokkoló jelen, sürgető jövő
A Business Days Konferencia szerdai napja a fenntarthatóság jegyében kezdődött. Délután először a kiskereskedelmi piac és a fogyasztási trendek, majd az e-kereskedelem új irányzatai, végül pedig a drogériák és patikák kerültek az előadások és kerekasztal-beszélgetések középpontjába.
Sokkoló videó bejátszásával és számadatokkal kezdte Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature tulajdonos-ügyvezetője és dr. Köves András, az NT üzletfejlesztési igazgatója a fenntarthatósági blokkot. A globális felmelegedés hatására prognosztizált elsivatagosodás térképes megjelenítése és az erőforrás-ipari kibocsájtás-élelmiszer-termelés-levegőszennyezés-népesség összefüggés ábrák is nyilvánvalóvá tették, hogy cselekedni kell a bolygó védelmében, a klímaváltozás és a légszennyezés lassítása érdekében.
Az EPA (Enviromantal Protection Agency) becslése szerint a teljes élelmiszerlánc éves CO2-kibocsájtása 14 milliárd tonna, ami a teljes kibocsájtás 25-30%-át teszi ki. Egyes élelmiszercsoportok karbonintenzitását vizsgálva kiderült, hogy a szarvasmarha- és juhtenyésztés, a gyümölcstermesztés és a tejtermékek előállítása a három dobogós CO2-kibocsájtó.
A Real Nature Kft. felelős forgalmazóként évek óta sokat tesz a fenntartható környezetért, bolygónk egészségéért, 2020-ban és 2021-ben is elnyerve a Fenntarthatóság Díjat. Strasser-Kátai Bernadett hangsúlyozta, hogy a vállalat termékei fenntartható gazdálkodásból származnak, a gyárak alacsony ökolábnyommal, zéró CO2-kibocsátással termelnek, csomagolásfejlesztésüknek köszönhetően nemcsak egyszerűen környezetbarát anyagokat használnak, de teljes mértékben lebomló és újrahasznosított alapanyagokból készült csomagolást alkalmaznak, a Joya termékeknél is.
Kereskedők az élelmiszer-pazarlás ellen
A világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna, hazánkban 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki. A kiskereskedelmi láncok felismerték, hogy cselekedniük kell.
A Tesco 2009-ben, a világon elsőként vállalta 2050-re a karbonsemlegesség elérését. Már napjainkra is komoly eredményeket tudnak felmutatni, 2015-höz képest 67%-kal csökkentették károsanyag-kibocsájtásukat.
Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere kiemelte, hogy a teljes szállítmányozási területet átvizsgálják, a logisztikai üresjáratokat megszüntetik és az Élelmiszerbankkal együttműködve közel 90 ezer tonnával csökkent az élelmiszer-hulladékhoz köthető CO2-kibocsátásuk.
A SPAR Magyarország képviseletében Zombory Csilla minőség- és környezetirányítási vezető hangsúlyozta, hogy a lakosság edukálása kiemelt terület, hiszen a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladék 57%-a. A polcokra egyre több vega és vegán ajánlat kerül, de a fogyasztási szokások változása lassú, a vásárlókat hatékony kommunikációval kell elérni, hogy csökkenjen a pazarlás, ne dobják ki az élelmiszert, így kevesebb legyen az élelmiszer-hulladék. A saját márkás termékeik csomagolásának környezetbaráttá tételére is törekszenek a megfelelő élelmiszer-biztonság fenntartásával.
Széll Hajnalka, az Auchan HR-igazgatója bemutatta, hogy a lánc 4 CSR stratégiai alappillére – karbonlábnyom-csökkentés, élelmezés, műanyag-mentesítés és társadalmi felelősségvállalás – is mutatja a fenntarthatóság ügye iránti elkötelezettségüket. Folyamatszinten gondolkodnak és fontosnak tartják az emberi tényezőt, ezért a beszállítókkal, kollégákkal, vásárlókkal, folyamatos párbeszédet folytatnak, hogy fenntartható változásokat tudjanak elérni, érzékenyíteni és szemléletet formálni.
Minden projektben kötelező a fenntarthatósági szempontot, hatásokat végiggondolni. Januártól az áruházak környékén levő iskolákban folytatnak edukációs munkát a helyes táplálkozás témakörében.
Összefogva a jövőért
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója, a vállalati fenntarthatóság nagykövete, elmondta, hogy 109 tagvállalat részvételével működő szervezetük az együttműködés, tapasztalatmegosztás szellemében munkálkodik. Példaként a Tesco tökéletlen termékek, a SPAR helyi termelők, az Auchan 4 pillér, az Unilever Sustainable Living Plan, a CSAOSZ magas színvonalú versenyeit, illetve a KSZGYSZ-szel történő együttműködést a Körforgásos Gazdaság Platform kapcsán említette.
A termékgyártók oldaláról Ács Tamás, az Unilever kereskedelmi igazgatója hozzászólásában az összefogás, a környezetbarát termelés és az egyéni felelősség mellett a szabályozási lehetőségeket emelte ki. A fogyasztás irányítását a kínálat ilyen irányú kiszélesítése, a vásárlók edukációja mellett az adózás, a támogatások fenntarthatóság fókuszú változtatásával is erősíthető. Az Unilever Hollandiában vásárolt fel „új hús” üzemet, így növelik a hiteles és fenntartható alternatív választás lehetőségét.
Körforgásos anyaghasználat
Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója a körforgásos gazdaságszemlélet szükségességét taglalta széles spektrumra kiterjesztve, beleértve a gyártási folyamatokat, a terméktervezést és anyagok kezelését is. A klímaváltozás mellett a biodiverzitás csökkenése is óriási kockázatot és veszélyt rejt magában, elég csak arra gondolni, hogy a COVID-19 kirobbanása és gyors elterjedése is részint ennek tudható be.
Gergely a Dunában elhelyezett hulladékcsapdából kiemelt szemétmintákat körbe adva mutatta be, milyen időzített bombát jelent jelenlegi környezetromboló termelési struktúránk, a helytelen csomagolóanyag-használat, a felelőtlen fogyasztás és a hulladékelhagyás.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára elmondta, hogy a hulladéktörvény új változata szerint kötelező a csomagoláson annak felhasználásáról tájékoztatni a fogyasztókat. Óva intett a műanyagok kizárólagos hibáztatásától, hiszen fontos szerepük van a minőségmegőrzésben, az élelmiszerek 47%-ához a csomagolóanyagok csupán 17%-át használják fel. Helyettesítésük viszont 44%-ra emelné ugyanezen termékek csomagolóanyag-hulladék részesedését. A műanyag-előállítás is fejlődik, egyre több újrahasznosított és újrahasznosítható változat érhető el.
Lépések előre
Anna Sapota, a TOMRA kormányzati kapcsolatok elnökhelyettese előadása elején elmondta, hogy globálisan évente 78 millió tonna műanyag keletkezik, de csak 3%-a kerül újrahasznosításra. A szelektív gyűjtés az egyik feltétel, hogy a körforgás megvalósulhasson, amit egyre szélesebb társadalmi bázis támogat, sőt a tudatos fogyasztók elvárják és kikényszerítik az ipar szereplőitől. Az európai egységes szabályozás a fogyasztók, begyűjtés és újrahasznosítás terén nagyban hozzájárulna az ügy előmozdításához. Addig is a TOMRA-eszközök segíthetik a szelektív gyűjtést, a hulladék erőforrásként való kezelését, az „erőforrások forradalmát”.
Sejpes Zoltán, a Tungsram agrártechnológiai üzletág vezetője az erőforrások, termőföldek csökkenése, a klímaváltozás és a népesség növekedése kapcsán a fehérje- és élelmiszerigény megduplázódásáról beszélt. Mivel általában hosszú az út a farmtól az asztalig, nagy az élelmiszer-veszteség és a -szennyezés veszélye. Ugyanakkor a fogyasztók is a minél frissebb termékeket preferálják.
A bemutatott problémákra egy lehetséges válasz a beltéri mezőgazdaság, azon belül is a Tungsram által fejlesztett mesterséges világítás segítségével működtetett vertikális farm. Erre egy kísérleti projekt Budapesten is található. Hűtőszekrény méretben pedig az Eisberggel együttműködve a konferencia területén is bemutatták és kóstoltatták az új technológiával termesztett micro-green növényeket.
A délelőtti blokk záróakkordja a Fenntarthatóság Szimbóluma 2021 verseny eredményhirdetése volt. Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője és a verseny főszervezője elmondta, hogy idén is közel 30 pályázat érkezett be, amelyekből 21 elérte a díjazáshoz szükséges, maximális pontszám 70%-a értéket. Ezek a pályázatok másoknak is hiteles útmutatást tudnak adni, ezért is kapták meg a Fenntarthatóság Szimbóluma 2021 elismerést.
Fogyasztók túlélő üzemmódban
A szerda délután első blokkjában átfogó képet kaphattak a résztvevők a teljes FMCG-piac alakulásáról, a fogyasztási és vásárlási szokások változásairól.
Turcsán Tünde, a GfK FMCG-üzletág igazgatója „Átrendeződő vásárlói szokások – mi marad a sokk után” című előadásában kiemelte, hogy a posztcovid vásárlók kevesebbszer járnak vásárolni, akkor viszont nagyobb kosarakat raknak össze, amit a megnövekedett otthonfogyasztásra szánnak. Az árak emelkedése már-már művészi fokra emeli bizonyos rétegeknél a bevételek beosztását, akiknél a lefele váltás, az olcsóbb csatornák és helyettesítő termékek, saját márkák előtérbe kerülhetnek.
Vágyi Erik, a NielsenIQ ügyvezető igazgatója és Kurucz Péter kereskedelmi igazgató közös előadásában arra mutatott rá, hogy a nagy ijedség, fogyasztói bizalomvesztés után hamar rendeződött a helyzet, a többség rájött, hogy túlélhető a világjárvány, és az ellátás is zavartalan. A termékek 45%-át promócióban vásárolják meg a fogyasztók, és bár csökkenő mértékben, de még mindig az árcsökkentés a legnépszerűbb vásárlásösztönző aktivitás. (Mindkét előadás részletes összefoglalója következő számunkban olvasható.)
Hozzáépítés alatt az e-kereskedelem
Az online blokk moderátora Székács Tibor, a Lánchíd Klub alapítótagja volt, aki a kerekasztal résztvevőit a posztcovid trendekről, a visszarendeződésről, az árazás tényezőiről és az e-kereskedelem aktuális változásairól kérdezte.
Takács Csaba, az Alza.hu üzletfejlesztési vezetője elmondta, hogy a Róbert Károly körúti Bemutatóterem több célt szolgál. Többek közt erősíti a bizalmat, az újdonságok bemutatásával segíti a vásárlói döntést, gyors átvételi lehetőséget biztosít és megkönnyíti a reklamációs folyamatokat is. A már sikeres illatszer- és drogériaválaszték után újabb termékkategóriák bevezetését tervezik.
Patai Zoltán, a Netpincér, illetve már Foodpanda ügyvezető igazgatója kiemelte a technológiában rejlő lehetőségeket, a kiszolgálási sebesség növekvő fontosságát, mindebben a dark store-ok jelentőségét, a partner-együttműködéseket, amelyek jól kiegészítik a melegétel-kiszállítási szolgáltatást. Irodai munkatársaiknak attraktív, versenyképes, kombinált csomagot ajánlanak.
Egyre több szereplős az e-piac
Tajta Ákos, a Wolt közép-európai ügyvezető igazgatója azt jósolta, hogy előbb-utóbb minden retailer meg fog jelenni a különböző platformokon. Az első két év nem a profitról, hanem az adatok, technológiák, logisztika hatékony kialakításáról, majd a folyamatos fejlesztésekről, elemzésekről szól. Ők már az összes HR-folyamatot is online intézik, a rugalmasságot és az automatizálási lehetőségeket szem előtt tartva. A potenciális dolgozóknak fontos, hogy igényeik szerinti napon és napszakban dolgozhassanak.
Klekner Péter, a kifli.hu ügyvezető igazgatója a központi logisztika előnyeiről, a rapid rajt és a magas minőség összefüggéseiről és a dinamikusan növekvő, jelenleg 15 000 cikkelemes választékból adódó kihívásokról mondott szemléletes példákat. A hiperdinamikus növekedés nagy kihívása a jó emberek megtalálása. Tapasztalatuk szerint a biztos fizetés, a szociális sztenderd fenntartása és növelése a legnagyobb vonzóerő.
Dr. Czermann János, a Közért+ vezérigazgatója termelői oldalról mutatta be a magyar, főként kézműves termékek online kis- és nagykereskedelmének nyáron induló tapasztalatait. Céljuk 5-6 ezres, szupermarkethez hasonló szortiment kialakítása. HR-szempontból ugyanazt a bérszínvonalat biztosítva tudnak jó szakembereket toborozni. A raktároperáció a legkritikusabb pont, különösen a zöldség-gyümölcs és a hűtött áru kezelése, ahol a magyar szakember-ellátottság nem kielégítő, szakképzési oldalról kellene támogatni.
A vásárlók döntenek
Kövesdi Áron, a ROKSH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szolgáltatásuk a kereskedelmi láncokra, az offline üzletekre épül. Bizalom és rugalmasság jellemző rájuk, a helyettesítő termék kiválasztásánál például telefonon egyeztetnek a megrendelővel. Egyre nagyobb a friss áru aránya, ami jelzi a bizalom növekedését. Személyes vásárlóik között sok a kismama, sőt a délelőtti órákban több a más kiszállítóknál is dolgozó futár, ami elősegíti ezeknek a rendszereknek az optimalizálását.
A SPAR e-kereskedelmi vezetője, Gyenge András az in-store picking, az áruházakból történő rendelés-összegyűjtés előnyeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az offline üzemcsoportokkal összedolgoznak, a kölcsönös segítség jegyében. A kiszállításba más szektorokból érkeztek kollégák, akiket sikerült is megtartani, többek közt a covidbiztos állás és a 8 órás munkaidő erejével. A SPAR-nál az on- és offline árak, promóciók megegyeznek, INTERSPAR ársínnel dolgoznak.
A gyártók képviseletében Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója kifejtette, hogy az e-kereskedelem ma már sokkal gyorsabb, és jóval több tényezőt kell figyelembe venni az eredményes együttműködéshez. A humánerőforrás és kapcsolatok mellett a technikai háttér és a kereskedelmi megközelítés ismerete is elengedhetetlen. Bizonyos kategóriákban – például tömegében az állateledel és bébiétel, dinamikájában a kávé és édesség – ez a csatorna már megkerülhetetlen.
Jövőfaktorok
Becze Zoltán, az Orbico ügyvezető igazgatója „A jövő disztribútora” című előadásában kifejtette, hogy tevékenységük logisztikai és a bolti megjelenítés területén végzett fundamentumokon alapszik. Az online egyszerre lehetőségeket és limitációkat is hordoz számukra a portfólió napi fogyasztási cikk részére vonatkozóan. Ezért egy harmadik lábat – hozzáadott értéket – egy B2B online platformot hoztak létre, amellyel költséghatékonyan tovább tudták szélesíteni a hatékony elérést és ezzel bővíteni a szolgáltatási csomagjukat.
Dr. Szűcs László, a PwC Legal ügyvédje egy idén márciusban publikált nemzetközi felmérés alapján az online piacon bekövetkező fogyasztói trendváltozásokat mutatta be. Ezt követően a szabályozási háttér jövőbeni változásaira hívta fel a figyelmet. Előadásában kiemelte, hogy 2022. január 1-től az áruk és digitális tartalmak adásvételére vonatkozóan új szabályok látnak napvilágot.
Csinosítgatás alatt a drogériák és a patikák
A szerdai konferencianap végén a világjárvány nyerteseinek tartott szereplők kerültek rivaldafénybe.
Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Company vállalati kapcsolatok igazgatója és a szekció egyik moderátora felvezetésében a McKinsey kutatási eredményeit mutatta be.
Dr. Boros Péter, a Genetic Immunity tulajdonosa, a blokk másik moderátora pedig a Trade magazin által készített, animált toplistán szemléltette a magyar kereskedelmi szereplők időbeli pozícióváltozásait. A kerekasztalnál ülőket mindezek fényében a vállalataikat érintő hatásokról kérdezték.
Józsa Mariann, a dm cégvezetője a fenntarthatóság megvalósításában rejlő kihívásokat, az utántöltő állomások, csomagolásmentes megoldások tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A vásárlók irányítására, a környezetbarát cikkek felé terelésére többek közt a zöld címke és a ProClimate klímasemleges saját márkás termékcsalád bevezetését említette.
Dr. Kőhalmi Ákos, a Kulcs Patikák vezérigazgatója a gyógyszertári vásárlások átalakulása kapcsán a lojalitásépítés és a termékválaszték-bővülés tényezőire mutatott rá egy szigorúan szabályozott környezetben. Kvaliti programjukban a szabadpolcok és az egészségmegőrzés vonal erősítésével jelennek meg. Továbblépés lehet a külföldön már sikeres patikai sajátmárka-stratégia kialakítása.
A végtelenbe és azon is túl
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója a lánc hazai árbevételének dinamikus, 11 év alatt megháromszorozódó növekedésével és az online koncepció korai (2012-es) bevezetésével indokolta a sikeres működést. A Glamour magazin által szervezett kuponakciókban továbbra is részt vesznek, mert a vásárlók továbbra is nagyon kedvelik az ilyen jellegű aktivitásokat.
Németh Ottó, a Herbow ügyvezető igazgatója a növényi összetevőket tartalmazó tisztító- és mosószereiket ismertette, amelyeket a környezettudatos fogyasztók vesznek. Bár mennyiségben még kicsi a szegmens, két számjegyű növekedésével, a sok hazai és import szereplővel, valamint a fenntarthatósági és edukációs programok hatására óriási robbanás előtt áll.
Szabó Anita, a Reckitt-Benckiser Health regionális vezetője elmondta, hogy a drogériákkal közös erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók vásárláshelyi edukálására, intim wellness (óvszer) és fertőtlenítés kategóriákban is. A világjárványt megelőző márkaépítés a COVID alatt megtérült a forgalmazott brandek és az OTC-termékek vonatkozásában is.
Dr. Tóth Ervin, a Bayer kereskedelmi igazgatója a megváltozott vásárlói igényekre mutatott rá, amit a vitaminok és immunerősítők iránti megnövekedett, az influenza- és gombaellenes szerek csökkent keresletével szemléltetett. Portfóliójuk 80%-a receptköteles, 20% vénymentes, melyeknél az új csatornákban való megjelenést a fogyasztók például a drogériákban jól fogadnak.
Fejérdy Zsófia, a PromoBox ügyvezetője 11 év után a teljes megújulás területeit vázolta fel, hogy szolgáltatásuk digitálisan fejlett, innovációkkal gazdagított csomagként éljen tovább. Szakmai befektető érkezett, a cég képviseletében Németh Ottó az újjászületett PromoBox üzleti stratégiáját mutatta be. A regisztrált, várandós kismamákkal felveszik a kapcsolatot, a baba születésekor csomagot küldenek, és kisgyermekkorig biztosítják az online családmarketing élményét, saját applikációval és webshoppal, kiadványokkal, digitális tartalmakkal, közösségépítéssel.
Dr. Pete Gábor, a Vodafone vállalati megoldások értékesítési igazgatója „Adatalapú döntéshozatal – IoT a versenyképesség szolgálatában” című előadásában az IoT (Internet of Things, a dolgok internete) szerepét hangsúlyozta. A retail szektorban adatgyűjtő és továbbító közeg, modellezéshez, hatékonyságnöveléshez sőt ügyfél- és dolgozói élmény növeléséhez is használatos.
Orbán Tímea, az Offerista Group hazai ügyvezetője prezentációjában a reklámújságok digitális terjesztését, szerepét a kereskedők marketingstratégiájában és a potenciális vásárlók elérésében témakört elemezte. Így a hatékonyság mérhetővé válik, a „drive to store” marketingeszköz pedig bolti és online forgalmat is generál a kereskedőknek.
Következő számunkban folytatjuk a konferencia negyedik és ötödik napjának beszámolójával.
Jövő évi konferenciánk dátuma: 2022. szeptember 19-22.//
Láncok a magyar termékekért
Kedd délelőtt a Business Days konferencia keretein belül került sor Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjverseny eredményhirdetésére. A Trade magazin és a Magyar Termék Nonprofit Kft. által alapított verseny fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt.
A díjátadón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára leszögezte:
– Az agrárkormányzat azon dolgozik, hogy minél nagyobb legyen a magyar termékek aránya az üzletekben, de alapvetően a kiskereskedőkön, a láncokon múlik, mi kerül a polcokra. Örvendetes, hogy a három magyar tulajdonú lánc esetében a magyar termékek aránya már 80%-os.
A verseny harmadik helyezettje a METRO lett, a második helyen az Auchan Magyarország végzett. A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj pedig 2021-ben megosztva a CBA-hoz és a SPAR Magyarországhoz került.
A verseny kiírói szakmai különdíj odaítéléséről is döntöttek, amelyet kiemelkedő promóciós együttműködéséért a Reál Hungária nyert el. //
A fenti cikkek a Trade magazin 2021/11. számában is megjelent.
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >Jótékonysággal tette teljessé az év végét a Rossmann
A Rossmann Magyarország idén is számos rászoruló közösség és intézmény…
Tovább olvasom >További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >