UNEP: A hús- és tejalternatívák „jelentősen csökkenthetik” a globális élelmiszerrendszer környezeti hatásait
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a legújabb jelentése szerint a hús- és tejalternatívák térnyerése „jelentősen csökkentheti” a globális élelmiszerrendszer környezeti hatásait.
Az UNEP jelentése, melynek címe „Mi fő? Elemzés a konvencionális állati termékekkel szembeni új alternatívák potenciális hatásáról”, szerint ez a pozitív hatás leginkább a magas- és közép-jövedelmű országokban érezhető, feltéve, hogy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiát használnak a termelés során.
A jelentés azt állapítja meg, hogy a hús- és tejalternatívák – ideértve az újszerű növényi húsféléket, az állati sejtekből tenyésztett húst és a mikroorganizmusok által fermentációval előállított fehérjetermékeket – „jelentős potenciállal” bírnak a üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére, valamint hozzájárulhatnak az erdőirtás, víz- és talajszennyezés, valamint a biodiverzitás csökkenésének csökkentéséhez, és emellett pozitívan hathatnak az állatjóléti szempontból is – írja az ESM.
Az UNEP vezérigazgatója, Inger Andersen szerint „az új élelmiszer-alternatívák szélesebb választékot kínálnak a fogyasztóknak”.
„Ezenkívül az ilyen alternatívák csökkenthetik a mezőgazdasági területekre nehezedő nyomást, csökkenthetik a kibocsátásokat, ezzel segítve megoldani a háromszoros bolygói válságot – a klímaváltozás, a biodiverzitás és a természetvesztés válságát, a szennyezés és a hulladék válságát – valamint kezelni az állattenyésztés iparága által okozott egészségügyi és környezeti következményeket. Több kormányzati támogatás és nyílt, átlátható kutatás szükséges annak érdekében, hogy ezeknek az új technológiáknak a potenciálját néhány ország számára ki lehessen aknázni.”
Az állattenyésztés ipara jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, a jelentés szerint, majdnem 60%-ban felelős a táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásáért, és 14% -20% -ban a globális üvegházhatású gázok kibocsátásáért, olyan tényezőkön keresztül, mint az állati kibocsátások, takarmánytermelés, a földhasználat változásai és az energiaigényes globális ellátási láncok.
A kutatók kiemelték annak fontosságát, hogy „igazságos átmenetet” biztosítsanak az igazságos és területileg megfelelő megközelítésekkel az élelmiszerrendszer-változásokhoz, valamint áttekintik a politikai lehetőségeket az élelmiszeripar egy egészségesebb és fenntarthatóbb jövő irányába való elmozdulás érdekében.
Ebbe beletartozik az olyan támogatások, mint az open-access kutatások és kereskedelmi szervezetek támogatása, az állattenyésztésre vonatkozó támogatások, adókedvezmények, közvetlen pénzügyi befektetések és kölcsöngaranciák átterelése az újszerű alternatívák javára.
Kapcsolódó cikkeink
Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika…
Tovább olvasom >Idén már 7 millió forinttal segíti a Generali EnterPRIZE programja a fenntartható vállalkozásokat
A Generali Csoport és az olasz SDA Bocconi közös, 2023-as felméréséből (melyben több mint 1000…
Tovább olvasom >A magyarok kedvenc nyaralóhelye komoly veszélyben van
A Kanári-szigeteken élő aktivisták és környezetvédők aggódnak a turizmus negatív…
Tovább olvasom >További cikkeink
BH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Egyre durvul a zsugorinfláció
A mosogatószer, az édességek, a tejföl, a túró, a kefir…
Tovább olvasom >NGM: az innováció jelenti az élelmiszeripar jövőjét, új fejlesztéseket adott át Fábián Gergely államtitkár
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára…
Tovább olvasom >