Magazin: Ülésezett a Trade Parlament (1. rész)

Dátum: 2019. 11. 11. 07:29

Idén egy 5 napos „ülésszak” keretében, Trade Parlament néven rendeztük meg Business Days konferenciánkat Tapolcán. A részvételi csúcsot hozó, immár Érték és Minőség Nagydíjjal is elismert rendezvényen szeptember 16–20. között 750 FMCG-szakember és döntéshozó ismerkedhetett tényekkel, trendekkel és eredményekkel, valamint a csatornaspecifikus kerekasztalok mellett olyan, aktuálisan napirenden lévő pontokkal, mint a fenntarthatóság vagy a generációváltás. Ebben a cikkben az első három napon elhangzottakat elevenítjük fel.

A Trade magazin idei Business Days konferenciáján kiemelt figyelmet kapott a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a környezetvédelem.

„Ne számítsunk arra, hogy a klímaváltozás megelőzhető”

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője idén házelnökként köszöntötte az egybegyűlteket, és adta át a szót Krizsó Szilvia kommunikációs tanácsadónak, a nap levezető elnökének.

Krizsó Szilvia, kommunikációs tanácsadó (balra) és Hermann Zsuzsanna,

a Trade Magazin ügyvezető-főszerkesztője (jobbra)

A Föld ki fogja heverni a klímaváltozást, a mi társadalmunk alapját azonban a stabil klíma jelenti, mutatott rá előadásának bevezetésében dr. Bart István klímaszakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója.

Bart István
alapító igazgató
Klímastratégia
2050 Intézet

Dr. Bart István kiemelte, ha azt akarjuk, hogy a hőmérséklet-emelkedés megálljon két Celsius foknál, most azonnal el kell kezdeni az üvegházhatást növelő gázok kibocsájtásának csökkentését, hiszen a változó klíma egyrészt óriási menekülthullámokat idéz elő, másrészt, ha a tengerszint-emelkedés akár csak egy méter lesz, gabonából 30 százalékkal kevesebbet tudunk csak termelni, s mindez a társadalmi-politikai-gazdasági rendszerek teljes összeomlásával és átalakulásával jár majd.

– Európában 2050-ben nullára kellene csökkenteni a kibocsájtásokat. E tekintetben az EU még viszonylag ambiciózus, ám csak a kilenc százalékát adja a világ kibocsájtásának, miközben Kína, India és az USA egyáltalán nem ilyen elkötelezett a klímasemlegességet illetően, figyelmeztetett a klímaszakértő. Dr. Bart István úgy vélte, mindezek fényében egy vállalat úgy tehet a klímavédelemért, hogy felméri a katasztrófák, a piac és a szabályozások kockázatait, majd beruházásokkal és tudatformálással változtat a jelenlegi gyakorlatokon.

Növekvő társadalmi nyomás a fenntarthatóságért

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

Természetesen a műanyagok témaköre is terítékre került a nap folyamán. Nagy Miklós, a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) főtitkára előadásában hangsúlyozta, milyen komoly környezeti terhelést lehet megelőzni a különböző csomagolásokkal, és milyen óriási szerepet kapnak a műanyagok a világ szinte minden területén, de arra is rámutatott, mekkora károkat okoz a plasztik.

– A mikroműanyagok nagy része gumiabroncsból, a műszálas ruhák mosásából, a kültéri festékekből, a kozmetikumokból és a csomagolásból származik. Ezzel vannak tele élővizeink. Egyes anyagokat lehet helyettesíteni – ilyen például a léggömbszár, a fültisztító pálcika vagy a szívószál –, ám ahol nincs alternatíva, ott nem marad más eszköz, mint a gyártókra kirótt pénzügyi kötelezettség, a tudatformálás és a gyűjtés – mondta Nagy Miklós.

Paolo Bray
igazgató
WSO

A fenntartható élelmiszerek megbízhatóságának kérdése egyre inkább előtérbe kerül. Ahogy a vásárlók mind tudatosabban gondolkodnak és étkeznek, úgy válnak egyre fontosabbá a különböző minősítő rendszerek és tanúsítványok. Paolo Bray, a Friend of the Sea igazgatója a WSO Group elnöke 2008-ban indította el a Friend of the Sea tanúsítványt, amit 2016-ban a Friend of the Earth tanúsítvány követett. A két rendszer a fenntartható halászat és mezőgazdaság termékeit népszerűsíti és ad biztos garanciát a fogyasztóknak. A szakember azt elemezte előadásában, miért van szükségünk minősítő rendszerekre.

– A 80-as évek második felétől kezdve egyre fontosabbá vált az élelmiszer-biztonság, és a társadalmi, környezeti fenntarthatósági kérdések. Megjelentek az NGO-k és a fogyasztói csoportok, amelyek nyomást kezdtek gyakorolni az élelmiszeriparra. Ennek kapcsán kezdtek megszületni a minősítések, amelyek azt a célt szolgálták, hogy nagyobb legyen az élelmiszer-, környezet- és társadalmi biztonság. Eközben az élelmiszer-termelés átfordult a túlzott termelésbe – vázolta fel a folyamatot Paolo Bray.

Az igazgató hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar cégek is válasszanak minősítéseket, hiszen a hazai fogyasztók egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak az ökocímkéknek, s a gyártóknak és értékesítőknek ezt figyelembe kell venniük, miközben mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy termékeik, alapanyagaik tiszták, fenntarthatóak és lekövethetőek legyenek.

 

Műanyag vizeken

Roman Postl
regionális igazgató
TOMRA

Roman Postl, a TOMRA Ausztria, Horvátország és Kelet-Európa igazgatójának témája az italosdobozok visszagyűjtése és újrahasznosítása volt a körforgásos gazdaság szemszögéből.

– Soha nem fogyasztottunk ennyit, mint ma. Az erőforrásaink kimerülőben. Évente nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánokba, és lassan valóban több plasztik van a vizeinkben, mint amennyi hal. A legnagyobb óceánon sodródó szemétsziget akkora, mint Németország, Spanyolország és Franciaország területe – sorolta Postl a szomorú adatokat.

Az igazgató elmondta: a műanyag palack szemetelő társadalmunk szimbóluma. Minden percben egymillió palackot használunk és dobunk el, s ez a szám 2022-re 1,2 millióra emelkedik.

– A hulladékkezelés terén a kozmetikai iparba behozott szigorítások nem segítenek: meg kell változtatni a csomagolást, a visszagyűjtés módját és az újrahasznosításét is – tette hozzá Postl. Az igazgató bemutatott egy, a TOMRA egész Európát érintő, önkéntes kísérleti projektjének eredményét is, amely során azt tesztelték, mennyire tud működni a műanyag-visszagyűjtés visszaváltó automaták segítségével. Az eredmények meglehetősen negatívak lettek: kiderült, hogy az emberek nem motiváltak az önkéntes visszagyűjtést illetően, így a projekt megbukott az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Ausztriában, Olaszországban és Görögországban egyaránt. Jó példákat elsősorban Romániában, Szlovákiában és Litvániában tapasztaltak: az ún. clean loop recycling módszere számtalan pozitív visszajelzést kapott a társadalomtól, valamint az ipari és kiskereskedelmi szereplők részéről egyaránt.

Vállalatok vs. fenntarthatóság

Balázs Ildikó
vállalati kapcsolatok
igazgató
Auchan

A nulladik nap kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek résztvevői – érdekképviseleti szervek, gyártók, kereskedők és szolgáltatók képviselői – a fenntarthatóság aktuális helyzetéről és kihívásairól osztották meg gondolataikat.

Balázs Ildikó, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója, az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnöke hangsúlyozta, hogy az Auchannál CSR-stratégiájuk négy pillérre támaszkodik. A legfontosabb a munkatársak pillére, idetartozik a sokszínűség érvényre juttatása a vállalatnál vagy a duális képzés. A második pillér a vásárlóké. Itt olyan témák kapnak helyet, mint a helyi termékek, a termelők, a filière-program, valamint a hallás-, látás- és mozgássérült vásárlók vásárlásának akadálymentesítése. A harmadik pillér a környezet: a CO2-kibocsájtás csökkentése, a logisztika és az e-kereskedelem által. Végül a negyedik pillér a társadalom. Idetartoznak a nonprofit szervezetek számára történő adományozás, az adománygyűjtés, a vállalati önkéntes program éltetése,valamint a startup cégek bemutatkozásának megszervezése.

Balázs Ildikó kiemelte: majd 400 megváltozott munkaképességű munkaerőt foglalkoztatnak, energiacsökkentő stratégiájuk kapcsán pedig sikerült 50 százalékkal csökkenteni a világítás energiafogyasztását. Az igazgató rámutatott, hogy a nagyberuházások ellenére is nagyon komoly megtérüléseik vannak fenntarthatósági téren, ugyanakkor fontosnak tartotta az ösztönző szabályozók bevezetését, valamint az edukáció erősítését, mert sok fogyasztó még mindig inkább az olcsóbb terméket veszi, nem a fenntarthatót.

Bauer Izabella
kereskedelmi vezető
BS Plastic

Bauer Izabella, a BS Plastic kereskedelmi vezetője elmondta, hogy cégük több fronton is indított programot, mert úgy látják, a vásárlóknak sok információra van szükségük ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni.

– A legtöbb vásárló kidobja a roll-baget, mert nem tudja, hogy azt is újra fel lehet használni, ahogy azt sem, hogy egy PET-palack száz százalékban újrahasznosítható – emelte ki a kereskedelmi vezető.

Holisztikus szemléletre lenne szükség

Bálint Gergely
kereskedelmi
igazgató
Nestlé

Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a fenntarthatóság a cégnél globális stratégia részét képezi, mert úgy vélik, enélkül a fogyasztók nem lennének kíváncsiak a termékeikre. Az igazgató hangsúlyozta: eddig harmincmillió gyereknek adtak táplálkozási tanácsokat, emellett pedig óriási hangsúlyt fektetnek a vízgazdálkodásra, a műanyag-felhasználás csökkentésére, a felelős beszerzésre, valamint zéró emisszió-gyárak kialakítására. A Nestlé idén létrehozott egy csak csomagolástechnikával foglalkozó kutatóközpontot is, ahol arra fókuszálnak, hogyan lehet a csomagolást minél inkább fenntarthatóvá tenni.

Fekete Zoltán
főtitkár
Magyar Márkaszövetség

Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára szerint inkább racionális párbeszédre és közös cselekvésre lenne szükség a jelenlegi morális pánik generálása helyett. Az FMCG-cégek ma leginkább a műanyag csomagolás miatt vannak nyomás alatt, pedig a fenntarthatóság ennél sokkal tágabb fogalom, beletartozik a fenntartható alapanyag beszerzése, gyártása, a szállítás és a fogyasztás is. Ezért holisztikus szemléletre lenne szükség, a termékek és szolgáltatások teljes ökológiai lábnyomának és az ellátási lánc összes szereplője felelősségének figyelembevételére. Hiába innoválnak a gyártók és a kereskedők, ha a fogyasztók egyszerűen nem „vevők” a fenntarthatóbb megoldásokkal járó felárra.

Németh Ottó
üzletág- és
marketingigazgató
Henkel

Németh Ottó, a Henkel üzletág- és marketingigazgatója szerint a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási programok mára beépültek a vezető vállalatok stratégiai céljai közé. A Henkel célkitűzése, hogy 2030-ra működésének, termékeinek és szolgáltatásainak ökológiai lábnyomához képest megháromszorozza az előállított értéket.

– Röviden összefoglalva háromszor olyan hatékonnyá kívánunk válni. Ezt nevezzük „3-as faktornak”. Több értéket akarunk teremteni vásárlóink és fogyasztóink, a minket körülvevő közösségek és vállalatunk számára, miközben környezeti lábnyomunkat csökkentjük. Ez fenntarthatósági stratégiánk alapgondolata, amely ambiciózus célkitűzésekben ölt testet. Az érintett vállalatok és márkák számára az egyik legnehezebb feladat a fogyasztási szokások megváltoztatása lesz – mondta Németh Ottó.

 

Hosszú távú megtérülés

Nyilas Orsolya
külső kommunikációs
vezető
Coca-Cola HBC

A Coca-Cola HBC évek óta kiemelten kezeli a műanyag- és hulladékgazdálkodás kérdését. Nyilas Orsolya, a Coca-Cola HBC külső kommunikációs vezetője kiemelte, hogy a The Coca-Cola Companyval összefogva egy átfogó, több évre kiterjedő terv végrehajtásába fogtak bele, amely a csomagolóanyagok okozta problémák megoldására irányul. A projektnek a Hulladékmentes Világ nevet adták, és ebben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra éppannyi műanyag palackot vagy aludobozt fognak visszagyűjteni, mint amennyit értékesítenek. Továbbá elhatározták, hogy a fenntarthatóságot a teljes cégcsoporton, minden egyes funkción belül a mindennapi működés részévé teszik. Eszerint, minden elsődleges csomagolásuknak 100%-ban újrahasznosíthatónak kell lennie, a PET-palackok előállításához pedig növekvő arányban újrahasznosított PET-et kell felhasználni.

Sófalvi Attila
piaci igazgató
Mars Magyarország

Sófalvi Attila, a Mars Magyarország piaci igazgatója úgy fogalmazott, náluk a fenntarthatóság három pilléren nyugszik: a megújuló erőforrásokon, a fogyasztók életkörülményeinek javításán és a vevők értékláncba történő segítésén.

– Egészséges oldalról kell megfogni a fogyasztókat, mert egyre többen vannak, akik azt nézik, hogy a termékek milyen tanúsítvánnyal rendelkeznek. Sikeres kezdeményezésünk például a fenntartható halászatból beszerzett halak értékesítése. Kilenc olyan országgal van szerződésünk, ahol a gyártói kapacitások kizárólag megújuló energiaforrásból működnek. Ezek olyan befektetések, amelyek hamar megtérülnek, a hatékonyság pedig hosszú távon kifizetődő – mondta el az igazgató.

Szőllősi Réka
ügyvezető
FÉSZ

Szőllősi Réka, a FÉSZ ügyvezetője és a Hello Food program vezetője úgy fogalmazott, hogy öt éve legfeljebb cipőkanállal tudták beszuszakolni az első öt prioritás közé a fenntarthatóságot, ma pedig ez az első szempont. Szőllősi Réka úgy látja, ma már a fogyasztókat egyáltalán nem az E-számok érdeklik, sokkal inkább a csomagolási hulladék, vagy az összetevők, ugyanakkor az ügyvezető arra is rámutatott, hogy a fogyasztók sokszor egyenlőségjelet tesznek fenntarthatóság és csomagolás közé.

Zombory Csilla
minőség- és
környezetirányítási
vezető
SPAR

Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője is hangsúlyozta a vásárlói edukáció fontosságát, mert sokszor kiderül, hogy egyelőre alapvető dolgokkal sincsenek tisztában a fogyasztók, nem értik például, miért van műanyag bevásárlókocsi a fém helyett, s el kell nekik magyarázni, hogy azért, mert utóbbinak sokkal nagyobb az ökológiai lábnyoma.

Vörös Miklós
régióvezető
TESCO

Vörös Miklós, a TESCO régióvezetője a cég élelmiszermentési programjáról beszélt. Elmondta, hogy 2013-ban kezdték a közös munkát az Élelmiszerbankkal, s 2018-ban 7748 tonna élelmiszert tudtak adományozni a rászorulóknak. A cég szeretné, hogy 2025-re a saját márkás termékek csomagolása 100 százalékban újrahasznosított legyen, és 50 százalékkal csökkenteni kívánják az élelmiszer-hulladék mennyiségét is. Vörös Miklós szerint azok a programok működnek, ahol a vásárlók motiválttá tehetők valamilyen módon, például a visszaváltható szatyor, az újrahasznosítható hulladék visszagyűjtése vagy az iskolai hulladékgyűjtés esetében.

 

 

Mit tanulhatunk az elit katonai alakulatoktól?

A Trade Parlament keddi ülésnapján Hermann Zsuzsanna házelnök bemutatta a napot levezető két elnököt, dr. Csirszka Gábort és dr. Fischer Bélát, a Lánchíd Klub tagjait. A keddi ülésnap délelőtti szekciója dr. Fischer Béla moderálása mellett zajlott, mely dr. Porkoláb Imre ezredes, a NATO képviselőjeként a Pentagon munkatársa előadásával vette kezdetét.

dr. Csirszka Gábor (balra) és dr. Fischer Béla (jobbra),

a Lánchíd Klub tagjai

dr. Porkoláb Imre
ezredes
Pentagon

Dr. Porkoláb Imre ezredes elsőként az amerikai haditengerészet egyik elit alakulatának afganisztáni bevetésén készült drónfelvételét mutatta be. E felütést követően az ezredes az egyéni és a csapat szintjén elérhető elit teljesítmények alapfeltételeit vázolva feltárta, hogyan ültethetők át ezek a képességek az üzleti környezetbe.

– 25-30%-kal növeli a teljesítményt, ha kisebb célokat tűzünk ki – emelte ki, majd az elit csapatteljesítmény ismérveit összefoglalva elmondta: – A bizalmon, az egymás közti kémián és az intuíción túl elengedhetetlen a folyamatos és nyílt kommunikáció. Sokkal fontosabb, hogyan működik a csapat, mint az, hogy kik a tagjai. Nem az elit szintű teljesítményt nyújtó tagok jelentik a kulcsot. Az üzleti életben a legfontosabb a kreativitás. Azok a vállalatok, amelyek hajlandók ezeket a képességeket munkatársaiknál fejleszteni, sokkal nagyobb sikert érhetnek el.

 

Kedvező környezetben

dr. Feldman Zsolt
államtitkár
Agrárminisztérium

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára előadását azzal kezdte, hogy mind makrogazdasági, mind fogyasztói szempontból nagyon kedvező időszakot él a hazai gazdaság. Az európai lassulás mellett is 5%p fölötti a GDP-növekedés, a foglalkoztatási ráta pedig 70%-os, ami 4,5 millió foglalkoztatottat jelent. Emellett egy intenzív, 10%-os nettó bérnövekedéssel és a reálbérek 7%-os emelkedésével zárta 2019 az első félévet. Az élelmiszer-ágazat teljesítményével kapcsolatban elmondta, hogy 2019 első félévében volumenben 5%-kal nőtt az értékesítés, a növekedésen belül pedig az export több mint 7%-ot ért el.

– Az élelmiszeripari értékesítés és adózás előtti eredmény dinamikájából látszik, hogy a 2008-as válság után az ágazat az exportba kapaszkodva mélyről tudott visszaerősödni, 2013-tól kezdődően pedig folytatta a lassú, de egységes ütemű, folyamatos növekedést, bár hozzá kell tenni, hogy a valamivel kevesebb mint 4 ezer milliárdos árbevétel azért még elmarad más ágazatok teljesítményétől – fogalmazott az államtitkár. – Kormányzati oldalról akkor tudjuk segíteni a pozitív partneri viszonyok kialakulását, ha az élelmiszerlánc minden szereplője a saját érdekei mentén, de a fogyasztókért dolgozik. Azt gondolom, sikerült közös erővel a fogyasztók szempontjából az iparági kihívásoknak is megfelelő, kölcsönös együttműködéseket megvalósítani.

Kulcsszereplők az ágazati egységben

Győrffy Balázs
elnök
NAK

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke előadását a legfontosabb cél megfogalmazásával kezdte:

– Minden ágazati szereplőt egy közös cél vezérel, a fogyasztók megfelelő színvonalon való ellátása. Ebben a törekvésben az élelmiszerlánc minden tagjának meg kell tanulnia együttműködni.

Kiemelte, hogy az élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek előállításánál indul, így szükséges, hogy a gazdák is megismerjék az új piaci elvárásokat, emellett hangsúlyozta a termékpálya gyakorlati alkalmazásának fontosságát is.

Győrffy Balázs beszélt az egy éve indított élelmiszeripari koordinátorhálózat céljairól, előadásában pedig többször is nyomatékosította az ágazaton belüli folyamatos innováció fontosságát. Az elnök beszámolójában kitért a kiskereskedelmi láncokkal való konfliktusokra is, melyekkel kapcsolatban jelezte: a vitás kérdéseket példaértékűen tudta megoldani a szakmai szervezet. A hamarosan útnak induló Olvasd a címkét! fogyasztói kampányuk a vásárlói tudatosságot célozza majd.

Józan optimizmus

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

Lehetünk-e józan optimisták, avagy hogyan néz ki a magyar élelmiszeripar 2019-ben? című előadását Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke mindjárt a válasszal nyitotta:

– Azt gondolom, hogy lehetünk. Bár az elmúlt 4-5 évben az élelmiszeripar termelése a teljes ipari termelés növekedéséhez képest elmaradt, 2018 mégis egy kivételes év volt, az élelmiszeripar növekedésének mértéke meghaladta az ipar növekedési átlagát.

Az elnök szerint ugyanakkor ez egy tendenciából kilógó jelenség, hosszú távon az ipar egésze le fogja hagyni az élelmiszeripar növekedési ütemét.

A belföldi értékesítés elmúlt másfél évben tapasztalható erősödése Éder Tamás szerint egy remélhetőleg tartós trend pozitív előjeleként értékelhető:

– Gyakorlatilag egy két évtizedes tendencia tört meg azzal, hogy most először lett magasabb a hazai előállítók belföldi értékesítése, mint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedése, vagyis, a majd két évtizedes folyamatos polcfelszínvesztésből, úgy tűnik, az elmúlt 2 évben növelni tudták a hazai élelmiszerek értékesítésük arányát.

Kereskedelmi politika és fogyasztói trendek

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója és a VOSZ Kereskedelmi Tagozatának elnöke előadásának első részében a VOSZ EuroCommerce nemzetközi szövetségben végzett munkájáról beszélt. A 31 ország 150 szakmai szövetségét tömörítő szervezetnek fontos küldetése a kereskedelmi folyamatokkal kapcsolatos lobbitevékenység, mind a hazai, mind a nemzetközi érdekek mentén. Ezzel kapcsolatban Krisán László kifejtette:

– Egy államigazgatási rendszerben a nemzeti stratégiák védelme az elsődleges cél, függetlenül az európai uniós tagságtól. E szempontok szerint a mi fő feladatunk is saját igényeinket szem előtt tartva azok kielégítésére törekedni.

Előadásának fő témáját a változó vásárlási szokások és az azok nyomán kialakuló új kiskereskedelmi trendek képezték. A legújabb a kényelmi trend, mely a digitalizáció és a globalizáció hódításával mára határozott képet öltött, és jellemzően a kisebb alapterületű boltok folyamatos erősödését hozta.

– Megváltoztak a társadalmi gondolkodás szabályai, irányultságai. A nagy, családi bevásárlások helyett az idő lett a legfontosabb faktor – összegezte Krisán László.

A délelőtti előadásokat követően Krizsó Szilvia moderálása mellett átadták a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj 2019-es elismeréseit. A díjakat dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, valamint a díj alapítóinak képviseletében Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője és Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője adták át.

Az 1. helyért járó elismerést a CO-OP Hungary Zrt., az ezüstérmet a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a 3. helyezettnek szóló kitüntetést pedig az Auchan Retail Magyarország Kft. kapta. Különdíjban részesült a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., valamint a Penny Market Kft.

 

 

A kereskedői igények is változnak

Balázs Ildikó
társelnök
OKSZ

Dr. Csirszka Gábor moderálásával a délutáni szekció Balázs Ildikó beszámolójával vette kezdetét. Balázs Ildikó a Trade Parlament ülésein két minőségben is képviselte az iparágat; az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatójaként és az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnökeként. Az utóbbi szakmai szervezet képviseletében tartott, Az élelmiszer-kereskedelem kilátásai, kihívások című előadásában a hazai eredmények és lehetőségek ismertetésén túl olyan üzeneteket is közölt, melyek adekvát válaszokat jelenthetnek az aktuális vásárlói igényekre:

– A növekvő keresetek ma nem a vásárolt mennyiségekben jelennek meg, hanem a magasabb minőségű termékek megvásárlásában. Emellett a digitalizáció, a közösségi és a hagyományos média is hatással van a mindennapi keresletre, de a speciális táplálkozási igények is ezt az átalakulást erősítik, mindezek mellett pedig a csökkenő boltszám és a bolt nélkül maradó települések mind jelentősebb száma is alkalmazkodást és cselekvést igényel a kereskedelem részéről.

Balázs Ildikó kihangsúlyozta, hogy a megszokott és azonos kereskedelmi modellek önmagukban már nem működnek, jelenleg minden piaci szereplő kísérletezik a saját, egyedi működésének kialakításán.

Az ital kategória diktálja a tempót

Vágyi Erik
értékesítési
igazgató
Nielsen

Vágyi Erik, a Nielsen értékesítési igazgatója előadásában egy exkluzív, csak a Business Days számára készített nagymintás kvantitatív és fókuszcsoportos kvalitatív kutatás eredményei mellett a klasszikus Nielsen retail audit számait is megosztotta a résztvevőkkel.

Az FMCG-piac nemzetközi és hazai trendjeit ismertetve a szakember elmondta, hogy európai kitekintésben Magyarország a maga 7,7%-os FMCG-növekedésével impozáns teljesítményt produkált. A 2019 Q2 időszakban, az előző év azonos negyedévével összehasonlításban, hazánk a második helyet szerezte meg, mely erősödés 5,6% árnövekedésből és 2,5% volumenbővülésből tevődik össze.

Hazai viszonylatban a vegyi áru és élelmiszer kategóriák közül az utóbbi produkálta a magasabb eredményeket mind értékben, mind volumenben, a vegyi áru kategóriájában a volumenbővülés üteme jelentősen lelassult.

Az élelmiszerek top 10 kategóriáiban a bővülést a sör, a gyümölcslé, a szénsavas üdítő és az ásványvíz húzza, a vegyi áruk között pedig a dezodor, a pelenka és az öblítők járnak a volumennövekedés élén. Csatornákat tekintve a diszkontok térnyerése továbbra is folytatódik, mellettük pedig a független boltok 8,2%-os értékbeli növekedést értek el a legutóbbi számok alapján.

A narancssárgát célozzuk a marketingkommunikációval

Harcos Andrea
kutatási igazgató
Kantar-Hoff mann

Harcos Andrea, a Kantar-Hoffmann kutatási igazgatója Színes vásárlók, avagy mit akar a bíbor, és mire vágyik egy kék vásárló? című előadásában egy a Trade Parlament számára végzett exkluzív, a vásárlói személyiségtípusokról szóló, kvalitatív kutatás eredményeit adta át a jelenlévőknek.

A felmérés alapgondolata szerint a vásárlásban különböző motivációkkal és igényekkel veszünk részt, ezeket bizonyos lélektani modellekkel ötvözve pedig meghatározhatók különböző vásárlói személyiségtípusok.

A Kantar-Hoffmann kutatásában részt vevő 12 vásárlót arra kérték, figyeljék meg önmagukat vásárlás közben. A vásárlók tapasztalatait a felmérés 3, 23–52 éves fővárosi vásárló körében végzett fókuszcsoportos vizsgálattal is kiegészítette.

Az ún. NeedScope modell 6 személyiségszegmenst különböztet meg, melyekben egy-egy szín jelöli az egyes vásárlói személyiségeket. Harcos Andrea prezentációjában ezt a színekkel jelölt 6 típust fordította le a vásárlók bolton belüli magatartása és vásárlói motiváció szempontjából.

– A piros vásárló merész, gyorsan vásárol. A bíbor magabiztos, pontosan tudja, mit szeretne, asszertív. A kék összpontosító, kompetens, felkészült, és kontrollálja a vásárlását. A barna vásárló az anya archetípusa. Érzékeny, gondoskodó. A narancssárga az átlagvásárló, rá épül a marketingkommunikáció. Legvégül pedig a citromsárga vásárló, aki spontán, vidám, impulzusvásárló – adott át összegzést a vásárlói személyiségekről a szakember, aki előadását a felmérésben részt vevő 12 vásárló esettanulmányának ismertetésével zárta.

A kényelmi trend mindenkit alkalmazkodásra szólít

Balogh Tibor
ügyvezető igazgató
OMV

Az 1. ülésnapot kerekasztal-beszélgetés zárta amely során kereskedők és márkagyártók vitatták meg a kényelmi trend előretörése és a digitalizáció által átalakuló üzletek jövőbe mutató lehetőségeit és aktuális kihívásait.

Balogh Tibor, az OMV ügyvezető igazgatója szerint egyértelműen látszik, hogy a convenience ma egy dinamikusan fejlődő üzletág, ezzel összefüggésben pedig hozzátette, hogy egy töltőállomás számára a szupermarket-jellegű termékkínálat jelentős nyereséget eredményez.

– A kiskereskedelmi töltőállomás hálózatokban nagyon jelentős a nem üzemanyag-jellegű értékesítés. A friss kínálaton belül a kávé és a szendvics jelenti a legnagyobb forgalmat, ugyanakkor a shop üzletág a gasztrónál is jelentősebb.

Forgó Szabolcs
üzletfejlesztési igazgató
Patika Management

Forgó Szabolcs, a Patika Management üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a 2007-ben indult patikaliberalizáció nyomán sokan vágtak bele nyitásba, azonban a piac mára visszarendeződött a liberalizáció előtti méretére.

– A patika mint disztribúciós pont olyan bizalmi szerepet képvisel a betegek irányába, ami nem fog változni.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese a magánkézben lévő, korszerűtlen, szerény szortimenttel rendelkező, kis alapterületű boltokkal kapcsolatban határozott álláspontot képviselt:

– Meggyőződésem, hogy legfeljebb 2022-ig működnek majd ilyen egységek, hiszen a megnövekedő bérköltségek és járulékok az ilyen típusú üzleteket még érzékenyebben érintik.

Az elnökhelyettes a piac változásainak követése, a beszállítók és versenytársak monitorozása kapcsán hozzátette:

– Egy franchise-hálózatban megvan a lehetőség, hogy kevesebb boltszám mellett is üzletre szabott kínálattal legyen jelen, de a piaci versenyben komoly segítséget is kell nyújtani a franchise-partnerek számára.

Gyúrós Péter
üzletfejlesztési
igazgató
Shell Hungary

Gyúrós Péter, a Shell Hungary üzletfejlesztési igazgatója a convenience trend kapcsán osztotta Balogh Tibor álláspontját:

– A fast foodok iránti megnövekedett kereslet egyértelműen látszik a benzinkutak forgalomnövekedésén, és ebben továbbra is óriási lehetőséget látok.

A jövő autózását firtató kérdésre az igazgató a Shell állásfoglalásával válaszolt, mely szerint a jövőben a különböző üzemanyagok várhatóan sokáig egymással párhuzamosan lesznek jelen a piacon.

– A technológia is, szabályozás is alakul, valószínűleg a különböző felhasználási módokra születnek majd különböző fejlesztések, de az alternatív meghajtásokat kiszolgáló beruházások tisztán piaci alapon való megtérülését még nem látni.

Márkagyártók, kereskedők összhangban

Jenei Tamás
kereskedelmi
igazgató
Hell Energy

A beszállítói oldal egyik képviselőjeként Jenei Tamás, a Hell Energy kereskedelmi igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy a ma mintegy 15 ezer egységgel jelen lévő convenience store-ok piacában még sok erő rejlik. Emellett elmondta, hogy gyártóként a piaci stabilitás alapját a vállalati értékrend tisztaságában látja a 100 százalékban magyar tulajdonban lévő, 10 országban piacvezető cég.

– Egyszerű a stratégiánk: piacot építünk, melyhez a legjobb emberekkel dolgozunk együtt. Egyetlen erénye van egy szállítónak, ha kiszámítható. Mi arra törekszünk, hogy ebben soha ne kössünk kompromisszumot.

Kalmár Richárd
regionális kereskedelmi
igazgató
Auchan

Kalmár Richárd, az Auchan regionális kereskedelmi igazgatója szerint a kényelmi boltok előretörése ma ugyan nem a hipermarketeknek kedvez, de egyetértett Gyelán Zsolttal, hogy hosszú távon a nagyobb méretű boltok lesznek képesek fennmaradni.

– Vásárlóink hűségesek, a szezonális alkalmak pedig továbbra is nagyon erősek, és azokon nagy szükség van a nagy eladótérre. Az a fajta kereskedelem, amit ma az Auchan folytat, egyedülálló. A hipermarket jövője az egészséges élelmiszer, emellett a gyártók folyamatos fejlesztései nyomán a vegyi áru és az italkategória polcfelületei is nagymértékben nőnek.

Mezei János
ügyvivő testületi tag
CO-OP Hungary

Mezei János, a CO-OP Hungary ügyvivő testületének tagja is a hatékonyságban látja a kényelmi boltok számára a kihívást.

– Azt gondoltam, hogy a c-store megoldást jelent, különösen a személyes kiszolgálás igényére, de a forrásmegteremtést tekintve mégis át kellene gondolni a koncepciót. Emellett a vásárlók mára kialakult „élelmiszerfogyasztás-nacionalizmusa” a hazai kereskedők számára igen kedvező. Büszke vagyok, hogy a hazai láncok közül a CO-OP fejlődik a legdinamikusabban. Folyamatosan keressük a válaszokat a kihívásokra, amelyeket a gyártókkal együttműködésben igyekszünk megtalálni.

 

 

Kulcskérdés a minőség

Sóskuti György
kereskedelmi igazgató
Bonafarm Csoport

Sóskuti György, a Bonafarm Csoport kereskedelmi igazgatója szerint a kényelmi trend lényegében a prémiumizációról szól.

– Értékteremtés zajlik a piacon, amit a húsértékesítésben mi is képviselünk. Termékeink előállítása során számunkra kiemelt szempont mind az állatjóllét, mind a fogyasztók felé való minőségi megfelelés. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy hiába a megbízható alap, amit mi ezek által megteremtünk, következetesség és kitartás nélkül nincs minőségi magyar export. Egyértelmű jeleit látjuk annak is, hogy a vásárlói stratégia, ami mindenhol a legolcsóbbat keresi, a minőségi saját márkás termékeknél szét fogja választani a magyar kereskedelmet. Ezeken felül, az elmúlt néhány évben egyre fontosabb lett az egészségtudatosság is, az élelmiszeriparnak ezekre mind reagálnia kell.

Szalay Zsolt
ügyvezető igazgató
Spar

Szalay Zsolt, a Spar ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy vásárlói igényt tapasztalnak a friss készételekre, és az egységes minőség érdekében létesített gyártóüzemük ma már több mint 50-féle termékkel válaszol a convenience trendre. A töltőállomásokon kialakított shopokkal kapcsolatban hozzátette:

– A vevők csak hosszú évek alatt fogadták el, hogy az OMV-kutakon lévő Spar üzletekben olcsóbban tudnak vásárolni, mint más töltőállomások shopjaiban. Továbbra is folyamatosan végezzük az áruház- és szortimentfejlesztéseinket, melyek által megközelítettük a 10%-os forgalomnövekedést 2019-ben 2018-hoz viszonyítva.

Szili László
kereskedelmi
igazgató
Reál

Szili László, a Reál kereskedelmi igazgatója kifejtette, hogy a kényelmi trend és a vásárlóerő-növekedés áldozatai a saját márkás szegmensben lévő gyengébb minőségű termékek lettek.

– Ezen vásárlóiigény-módosulásról saját márkás termékek fejlesztésekor tudni kell. Hálózatunk üzleti döntéseinél figyelembe kell venni, hogy minél kisebb egy üzlet, a működése annál kevésbé költséghatékony. A vidéki boltok esetében nagy hátrány az elvándorlás. Csökken a fizetőképes vásárlóerő, ami a Reál hálózatát is negatívan érinti. Javítani kell a működtetési hatékonyságon, ebben a diszkontoktól van mit tanulnunk. Kitörési pontjaink lehetnek a helyi igények kielégítése, a jobb kiszolgálás, helyi gyártókkal, akár közösségekkel való együttműködés.

 

 

Sorskérdés az EU-hoz való illeszkedés

A szerdai ülésnap fókuszában a nagykereskedelem, a hazai láncok, a franchise és a nemzeti dohányboltok voltak.

dr. Karsai Gábor
vezérigazgató-helyettes
GKI Gazdaságkutató

Elsőként dr. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese Meddig tarthat a kiugróan gyors növekedés? címmel tartott előadást.

– A szakemberek éve óta a gazdasági növekedés lassulását prognosztizálják – fejtette ki a szakember –, ám 2017–2019 között az EU-n belül is kiugróan magas volt a magyar növekedés; 2019. I. félévében már 5,1%. Viszont a II. félévben az EU-támogatások dinamizáló erejének csökkenése, a világgazdaság lassulása, valamint a versenyképesség és a korrupció változatlansága valószínűsíti a lassulást. 2020-ban 3% alatti növekedés várható, ami a fogyasztást és a kereskedelmet még kevésbé érinti, a vásárlóerő és a hitelfelvétel volumene nő, a fogyasztói bizalom még erős.

A 2020 utáni kritikus években az EU-támogatások jelentősen csökkennek. Karsai Gábor szerint sorskérdés az EU-hoz való politikai és gazdasági illeszkedés!

Alulértékelt hazai láncok

Dr. Michalis Christou
európai vezérigazgató
RetailZoom

Dr. Michalis Christou, a RetailZoom európai vezérigazgatója Láncreakció című előadásában a hazai láncokról és az őket érintő kihívásokról beszélt. Az előadás fontos üzenete volt, hogy a hazai láncok szerepe alulértékelt, dacára az ország egészét lefedő 15 000+ üzletnek és a több mint 2 ezer milliárd Ft éves forgalomnak. Kiemelte, hogy a hazai láncokat a sokszínűség, vásárlóik eltérő szokásai és a regionális különbségek jellemzik, és hagyományosan erősek bizonyos termékkategóriákban. A diszkonterek azonban átalakították a „hadszínteret”. Szűkebb portfólióval dolgoznak, és hatékonyan fejlesztik a vásárlói élményt: egészségtudatos élelmiszerek, kényelmi vásárlás, a „mentes” termékek és egyéb innovációk révén.

A hazai láncok számos kihívással néznek szembe: gyorsabb és hatékonyabb eszközökre van szükségük a működési hatékonyságuk növelése érdekében, és hogy a folyamatosan változó vásárlói igényekre azonnal reagálni tudjanak.

 

Hit a márkákban

Szilágyi László
tulajdonos
Forward Progress
Consulting

Nagykereskedői és szolgáltatói körben zajlott a nap első kerekasztal-beszélgetése. A moderátor Szilágyi László, üzleti coach, a Forward Progress Consulting tulajdonosa volt, aki a vitát egy általános kérdéssel indította: a jelen gazdasági helyzetben bizakodóan vagy pesszimistán alakítják jövő évi üzleti terveiket.

N. Szabó István
ügyvezető igazgató
Z+D

N. Szabó István, a Z + D ügyvezető igazgatója fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az a pénz is költség, amit az árversenyben veszít el a kereskedő. Elárulta:

– Kellő pesszimizmussal fordulunk a következő 3 év felé. Terveinket szoros költségkontrollal készítjük. Az eredménytervünk aligha változik, de a beruházás oldalon az élőmunka kiváltására törekszünk, valamint a logisztikai, értékesítési, pénzügyi tevékenységünk mérhetőségének megteremtésére, elsősorban a költséghatékonyság okán. A fejlesztésekhez azonban – például a logisztika területén – szükség van a beszállítók megfelelő attitűdjére is.

dr. Andrejszki Richárd
vezérigazgató
Chef Market

Dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója egyelőre töretlen fejlődést vár a szektorban:

– Fogyasztói szinten lassabban érvényesülnek a makrogazdasági hatások, itt később érzékelhető a visszaesés. A Chef Market elsősorban éttermeket szolgál ki; ezen a területen nem várok dekonjunktúrát, többek között azért sem, mert a HoReCában érdekeltek ragaszkodnak a brandekhez. Mi a márkákban hiszünk, és meggyőződésünk, hogy ezeket a konjunktúra idején építeni kell. Cégvezetőként természetesen figyelek a figyelmeztető jelekre, de meggyőződésem, hogy nemcsak a HoReCában, de a kiskereskedelemben is jó év elé nézünk.

Hovánszky László
ügyvezető igazgató
METSPA

Hovánszky László, a METSPA ügyvezető igazgatójának véleménye évek óta változatlan: a fogyasztót vissza kell vezetni a brandekhez:

– Optimistán nézem a közeljövőt, már csak azért is, mert a mi szegmensünket nem fogja érinteni az EU-támogatások csökkenése. A költségcsökkentés legjobb módjának a forgalomnövelést tartom – ehhez kommunikálni kell a fogyasztóval. A fogyasztó sokkal kifinomultabban vásárol, mint ahogy azt az automatizmusok mentén működő marketingosztályokon gondolják. Mind a gyártó, mind a kereskedő azzal jár jobban, ha a fogyasztót sikerül visszaterelni a márkákhoz.

Vincze Géza
beszerzési vezető
Metro

Vincze Géza, a METRO beszerzési vezetője aláhúzta: az innovációnak rendkívül fontos szerepe van a mai kereskedelemben, a siker titka a vásárlói igények megértése és kielégítése, akár brandekről, akár saját márkákról van szó:

– A METRO 3 különböző vevőcsoport elvárásai szerint dolgozik (vendéglátósok, kiskereskedők, irodák, hivatalok és magánszükségletek), az ő igényeiket felmérve döntünk a választékunk kialakításakor vagy a szolgáltatásaink fejlesztésekor. Választék tekintetében együttműködünk a helyi beszállítóinkkal, és például a saját márkák esetében számos helyi fejlesztéssel (például előredarabolt, előkészített alapanyagok) álltunk elő az idei évben. Fontosnak tartjuk a képzést, a tudás átadását is – a Metro Gasztroakadémia a hazai piacon egyedülálló oktatási intézmény.

Kanizsai Tóth Csaba
kereskedelmi igazgató
FÁN Group

Kanizsai Tóth Csaba, a Fán Group kereskedelmi igazgatója a saját márkákban hisz:

– A nagykereskedelemben is elindult a globalizáció, hosszú távon a nagy és stabil cégek fognak megmaradni. Optimisták vagyunk egy nehéz piacon: HoReCa és 200 m2 alatti retail egységekkel vagyunk kapcsolatban. A jövőnk a magyar beszállító partnereink és márkáik tiszteletben tartása, de mi nagyon hiszünk a saját márkákban. Fontosnak tartjuk őket – 125 saját márkával rendelkezünk –, figyeljük a trendeket, és nagyon hiszünk a minőségben, valamint képviselőink megfelelő képzésében.

Optimalizált rendszerek, nagyobb ügyfélélmény

Dobi István
ügyvezető igazgató
Dél-100

Dobi István, a Dél-100 ügyvezető igazgatója látja a gazdaságban a lassulás lehetőségét, de optimista:

– Nekünk a lassulás ellenére azon kell dolgoznunk, hogy a hatékonyság növelésével és tevékenységünk optimalizálásával eredményeket érjünk el. Ugyanakkor úgy érzem, a nagykereskedőnek a választék optimalizálása mellett is segítenie kell a magyar vállalkozókat. A nagykereskedői döntések vezérelve az kell legyen, hogy a kiskereskedők hatékonyan tudjanak dolgozni. Így szükségszerű, hogy ezek a döntések a kiskereskedő partnerek vevőinek igényein alapuljanak.

Noszlopy Zoltán
beszerzési igazgató
CBA

A független boltok versenyképességéhez szükség van a nagykereskedelem kontrolljára, véli Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzési igazgatója, a PartnerLog ügyvezető igazgatója:

– A legfejlettebb logisztikai rendszerekkel dolgozunk, de még így is a kiadásaink legnagyobb hányadát a bérköltségek alkotják, itt már nehéz tovább optimalizálnunk. A nagykereskedelmi tevékenységnél is kiemelten fontos a magas szolgáltatási színvonal.

Gyurta Tamás
tulajdonos-ügyvezető
Uni-Flock

Gyurta Tamás, az Uni-Flock tulajdonos-ügyvezetője szerint az egyszemélyű vezetés egyszerűsíti a vállalkozás működését és gyorsítja a fejlődést:

– 2001 óta vagyunk a piacon. Jégkrémmel és mélyhűtött termékekkel foglalkozunk, 3000-3500 vevővel dolgozunk. A sikerünk kulcsa az egyszemélyű, gyors döntés lehetősége a cégnél – ez nagyfokú hatékonyságot biztosít a cég számára. Optimista vagyok, ami kell is a fejlődéshez; a filozófiám az, hogy a stagnálás a cég halálát jelenti.

Házi Zoltán
vezérigazgató
Budapest Nagybani Piac

Házi Zoltán, a Budapest Nagybani Piac vezérigazgatója úgy véli, a zöldség- és gyümölcskereskedelemben jelentős áfacsökkentés nélkül nem tisztulhat a piac:

– A legnagyobb problémának a szabályozás kiszámíthatatlansága tűnik. E szakmában a legnagyobb a fekete- és szürke kereskedelem aránya – az EKR bevezetése sem tudta megszüntetni az adóelkerülést. Amíg az áfa mértéke nem változik, addig, aki tisztességesen dolgozik, versenyhátrányba kerül a piacon. Egy jelentős áfacsökkentés tisztábbá, áttekinthetőbbé tenné a piacot és növelné a kistermelés hatékonyságát, így viszont elég nehéz évek elé néz a zöldség- és gyümölcskereskedelem.

Szász Ferenc
üzletfejlesztési
igazgató
Mastercard

Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója szerint a szolgáltatást az ügyfélhez kell igazítani:

– A jövő tekintetében optimista vagyok. Az elektronikus fizetések évről évre 20 százalékkal nőnek, mindemellett kereskedői oldalon akár 15-20%-kal is növelhetik a vásárlói kosárértéket. A mobiltelefonos fizetés trendje is a várakozásainknak megfelelően alakul, komoly jövő előtt áll. Az elektronikus fizetés lehetősége rövidesen vásárlói alapelvárás lesz, hiánya akár versenyhátrányba is sodorhatja a kereskedőt. Mindeközben a POS-terminálok is átalakulnak, a közeljövőben akár terminál nélkül is lesz lehetőség kártyával fizetni hagyományos bolti környezetben. Ezért Mastercard oldalról az elkövetkező években is hangsúlyos lesz a bankkártya-elfogadó helyek számának növelése.

Herich Dániel
ügyvezető igazgató
Marche Logisztika

Herich Dániel, a Marche Logisztika Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a 2017 óta működő vállalkozás innovációs megoldásait taglalta, amellyel kiemelkedő szolgáltatási szintet tudnak nyújtani a logisztikai piacon. A Marche leveszi az operáció terhét partnereiről: a legmodernebb szoftverek használata 99% feletti szedési pontosságot eredményez, pontos időkapura történő szállításukkal pedig a partnereik vevőinek elégedettségét is kiérdemelték, ennek eredménye a World Class minősítés.

– Partnereink a gyártásra és értékesítésre tudnak koncentrálni, nem viszik el a fókuszukat az operációs problémák – jegyezte meg.

Meghatározó tényező a digitalizáció

Dr. Törőcsik Mária
vezető
Trend Inspiráció

Délután szakértők tartottak előadást a piac aktuális helyzetéről és jövőbeli alakulásáról.

Dr. Törőcsik Mária, a PTE Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Trend Inspiráció vezetője A mai fogyasztók életstílusa – változások, csoportok, következmények címmel tartott prezentációt.

– Napjainkban a társadalom nemcsak vertikálisan tagozódik, hanem horizontálisan is – emelte ki a marketingszakember.

A témában végzett kutatások során az életstílust az értékek kiválasztása és az élettempó alapján elemezték. Törőcsik Mária kiemelte az elemzés legfontosabb megállapításait: a digitalizációhoz való viszony meghatározza az életstílust, határozottan elválnak a fiatal, modernebb értékorientációt mutató csoportok, a középgenerációban megjelentek a bulvár- és szórakozásorientáltak, a vágyakozók, ezek, gyakran visszahúzódó, kiábrándult, sérült csoportok, az idős generáció többségére pedig még mindig a kiszorult helyzet jellemző.

Hazai kereskedők a változó környezetben

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a hazai kereskedők szerepéről és lehetőségeiről tartott előadást a változó piaci környezetben. A 2014-ben alapított szervezet tagjai tisztán magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások, célja, hogy a mindenkori Kormány tekintse stratégiai partnerének a kereskedelmi tevékenységet folytató hazai vállalkozásokat, valamint összehangolja és képviselje a magyar kereskedők érdekeit.

A hazai kereskedelmi láncokról adott SWOT-analízis után a főtitkár részletezte, mit tehet a kereskedő piaci pozíciójának megőrzéséért, javításáért a szövetség álláspontja szerint. A legfontosabbak között sorolta a megújulási készséget, a nyitottságot, a benchmarkingot, a digitális fejlődést, valamint a láncosodást és a szakosodást.

Változó fogyasztó

Turcsán Tünde
ügyfélkapcsolati
igazgató

Turcsán Tünde, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója #Shopper – Maradj releváns és elérhető című előadásában azt szedte rendszerbe, kutatásaik tükrében mire kell figyelni kereskedői, illetve gyártó szemszögből az FMCG-szektorban, milyen trendek prognosztizálhatók Magyarországon. Prezentációjában adatokkal illusztrálta, melyek azok a tényezők, amelyek mind a gyártókra, mind a kereskedőkre hatással vannak, elemezte a helyzetet a gazdasági környezet, a vásárlási trendek, a kereskedelem fejlődése és a kommunikáció szempontjából. Prognózisa szerint 2019-ben a kereskedelem növekedése 5% körüli lesz, a háztartások fogyasztása növekszik, de lassuló ütemben.

– A fogyasztók mára tudatosabbá váltak, előre terveznek, figyelik az akciókat, keresik a minőséget és az élményt. A nagy gyártók új, trendeknek megfelelő kategóriákban jelennek meg, a kereskedők „exkluzív” márkákat vezetnek be, a verseny a kereskedelemben erősödik – mondta Turcsán Tünde.

Mondovics Péter
marketingmenedzser
Mastercard

Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere a cég kereskedelmi ügyfélélmény kutatásának legérdekesebb következtetéseiről számolt be.

– Az igazán jó retail élmény: válaszolni az ügyfelek igényeire, a teljes customer journey mentén, akár több, digitális és fizikai csatornán átívelően – hangsúlyozta a szakember.

Előadása után Mondovics Péter átadta a Mastercard – Az év kereskedője díjakat. A kutatás legfontosabb megállapításairól, valamint a versenyről és annak nyerteseiről lapunk 134-137. oldalán olvashat.

 

 

 

Eltanulni, amit lehet

A nap kereskedői és szolgáltatói kerekasztal-beszélgetése az aktuális és a jövőbeli helyzetet elemezte. A Nemzeti összetartozás Bizottság ülésének nevezett vita két legfontosabb témaköre a diszkontok által teremtett versenyhelyzet, valamint a forgalmazók és a forgalmazók együttműködése volt a fogyasztók igényeinek a kielégítésére.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese azt vallja, a kereskedők Magyarországon csak akkor kapnak majd minőségi terméket a beszállítóktól, amikor már nem várható mennyiségi növekedés a fogyasztásban – mindaddig a beszállítók vezetik a fogyasztót.

– A diszkont láncok fő erőssége a hatékonyság – ezzel nem fogjuk tudni felvenni a versenyt –, és fejlődésük addig töretlen marad, amíg a fogyasztó igényszintje nem nő túl rajtuk, amíg nem akarnak többet az ő kínálatuknál. A beszállítók sokszor kényszerből megalkusznak a diszkontok által kért árakkal – állapította meg. – A CBA franchise-rendszerében sok egység technikai felszereltsége, kultúrája nem vagy alig fejlődött az elmúlt 5-10 év során. A hálózat tulajdonosi köre döntést hozott a franchise-bérlők támogatásáról – lépcsőzetesen, először az erősebbeket segítve –, mert a jövőt a fejlődésben látjuk!

Heiszler Gabriella
ügyvezető igazgató
Spar

Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója szerint a gyors vásárlás nemcsak azt jelenti, hogy kevés időt töltök az áruházban, hanem azt is, hogy rövid idő alatt jutok el oda:

– A diszkontok hatékonyságuk, valamint a standartizáció révén sokkal jobban tudják teljesíteni ígéreteiket, mint a piac többi szereplője. Jó árat kommunikáltak, a fogyasztó idővel elhitte – innen léptek a minőség felé. A Spar-ban az üzletek heterogenitása miatt nehezebb kiszámítani, mi és mennyi legyen a polcokon, de az üzlet jellegénél fogva a választék nem leegyszerűsíthető. Viszont az üzleteink gyors elérhetősége kitörési pont lehet – megfelelő választékkal és árazással persze.

Szili László
kereskedelmi
igazgató
Reál Hungária

Szili László, a Reál kereskedelmi igazgatója úgy véli, a diszkontokhoz hasonlóan nekik is az adottságok figyelembevételével kell kialakítaniuk üzletpolitikájukat:

– A diszkontok rendszerszinten hatékonyak – bolti, beszerzési és logisztikai területen egyaránt –, ezért tudnak nem feltétlenül olcsók, de mindenképpen jó ár-érték arányúak lenni. Alkalmazkodóképességüket is érdemes eltanulni: kevésbé költségigényes kategóriákat is felvállaltak, amelyekről tudták, hogy a vásárlónak szüksége van (pl. meleg pékáru), emellett az adottságaikhoz illő üzletpolitikát dolgoztak ki (pl. a kacatos részlegek). Velük hatékonyságban nem tudunk versenyezni, kell a közös üzletpolitika, de nekünk – friss marketinggel – a lokális igényekre kell építenünk.

Dr. Rédei István
igazgatósági tag
CO-OP Hungary

Dr. Rédei István, a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja szerint a képlet egyszerű: a vásárló oda megy, ahol gyorsan tudja megvásárolni a jó ár-érték arányú terméket.

– A CO-OP megpróbálja megnyerni a magyar termékeket kedvelő fogyasztókat – emelte ki. – Ernyőmárkaként Tallér néven indítottunk el termékeket több fontos termékcsoportban, házias ízeket ígérő lokális beszállítókkal, a helyi termelőkkel kialakított jó kapcsolatra is építve – mindez jó fogadtatásra talált a fogyasztóknál. Társadalmi beágyazódottságunknak köszönhetően más attitűddel mehetünk a termelőkhöz, és a kapcsolatrendszerünk jelenthet számunkra versenyelőnyt.

Kurucz Péter
kereskedői kapcsolatok
igazgató
Nielsen

Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója szerint a növekedés kulcsa a hatékonyság:

– Ennek a típusú fejlődésnek nem érzékelhető a vége, a diszkontok növekedése töretlen – a hatékonyságukat minden kutatásunk visszaigazolja. A hatékonyság viszont nemcsak a gyors kasszát jelenti, hanem hogy a vásárló mindent megtaláljon egy helyen. A vásárlók közel négyötöde még nem vásárol online – legtöbbjük azért, mert szeret vásárolni: szüksége van a vásárlás élményére.

 

 

 

Élményt nyújtani

Tóth Zoltán
ügyvezető igazgató
Trafik.hu

Tóth Zoltán, a Dohánybolt Ellátó (Trafik.hu) ügyvezető igazgatója leszögezte: a diszkont üzletek diszkontált vásárlási élményt nyújtanak.

– Minden üzlet számára alapvető feladat a jó választék kialakítása – szögezte le. – A dohányboltok szegmense még a diszkontokénál is gyorsabban nő. A miénk azért jobb üzleti modell, mert elemeit hálózattá szerveződésünkkor a megfelelő szakmai alázattal igyekeztünk építeni, mindig tanultunk a nagyoktól. A trafikok nagy többsége sokat tesz azért, hogy a kényelmi vásárlás azt jelentse, készen tudunk adni a fogyasztó számára vonzó megoldásokat. Ennek az üzlettípusnak a forgalma 2017 óta 70 százalékkal nőtt.

Zádor Csaba
operatív igazgató
Nemzeti Dohánybolt
Klaszter

Zádor Csaba, a Nemzeti Dohánybolt Klaszter operatív igazgatója statisztikákkal illusztrálta a dohányboltok működését:

– A dohányboltokban vásárlásra fordított idő két és fél perc, ennyi időt kell kihasználnunk. A statisztikák szerint tízből hét vevő vásárlási szokásait tudjuk alakítani az FMCG-termékek területén. A legfontosabb 5 kategória a sör, a szeszes ital, az üdítőital, az energiaital és a kávé – ezek közül több is szerepel a hazai hálózatok top 10 kategóriájában.

Vidács Gyula
elnök
Magyar Franchise
Szövetség

Vidács Gyula, a Magyar Franchise Szövetség elnöke a hálózatban működő üzletek egységességének fontosságára hívta fel a figyelmet:

– A diszkontokban a választék viszonylagos szűkössége gyorsítja a döntést. A szövetség hálózataiban arra kell törekedni, hogy minden egységben minden termék azonos időben és feltételekkel jelenjen meg. A tagjainknál is azt tapasztaltuk, hogy azokban a hálózatokban, amelyekben nem volt, nem lett teljes az egység, lemaradtak, lemorzsolódtak vagy szétszakadtak. Elsősorban tehát a heterogén jellegből adódó problémákat kell leküzdeni.

Dr. Michalis Christou
európai vezérigazgató
RetailZoom

Dr. Michalis Christou, a RetailZoom európai vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy hiba összekeverni a diszkont és a vásárlói élmény kategóriáját.

– A diszkont hálózatok piaci részesedése azt bizonyítja, hogy a vevők egy része szereti, elfogadja a hatékonyságot, a limitált portfóliót és a frissáruk nyújtotta választékot, racionális döntésekre építve vásárol, másik részük az élményt keresi – mindkét igényt ki kell elégíteni.

Kujbus Tibor
a Vásárló,
a Reál korábbi
cégvezetője

A közel két évtizedig a Reál Élelmiszer Kft.-t idén februárig vezető Kujbus Tibor a Vásárlót képviselte:

– A fogyasztót nem érdekli az üzlethálózatok stratégiája, filozófiája, a saját szemszögéből értékelve választ: hagyományos FMCG-termékeket akar gyorsan vásárolni, gyorsan fizetni, átlátható, nem nagy alapterületű és állandóan átrendezett üzletekben.

 

Tihanyi Klára
kiállítási igazgató
Hungexpo

A beszélgetés folyamán Tihanyi Klára, a Hungexpo kiállítási igazgatója a Sirha Budapest 2020 FMCG&HoReCA csúcstalálkozó jelentőségét és dimenzióit taglalta. Az érdeklődőket kivételesen gazdag programkínálat várja, többek között Bocuse d’Or Magyar Döntő, Chaîne des Rôtisseurs, Közétkeztetési Szakácsverseny, Sirha Budapest Desszert Verseny, Enterprise Europe Network, PRIMOM Alapítvány B2B találkozók, pékipari bemutatók és konferenciák, Magyarország Tortája verseny, valamint szakmai konferenciák.

Tóth Zoltán, a DiginStore tulajdonosa és a TrafikTV üzemeltetője a trafikok sikerességéről beszélt az FMCG-ben. A szakember statisztikai adatokkal illusztrálta a szegmens gyors progresszióját. Elmondta, az FMCG-termékek fejlődése a Nemzeti Dohányboltokban többszöröse a kiskereskedelmi indexnek, a forgalom növekedésének mértéke az üzletek többségében 50% feletti, fejlődése a trafikokban többszörösen meghaladja az iparági átlagot. A fejlődés meghatározó tényezője a dohányboltokban az eladáshelyi kommunikáció, amelynek legfontosabb eleme a TrafikTv, amely üzletenként 100-120 ezer ügyfelet ér el évente.

A Business Days idei konferencia és egyben a Trade Parlament utolsó két napjának beszámolóját következő, 2019/12–01. számunkban olvashatják majd. //

Jövő évi naptárába, kérjük, már most jegyezze fel: Business Days 2020. szeptember 21-25. Tapolca, Hotel Pelion