Már kilencezer éve elkezdődhetett a sörkészítés Kínában

Kínában már kilencezer éve isszák a sört

A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál.
A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre.
Az ásatáson egy 80 méter hosszú, 50 méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak.

A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több gödör volt, amelyekben kiváló minőségű kerámiaedényeket temettek. A kerámiákat fehérre festették, és néhány edényt absztrakt mintákkal díszítettek. A tanulmány szerint ezek a leletek valószínűleg „a világ legkorábbi ismert festett kerámiái”. Az ebből az időszakból származó más lelőhelyen nem találtak ilyen jellegű kerámiát.

Az elemzésben szereplő 20 edényből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt ittak. Ennek megerősítésére a kutatók az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek. Olyan mikrobotanikai és mikrobiális maradványokat azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sörerjesztéssel, és amelyek természetes módon nem fordulnak elő. A tanulmány társszerzője, Vang Csia-csing antropológus elmondta, hogy a 9000 éves sör nem hasonlított a mai sörökre, enyhén erjesztett, édes ital volt, amely valószínűleg zavaros is lehetett.

A kutatók rizshéjat és más növényi származékokat is kimutattak a cserépmaradványokban. Ezeket erjesztőanyagként adhatták a sörhöz.
Bár a Jangce folyó völgye ma az ország rizsföldjeként ismert, a rizs háziasitása fokozatosan történt, mintegy 10 ezer éve kezdődött, és 9000 éve ez a folyamat még a kezdetén járt. Abban az időben a legtöbb közösség vadászó-gyűjtögető volt. A kutatók szerint, mivel a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes volt, a Csiaotouban talált sör valószínűleg rituális jelentőségű ital volt.

A tanulmányban ismertetett eredmények felülírják a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a penészgombát legkorábban mintegy 8000 évvel ezelőtt használták az erjesztési folyamatokban Kínában.

Vang elmondta: azt pontosan nem tudják, hogyan készült a sör 9000 évvel ezelőtt. „Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észre vehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alkoholosabbak lettek” – mondta, hozzátéve, hogy az erjedési folyamatot megfigyelve, próbálgatással juthattak el a sör elkészítéséhez.

A kutatók szerint a rituális ivás szerves részét képezhette a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés kialakításának, és hozzájárult a 4000 évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadalmak megalapozásához. (MTI)