Hullámzó eredmények, tornyosuló elvárások

Szerző: Budai Klára Dátum: 2023. 12. 12. 11:05

Az ásványvíz-, gyümölcslé- és üdítőital-ágazat évente mintegy 300 milliárd forint termelési értéket állít elő. A három szegmensben az elmúlt időszakban nagy gondot okozott a nyersanyagok, a csomagolóanyagok, az energia, valamint a szállítási költségek árának megemelkedése. A szektor szereplőire a következő időszakban további jelentős kihívások várnak, mind a termékek minél egészségesebb összetételével, mind pedig a csomagolóanyagokkal szembeni környezetvédelmi elvárásokkal kapcsolatosan.

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A világpiaci árak közül jelentősen emelkedett például a PET-granulátum ára, a különböző gyümölcssűrítmények ára, az üzemanyagárakról nem is beszélve. A forint árfolyamának folyamatos ingadozása szintén növeli a költségeket.

Bikfalvi Istvánné, MAGYÜSZ

Bikfalvi Istvánné
titkár
Magyar Ásványvíz,
Gyümölcslé és Üdítőital
Szövetség

– Ráadásul több alapanyag, úgymint a gyümölcssűrítmények, időnként hiánycikké válik. Ehhez járultak a különadók, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) jelentős megemelése, valamint kiterjesztése új termékekre, többek között a cukrot egyáltalán nem tartalmazó üdítőitalokra – avat be Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) titkára.

Az új hulladékgazdálkodási modell, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2023. júliusi bevezetése miatt a korábban fizetett környezetvédelmi termékdíjhoz képest szintén jelentősen nőttek az ágazat terhei. Tovább növelte a terheket az italcsomagolások visszaváltási rendszeréről szóló (DRS) szabályozás elfogadása. Mindezek eredményeként az ágazat teljesítménye az elmúlt időszakban jelentősen csökkent.

– 2022. első félévben még minden italkategóriában – nem egyforma mértékben, de – nőtt a forgalom, 4–25%-kal. A második félévben aztán megkezdődött a visszaesés, de még nem minden fajta esetében: az ásványvíz és az ízesített víz + szénsavas üdítőitalok eladott mennyisége még nőtt, de a gyümölcslevek, különösen a gyümölcsitalok és a jegestea forgalma csökkent. A negyedik negyedévben tovább erősödött a forgalom visszaesése, a nektárok kivételével minden kategóriában jelentős, 10-20-25% volt a csökkenés.

A 2022. évben összességében – tekintettel az első félév kedvező adataira – végül átlagban 2%-kal nőtt a forgalom – ismerteti Bikfalvi Istvánné.

2023-ban azután tovább csökkent a forgalom, termékkategóriáktól és időszaktól függően különböző mértékben. Legnagyobb volt az ásványvizek és a gyümölcslevek – 100%-os gyümölcslevek, nektárok – forgalmának a csökkenése, az ízesített vizeké és szénsavas üdítőitaloké közel változatlan volt, a jegesteáé ingadozott, hol nőtt, hol változatlan volt, ugyanakkor a 25%-nál kevesebb gyümölcslevet tartalmazó italok eladott mennyisége nőtt. Összesítve az első három negyedévben átlagban 15%-kal csökkent a forgalom.

Viharos változások

Az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a csomagolásra vonatkozó új jogszabályok bevezetése lesz. 2024 júliusában lép életbe az az EU-rendelet, amely előírja, hogy a műanyag palackokon a kupakot környezetvédelmi okokból rögzíteni kell.

– Magyarországon egyelőre még csak néhány gyártó lépett, a fogyasztóknak azonban lassan hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy másként kell használni a palackot és a kupakot is. Az új szabályozásnak elsősorban környezetvédelmi okai vannak: a csomagolási hulladék csökkentésével a körforgásos gazdaság elérését hivatott segíteni. A visszaváltási (DRS) rendszer alkalmazására vonatkozó szabályozás 2023 októberében lépett hatályba. A visszaváltási rendszer bevezetésével Magyarországon is megvalósulhat a körforgás az italcsomagolásoknál, ezért a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség a többi hazai italgyártói és kereskedelmi szövetséggel közösen évek óta szorgalmazta ennek a bevezetését. A PET- és üvegpalackok, alumíniumdobozok visszaváltási rendszerének bevezetésével 90%-ot meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál megvalósulhat a hulladékmentességet biztosító körforgásos gazdasági modell – vázolja a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára. – A hazánkban megvásárolható műanyag és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100%-ban újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak, vagy egyéb értékes alapanyag készüljön belőlük. A visszaváltási rendszer ezeknek az értékes nyersanyagoknak az elkülönített gyűjtését és újrahasznosítását teszi majd lehetővé.

A gyümölcssűrítmények ára nem csak hogy emelkedett, időnként hiánycikké is váltak

A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag-fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente mintegy 3 milliárd darab kerül forgalomba. Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátóegységben történik, ennek megfelelően a visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kell majd létrehozni. A termékeket illető legfontosabb változás a címkék cseréje, ugyanis valamennyi palackot új azonosítóval kell ellátni, és a visszaváltási rendszer logóját is fel kell majd tüntetni.

– A rendszer alkalmazásának jelentős költségei lesznek. Az italgyártó ágazatok versenyképességének javítása, az italtermékek értékesített mennyiségének 2023-ban tapasztalt 15–30%-os visszaesésének megállítása, valamint az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében kifejezetten szükségesnek tartjuk a visszaváltási rendszer költségeinek nemzetközi összevetések alapján reális szinten tartását, a díjtételek transzparens és indokolt költségeken alapuló megállapítását – hangsúlyozza Bikfalvi Istvánné.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a csomagolóanyagokra vonatkozó új szabályozás jelentős felvilágosító tevékenységet tesz szükségessé a fogyasztók körében.

– Meg kell értetni velük, hogy ezek az intézkedések a környezet védelmét jelentik. Meg kell szokni, hogy össze kell gyűjteni a palackokat, dobozokat, és nem a szelektív kukába dobni, hanem visszavinni az üzletbe, meg kell tanulniuk, hogy ezentúl nem szabad összenyomni a palackokat, dobozokat, ahogyan eddig tanítottuk, hogy kisebb legyen a térfogatuk, hanem egyben kell az automatába bedobni, hogy az le tudja olvasni a vonalkódot stb. Mindez bizonyos kényelmetlenségekkel jár, de a környezet védelmét szolgálja – teszi hozzá a szövetség titkára.

Tavaly az ásványvizek és a magasabb gyümölcstartalmú gyümölcslevek forgalmában volt a legnagyobb visszaesés

Példaértékű iránymutatás

Az ágazat által gyártott termékkörre az általános cukor-/kalóriacsökkentés a jellemző.

– A magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként és a mai napig egyedül a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség fogadott el önkéntes cukor- és kalóriacsökkentési programot. Az italgyártó vállalatok azt tűzték ki célul, hogy 2020 végéig felére csökkenjen a Magyarországon forgalomba hozott alkoholmentes italok (szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jegesteák stb.) átlagos cukor- és kalóriatartalma a 2010-es értékekhez viszonyítva. A vállalási időszak lezárulásáig, azaz 2020. év végéig a szövetség tagjai által gyártott/forgalmazott üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma összességében 43%-kal lett kevesebb – jelzi a szakember.

A szövetséget alkotó vállalatok a vállalási időszak vége után is folytatták az üdítőitalok megújítását, innovatív termékeket vezettek be, valamint bővítették kínálatukban az alacsony kalóriatartalmú és kalóriamentes termékek arányát. Ezen erőfeszítések eredményeként az elmúlt két évben tovább csökkent Magyarországon az alkoholmentes italok cukor- és kalóriatartalma. A végrehajtott intézkedések eredményeként 2010–2022 között a szövetség tagjai által gyártott/forgalmazott üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma összesen 45,5%-kal csökkent. 2010-ben az üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos energiatartalma 40 kalória volt, ma már csupán 21,8 kalória. 2010–2022 között az alkoholmentes italokon belül a csökkentett kalóriatartalmú (azaz legfeljebb 20 kalória/100 milliliter) és kalóriamentes termékek aránya 23%-ról 62%-ra emelkedett. Az így kifejlesztett termékek gondos innovációval, korszerű alap- és segédanyagok felhasználásával készülnek, összetételük megfelel minden egészségügyi előírásnak.

Az iparág örül a visszaváltási rendszer bevezetésének, de kifejezetten szükségesnek tartja a rendszer költségeinek nemzetközi összevetések alapján történő reális szinten tartását

– Nagyon fontos megjegyezni, hogy az üdítőitalokból bevitt kalória mindössze 2-3%-a a magyarországi fogyasztók által átlagosan bevitt teljes energia- (kalória-)mennyiségének, továbbá Magyarországon a cukorfogyasztás a WHO által ajánlott szint alatt van. A több mint egy évtizedre visszanyúló önkéntes cukor- és kalóriacsökkentési vállalási rendszerünk példaértékű eredményeket hozott. Szövetségünk és tagvállalataink a jövőben is folyamatos termékinnovációval, felelős reklámozással és a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával szeretnének hozzájárulni a közös népegészségügyi célok eléréséhez – vetíti előre Bikfalvi Istvánné.

Mint mondja, a technológiai fejlesztésekhez szükséges források különböző mértékben állnak az alkoholmentes italokat palackozó vállalatok rendelkezésére. A nemzetközi cégek az anyavállalaton keresztül hozzájutnak a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz, és ezáltal jelentősen tudják fejleszteni a termelés színvonalát.

– A hazai cégek közül egyesek természetesen igénybe veszik a rendelkezésre álló pályázati forrásokat is, de ezen kívül jelentős önerővel is rendelkeznek, így képesek megvalósítani a hazai gyártási kapacitás folyamatos modernizálását és fejlesztését. Legtöbben azonban ez évben csak a folyamatban lévő fejlesztéseiket tudták befejezni. Sajnos a jelenlegi helyzetben az EU-s források nem kellő ütemben érkeznek meg Magyarországra, így a támogatások is lecsökkentek. Ezért jelenleg nincsenek érdemben igénybe vehető pályázati forrásaik. A kamatkörnyezet is rendkívül kedvezőtlen jelenleg, ami nem kedvez a hitelből finanszírozandó beruházásoknak. Csak a legszükségesebb fejlesztéseket végzik el most saját erőből.

A termelést bővítő fejlesztéseknek gátat szab az is, hogy az utóbbi időszakban csökkent termékeink piaci forgalma – emeli ki a MAGYÜSZ titkára.//

Kapcsolódó cikkeink