Hódító úton az exportpiacokért

Szerző: Budai Klára Dátum: 2023. 12. 07. 18:12

A magyar malomipar jelentős kihívásokkal néz szembe, de az ágazat szereplői változatos stratégiákkal és fejlesztésekkel igyekeznek megbirkózni ezekkel és visszaszerezni exportpiacaikat. A malomipar továbbra is fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, az innováció és a minőség előtérbe helyezése segíthet a fenntartható fejlődésben.

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A magyar malomipar éves nettó árbevétele 2023-ban a magasabb lisztárak ellenére is szerényebb lesz mint 2022-ben. A KSH adatai augusztusig állnak rendelkezésre, mely szerint az export árbevétel csökkenése még hangsúlyosabb volt ebben az évben.

Dr. Lakatos
Zoltán
elnök
Magyar Gabonafeldolgozók,
Takarmánygyártók
és Kereskedők Szövetsége
Malmos Tagozat

– „Békeidőben” átlagosan 1,2 millió tonna felöntéssel számolunk búzából, ami jelenleg úgy tűnik, hogy év végére az 1 millió tonnát sem fogja elérni. Csökkent a hazai lisztfogyasztás, ami az infláció számlájára írható, és exportunk is érezhetően visszaesett. Exportpiacainkból sokat veszítettünk, ugyanis Romániában, fő exportpiacunkon és Szlovákiában megjelent az olcsóbb ukrán liszt. Ezzel egyidejűleg a lisztimportunk is megugrott. A hazai malmok kihasználtsága tovább romlott, ami a piacon zajló negatív árversenyben érhető tetten. A malomipar nyeresége, árbevétel-arányosan, 2% körül alakul – tájékoztat dr. Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége Malmos Tagozatának elnöke.

Kevésbé sikeres intézkedések

Az ágazatra leginkább az orosz–ukrán háború volt hatással. 2022-ben a beérkező olcsó ukrán liszt, majd 2022. II. félévétől az exportpiacok fokozatos elvesztése okozta a legnagyobb gondot.

– Az Európai Unió rendelete, mely szabad beáramlást tett lehetővé az ukrán termékek számára, erőteljes hatással volt piacainkra. A hazai rosszul elsült intézkedés, mely a gabona kivitelét exportengedélyhez kötötte, hozzájárult exportpiacaink elvesztéséhez. A rekord alacsony gabonaexport másik jelentős oka az itthon kialakult igen magas gabonaár volt. Az ágazatban a liszt ársapka sem volt egy sikeres intézkedés. Véleményünk szerint a piac szabályozza önmagát, nem szabad beleavatkozni. Jóval kisebb inflációval és az árak kisebb kilengésével úsztuk volna meg ezt az időszakot – osztja meg gondolatait dr. Lakatos Zoltán.

A Malmos Tagozat elnöke arra is rámutat, hogy 2023. január 1-jén a malmoknál lévő 3-5 havi magas árakon felvásárolt búzakészlet egy egészségtelen versenyt eredményezett a malomipar szereplői között, a lisztár csökkenése megelőzte a búza áresését, ami komoly árveszteséget indukált a piac szereplői számára. Továbbá a nagyon magas kamatok is erős fejfájást okoznak a készletezés és annak finanszírozása tekintetében.

Versenybe kell szállni!

A technológia fejlesztésére két évvel ezelőtt jött ki támogatott pályázat. A legnagyobb öt vállalatcsoport megközelítőleg 78%-át adja az országos őrlésnek. Ezek a malmok technológiai fejlettségben megállják a helyüket bárhol Európában.

– Az alaplisztek tartják a helyüket a fogyasztóknál, de a teljes lisztfogyasztásban visszaesés volt tapasztalható. Többen próbálkoznak speciális lisztek forgalmazásával, melyeket a felhasználási irányokhoz szabnak. A divatosabb fajta lisztek a korpásabbak, illetve a teljes kiőrlésű lisztek – tudjuk meg dr. Lakatos Zoltántól.

Az ágazat jövőképével kapcsolatban azt prognosztizálja, hogy az ukrán búza és liszt az európai piacon fog maradni, így versenyeznünk kell, hogy visszaszerezzük exportpiacainkat.

– Az elmúlt években folyamatosan nőtt itthon a takarmányminőségű búza aránya, érdekeltté kell tenni a gazdákat abban, hogy a nagyobb hozamú, gyengébb minőségű olcsóbb búzák térnyerése megálljon. Ebben fontos szerepe van a malomiparnak is, a jobb minőségű áru árkülönbözetét meg kell fizetni – zárja gondolatait a szakember. //

Kapcsolódó cikkeink