Elemzők: júniusban a nyári munkák beindulása is segítette a foglalkoztatást

Nagyon közel a teljes foglalkoztatás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön ismertetett adatai szerint júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 739 ezer volt, 53 ezerrel több, mint az előző hónapban. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 693 ezret tett ki, 74 ezerrel nőtt a tavalyi második negyedévihez képest. A munkanélküliek száma júniusban 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 157 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékon állt.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a magyar munkaerőpiac kiváló formát mutat, a negatív külső tényezők egyelőre nem gyakorolnak hatást rá. Hozzátette, hogy az év eleje óta visszatért erős munkaerő-kereslet ellenére is igen lassan tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő-keresletre. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban – vélekedett Horváth András.

A bankholding várakozásai szerint ebben az évben 3,3 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Abból következően, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – állapította meg a a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokból azt emelte ki, hogy az aktívak száma júniusban rendkívüli mértékben, 45 ezerrel megemelkedett és ezt teljes egészében fel tudta szívni a munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatottak száma még ennél is jobban, 53 ezerrel emelkedett. A nyári szezonális munkák beindulásával tehát jelentős számú munkaerő tért vissza az inaktivitásból, és emellett még az aktívan állást kereső munkanélküliek közül is fel tudott szívni nagyjából 8 ezer embert a piac. Az ilyen mértékű havi változások kivételesnek tekinthetőek és inkább a szezonalitáshoz köthetők – állapította meg.

Virovácz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi folyamatok továbbra sem mutatják semmi jelét annak, hogy a munkaadók elkezdtek volna alkalmazkodni egy gyengülő gazdasági környezethez. Nem hogy stabilizálódna, de még erősödik is a munkaerőpiac. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges munkaerőpiaci igazodás a recesszióhoz egy rendkívül kedvező helyzetből indul majd, így talán a visszaesés is jóval mérsékeltebb lehet – vélekedett.

Másrészt viszont rövidtávon továbbra is az várható, hogy a vállalatok (talán túlzó) optimizmusa fenntartja a kereslet és kínálat jelentős elszakadását és a munkaerőhiány a kiélezett gazdasági helyzetben tovább élénkíti a bérnövekedést. Mindez tovább erősítheti az inflációt is az ár-bér spirálon keresztül és megemeli annak kockázatát, hogy a „puha landolás” helyett egy drasztikusabb fékezés következik be a gazdaságban. A talán túlzó optimizmus nagyon gyorsan csaphat át negatív jövőképbe és kapkodásba a vállalatok részéről, amikor szembesülnek a magas bérköltségek és a romló gazdasági környezet toxikus kombinációjával. Ez egy gyorsan végbemenő és nagyarányú munkaerőpiaci kiigazítást is hozhat a legrosszabb forgatókönyv esetén – fejtette ki az ING Bank szakértője. (MTI)