Egyedi csokoládéartisztikai képzés

Két remek szakembert kértünk fel oktatónak, Lusztigh Mária és Fehér Judit örömmel vállalták el a nem mindennapi feladatot. Egy hétvégét szántak a megismerkedésre és a tanfolyam tematikájának kidolgozására; kétnapnyi munkába telt az itthon unikálisnak mondható oktatási forma koncepciójának kialakítása.

A képzésen különböző technikák – öntéses technikák, csokoládé plasztik készítése, csokoládélevelek és -virágok készítése többféle módszerrel, stencil használata, csokoládé bársonyfújás, csokoládéfaragás és -bordázás és sok más – elsajátítása mellett a hallgatók elkészíthették saját artisztikai alkotásukat, így a rengeteg szakmai tapasztalat mellett egy 60 cm-es, közel két kilogramm súlyú csokoládészoborral is gazdagabbak lettek. A tanfolyam elején sokakban félelmet keltett az artisztika bonyolultsága. Én ezt biztosan nem tudom elkészíteni! – így reagáltak elsőre többen is. A két gyakorlott oktató persze mindenkit átsegített a kezdeti nehézségeken, így a második nap végén az ijedséget felváltotta az „ezt én csináltam!” élmény. Első ránézésre szinte egyforma alkotások születtek, de tüzetesebben vizsgálva látható volt, hogy mindegyik szobor stílusa más és más; a munkába mindenki belevitte az egyéniségét, elképzeléseit.

Igazi hiányt pótló képzés főpróbája zajlott a tanműhelyben

– Új fejezetet nyitottunk a Csokoládé-, Kávé-, Teakészítő Mester Szakmérnök és Szaktanácsadó képzésben – mondta el a képzés során szerzett tapasztalatairól Badakné dr. Kerti Katalin egyetemi docens, okleveles élelmiszermérnök. – Idén először végre megvalósulhatott egy dédelgetett álmunk. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével kötött együttműködési megállapodásunknak köszönhetően meghirdethettük szabadon választható tárgyként a Csokoládé artisztika alapjainak elsajátításához szükséges kétnapos képzést. Bár a képzésünkben elsősorban nagyipari technológiákra fókuszálunk, hangsúlyt kap a kisüzemi/kézműves technológiák, technikák megismerése is.

Lusztigh Marika és Fehér Judit cukrászmesterek segítségével rengeteg technikát ismertünk meg, melyek felhasználása nem tartozik a csokoládégyártás ipari gyakorlatába. A profin felszerelt műhelyben családias hangulatban, sok nevetés és izgalom közepette készültek el a csokoládécsodák. Marika és Judit nemcsak az anyagokkal, hanem az emberekkel is mesterien bántak. Két napon keresztül fenntartották a figyelmet, 8 órán keresztül pontosan dolgozva. Nem volt olyan kérdés, amire ne kaptunk volna választ és azt hiszem, nem csak a magam nevében mondom, hogy rengeteg új ötlettel mentünk haza, melyek már csak arra várnak, hogy formába öntsük őket!

Hangsúlyt kapott a kisüzemi, kézműves technikák megismerése is

Az elkészült szobrok – bár egy alapötletre készültek – egyediek lettek. Sokáig nem fogjuk elfelejteni, hogy mennyi eszközt használhatunk az olyan szakmák képviselőitől kölcsönözve, mint a kőműves-burkoló, árnyékolásszerelő, központifűtés-szerelő. Ezentúl minderre más szemmel fogunk nézni, és bizton állítom, hogy a hallgatók közül sokan már azt is tudják, milyen módszereket fognak alkalmazni, milyen formákat megvalósítani munkájuk során.

– A tanfolyam rendkívül színvonalas volt – hangsúlyozta Urbán Ildikó, az ipartestület elnökségének tagja, aki hallgatóként vett részt a kurzuson. – Az előadóktól remekül el lehetett sajátítani a csokoládé eddig általam nem ismert módjain történő felhasználását, olyan új technikákat mutattak, amelyek rögtön elindították fantáziámat. Marika és Judit remekül, egymást kiegészítve adták át tudásukat az alapoktól az aprólékos részletekig, és a felmerülő kérdésekre is készségesen válaszoltak. A tanfolyam megtartásához tökéletes helyszínt adott a Cukrász Ipartestület székházában kialakított, extrán felszerelt oktatóműhely.

– Igazi hiányt pótló képzés „főpróbái” zajlottak az ipartestület tanműhelyében az elmúlt hetekben – vélte Lusztigh Mária. – Dr. Temesi Ágoston egyetemi adjunktus már megkeresett pár évvel ezelőtt egy artisztikai képzés gondolatával, és nagyon boldog vagyok, hogy végre teljesült ez az álom. Persze, ehhez szükség volt egy profin felszerelt, kiváló adottságokkal rendelkező tanműhelyre is. Fantasztikus, jó hangulatú alkotómunkában vehettem részt, ahol jól motivált, kíváncsi hallgatókkal dolgozhattunk, akik között csak egy-két cukrász volt. A kétnapos kurzuson a szilikonforma-készítéstől a tartóelemek öntési technikáin át, „gyúrtak-faragtak” a hallgatók; a leheletvékony, aprólékos, pár grammos elemekig mindent saját kezűleg készítettek. A két nap alatt segítségünkkel mindenki el tudta készíteni a 60 cm-es szobrot. Minden egyes alkotás egy kicsit más lett, mert bár az elemek azonos formában és technikával készültek, mégis az egyéniségüket belevitték, ettől lett egyedi.

A két hétvégén zajló képzésen összesen 15 fő vett részt két csoportba osztva. Az oktatók mindent kiadtak magukból, ők is elfáradtak a nap végére, de a beszámolókat olvasva megérte az erőbedobás. //