Magazin: Diszkontok eltérő trendjei

Dátum: 2019. 11. 01. 07:00

A diszkontok forgalma csak 0,1 százalékkal nőtt az idei első félév során Németországban, míg a szuper- és hipermarketeké 2 százalékkal. Ausztriában az Aldi és a Lidl piaci részesedése tavaly 0,5 százalékkal lett kisebb az előző évhez képest. Egész Európát tekintve viszont töretlenül nő a piacrészük.

Az alacsony árak már kevésbé vonzzák a németországi vásárlókat, mint a korábbi években, állapítja meg az ottani GfK egyik idei felmérése, amely szerint főleg a szupermarketekkel szemben a diszkontok mindinkább teret vesztenek. Ennek oka a GfK felmérései szerint az, hogy az ár a legutóbbi évek során mint a vásárlási döntés tényezője érzékelhetően veszített jelentőségéből.

Németország: fegyverszünet az árharcban

Forgalmukat a német piacon növelni legnagyobb mértékben az idei első félév során a drogériák tudták. Főleg a Rossmann és a dm – együtt 2,8 százalékkal tavaly január–júniushoz képest. „Ők tudtak az árharcban kialakult fegyverszünetből legjobban profitálni” – fogalmaz a GfK tanulmánya.

Hol vásárol Ön élelmiszert? A kérdést a német CHIP magazin és a Civey közvélemény-kutató cég felmérése során 5030 ottani fogyasztónak tették fel. Legnépszerűbb lett a független szupermarketek szövetségeként piacvezető Edeka – az említések 26 százalékával. Második 20 százalékos említéssel az önálló kiskereskedők és szövetkezeteik szupermarketjeit egyesítő Rewe csoport.

Az eredmény igazolja a GfK megállapítását, amely szerint a németek általában készek vásárlásaik során több pénzt kiadni jobb minőségű, értékesebb termékekért. Egyre inkább vesznek mondjuk tíz euróval többért bio-csirkemellfilét, mint olcsóbbat diszkontok hűtőládájából. Ez az érem egyik oldala. Másik pedig, hogy a szupermarketek nemcsak drága márkatermékekkel bővítették kínálatukat, hanem névtelen termékekkel igyekeznek ellensúlyozni a diszkontok ároffenzíváját.

Milliárdokért modernizáltak

A vásárlások szívesen választott helyszíneinél a diszkontok közül az Aldit a német megkérdezettek 13 százaléka nevezte meg, majd a Lidl következik 10, valamint a Kaufland 8 százalékkal. Az Aldi csak a múlt évben milliárd euró nagyságrendű modernizációs programot indított. Kávéautomatákat helyezett el az eladóterekben, és rengeteg biotermék jelent meg polcain. Figyelembe vette, hogy a bevásárlás egyre több német fogyasztó számára jelent többet, minthogy kedvező, alacsony árakra vadásszon. Ennek ellenére a GfK számai szerint a Rewe és az Edeka mégis kétszer nagyobb mértékben növelte forgalmát tavaly az előző évhez képest, mint az Aldi vagy a Lidl.

Ausztria: hiperek és szuperek előnyben

Ausztriában a Nielsen tavalyi cenzusa szerint az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 21,12 milliárd eurót ért el, ami 1,6 százalékkal több, mint az előző évben. Mivel az élelmiszerek és italok ára is 1,6 százalékkal emelkedett, lényegében stagnált a forgalom. A hipermarketek plusz 4,3 százaléka az átlagosnál jóval pozitívabb, amit főleg a 2500 négyzetméteresnél kisebb egységeknek köszönhetően értek el. A szupermarketek forgalma pedig 2,5 százalékkal emelkedett.

A trendekkel kapcsolatban Sigrid Göttlich, a Nielsen ausztriai kereskedelmi igazgatója többek közt kijelentette: „Nagyon örvendetes Ausztriában az önálló kiskereskedők fejlődése, akik annak ellenére, hogy a kereskedelem bolthálózata folyamatosan változik, 1,8 százalékkal tudták növelni forgalmukat, és megőrizték 11,6 százalékos piaci részesedésüket.

Több üzlet, mégis kisebb piacrész

A diszkontok (élükön az Ausztriában Hofer néven működő Aldi, a Lidl és a Penny) a múlt év folyamán harmincöt új üzletet nyitottak, de forgalmuk mégis változatlan maradt. Ezáltal pedig csökkent a piaci részesedésük. Mindez persze nem zárja ki, hogy az osztrák fogyasztók 42 százaléka vadászik kedvező árakra megszokott üzletében. Egy-egy árengedmény kedvéért rendszeresen márkát is vált 23 százalékuk. Sőt, hasonló arányban megszokott boltjuk helyett abba mennek, amelyik éppen vonzó akciót kínál; főleg persze városokban, ahol sok az élelmiszerüzlet.

A Nielsen fent idézett ottani felmérése pedig az árérzékenységgel kapcsolatban megállapította: nyugati szomszédaink 41 százaléka nem feltétlenül tudja mindenről, hogy mennyibe kerül, de azért észreveszi, ha változik valaminek az ára. További 35 százalék viszont ismeri a legtöbb termék árát, és ha valamelyiké változik, az rögtön szembetűnik neki.

Európa: alacsony árak helyett „A” márkák

Friss európai áttekintést a diszkontok helyzetéről idén szeptember elején tett közzé a Nielsen: „A diszkontok alacsony árakat és saját márkás termékek kínálatát jelentő egyszerű modelljükhöz képest a legutóbbi tíz év során sokat fejlődtek. A kemény diszkontok bátran kísérleteznek; kipróbálnak új növekedési taktikákat, és vevőkörüket igyekeznek egyre inkább szélesíteni” – vázolják a helyzetet bevezetésként. Megállapítják, hogy ma szuper- és hipermarketek üzletpolitikájához hasonlít a diszkontoké: fókuszálnak „A” márkákra, hosszú ideig tartanak nyitva, vevőik lojalitását növelő programokat kínálnak és sokat reklámoznak. De mindez még csak a kezdet kitűzött ambiciózus céljaik megvalósításához a Nielsen szakértői szerint. Habár úgy látják, hogy Európában az 1990. évi 15 ezer diszkont után 2017-ben elért 42 ezer üzlet már a boltszám növekedésének határát jelenti.

Szembetűnik viszont, hogy a diszkontok boltszáma ugyan nem bővült az utóbbi időben, sőt csökkent, de a csatorna piaca mind a puha, mind a kemény szegmensben nőtt. Ami leginkább az „A” márkáknak köszönhető, mert sokkal jobban teljesítettek, mint a saját márkák. Az pedig Európa-szerte jellemző, hogy diszkontokban sok vevő már nemcsak az alacsony árakat keresi, hanem egyre inkább az „A” márkákat is, lehetőleg promócióban, állapítja meg a Nielsen.

B.E.

 

Kapcsolódó cikkeink