A Magyar Édességgyártók a pálmaolajról

Dátum: 2019. 08. 14. 11:15

A pálmaolajjal kapcsolatos kérdések jelentős érdeklődést keltettek és komoly vitákat indítottak el a közelmúltban. Az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolajgazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. Azzal is, hogy a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolajtartalmát, ezért már számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik: Tagjaink közül csatlakozott az RSPO szervezetéhez (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal – Roundtable on Sustainable Palm Oil) a Cerbona, Eispro, Göteborgs, Házisweets, Ferrero, Intersnack, Mars, Mondelez, Nestlé, továbbá több más tagunk csak RSPO minősített pálmaolajat szerez be.

Az olajpálma “hatékony” növény, jelenleg a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet. Ráadásul az édességtermékek jelentős részében a pálmaolaj helyettesítése problémás, mert a termékek minőségromlását okozza. Átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal kiváltani a pálmaolajat. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő.

A technológia- vagy receptúra változtatás nem csupán hosszútávú befektetést, de hosszútávú elköteleződést is jelentene egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek később szintén mutatkozhatnak a környezeti hatásai. Ezek akár sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a pálmaolaj okoz.

A pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített szükségletét. A túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is.

A pálmaolaj nem egyenlő az erdőirtással, amennyiben a termelők (elsősorban indonéz és maláj közösségekről van szó) környezetüket felelősen kezelik. Jelenleg az európai élelmiszeripar már 74%-ban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20%. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia – a jövő elsősorban rajtuk múlik.

Európa már sokat tett a fenntartható pálmaolaj elterjedéséért, de még a 100%-os európai RSPO pálmaolaj felhasználás is csak kevéssel javítaná a globális helyzetet. A pálmaolaj korlátozása pedig végső soron maláj és indonéz kistermelőket is érintene, akik ellehetetlenülnének, társadalmi feszültségeket és belső, valamint külső migrációs nyomást okozva.

Amennyiben európai szinten vagy nemzeti szinten egy EU tagországban általánosan korlátoznák a pálmaolaj felhasználását, az csak az adott régiót / országot hozná versenyhátrányba, különösen a nemzeti KKV-kat, és a környezeten sem segítene.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége ajánlásai:

A pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.

A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása kb. nettó 500.000 Ft / év / cég költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú KKV-k számára jelentős kiadás. Az édesipari KKV-k számára e célból forrás biztosítása ajánlott.

Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.

Magyarország, a kormány által meghirdetett „kifektetési startégiát” követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével / tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában.