Ülésezett a Trade Parlament (2. rész)
Idén egy 5 napos „ülésszak” keretében, Trade Parlament néven rendeztük meg Business Days konferenciánkat Tapolcán. A részvételi csúcsot hozó, immár Érték és Minőség Nagydíjjal is elismert rendezvényen szeptember 16–20. között 750 FMCG-szakember és döntéshozó ismerkedhetett tényekkel, trendekkel és eredményekkel, valamint a csatornaspecifikus kerekasztalok mellett olyan, aktuálisan napirenden lévő pontokkal, mint a fenntarthatóság vagy a generációváltás. Ebben a cikkben a negyedik és az ötödik napon elhangzottakat elevenítjük fel.
A Business Days 2019 csütörtöki napja a hipermarketek, diszkontok, drogériák és az e-commerce témái köré épült. A nap folyamán szó esett arról, hogy mi befolyásolja ma leginkább az egyes csatornák vásárlószerző- és megtartóképességét, és milyen bővítések és innovációk jelentek meg a fogyasztói elvárások nyomán a különböző piaci szegmensekben. A nap moderátorai Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára és Zsinkó Bálint a HD Group ügyvezető igazgatója voltak.
Jaksity György, a Concorde elnöke nyitotta az előadók sorát. A szakember kiemelte, hogy a globális konjunktúra és az indikátorok borús képet festenek, és 1931 óta nem volt olyan negatív a tőzsde alakulása, mint tavaly decemberben. Jaksity György úgy látta, aggasztóak a geopolitikai fejlemények, amelyek egyre inkább felerősítik a recesszió esélyét.
– A legjelentősebb probléma a világban a Kína és az USA között zajló kereskedelmi háború, ami olyan, mintha felállna egymás mellé két hadihajó, amelyek addig lövik egymást, amíg valamelyik tűzszünetet nem kér, vagy el nem süllyed – fogalmazott a Concorde elnöke.
Tenyésztett hús és nyomtatott élelmiszer
Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója Szokásaink a múltból, értékeink a jövőben című előadásában a demográfia és az urbanizáció változásairól beszélt. Elmondta: 2050-re teljesen átalakul majd a világ demográfiai összetétele. Túl kevesen lesznek a fiatalok, és túl sokan az idősek. Becslések szerint 2050-re a népességszám eléri majd a 9,5 milliárdot, s ennek az egyharmada időskorú lesz.
– Ötven év múlva nem lesznek már kis falvak. 2030-ra a világon 43 olyan város lesz, amelyben tízmilliónál többen laknak majd, további 66 város pedig 5–10 milliós lakossággal fog rendelkezni – emelte ki Kozák Ákos.
Az elképesztő népességnövekedés természetesen az élelmiszeriparra is hatalmas terhet ró. A GfK adatai szerint 2050-ig 70 százalékkal kell majd növelni az élelmiszer-termelést. Hatalmas szerepe lesz a genetikailag módosított élelmiszereknek, a robotszakácsoknak, az alternatív fehérjéknek, a hidropolikus és az aeropolikus növénytermesztésnek, a tenyésztett húsnak és az ember nélküli mezőgazdaságnak.
Innovációkkal a fogyasztókért
A nap első kerekasztal-beszélgetése a gyártói kör aktuális helyzetéről, lehetőségeiről, innovációkról és új stratégiákról szólt, de szó esett a fogyasztói szokásokról, a fenntarthatóság és a kereskedelem kapcsolatáról is.
Békefi Gábor, a Dreher vezérigazgatója elmondta: a fogyasztók egyre szélesebb választékot kívánnak, amihez a technológiának is folyamatosan alkalmazkodnia kell, a megújulás pedig elengedhetetlen, ha valaki életben akar maradni ezen a piacon. Békefi Gábor hangsúlyozta, hogy igyekeznek lépést tartani a korral és a változó fogyasztói trendekkel, mert így tudják csak tovább írni a Dreher történetét.
Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója a fenntarthatósággal kapcsolatban kiemelte, hogy a vállalat a környezetvédelmi termékdíj rendszerén keresztül évente kb. egymilliárd forinttal járul hozzá a lakossági szelektív gyűjtési hálózat működtetéséhez. PET-palackjaik 100%-ban újrahasznosíthatóak, valamint folyamatosan növelik az italcsomagoláshoz használt újrahasznosított műanyag mennyiségét is, melynek aránya ma már átlagosan 27%. Mindezeken felül Hulladékmentes Világ névre hallgató, 2018 elején meghirdetett új globális környezetvédelmi stratégiájukban további célokat tűztek ki maguk elé: 2030-ig a vállalat által használt csomagolóanyagok 100%-ának megfelelő mennyiséget gyűjtik majd vissza partnereik segítségével, továbbá 50%-ra növelik műanyag palackjaik újrahasznosított alapanyag-tartalmát.
Dr. Fábián Ágnes, a Henkel ügyvezető igazgatója, a Magyar Márkaszövetség elnöke is hangsúlyozta a technológiai trendek követésének fontosságát:
– A Henkel beruházásainak két iránya van, a technológia és a fogyasztó. Az, hogy a kutatásokat milyen irányba visszük el, attól függ, mely technológiákban hiszünk, és mit akarunk tíz év múlva eladni.
Fábián Ágnes a fenntarthatóságra is kitért. Elmondta, 2025-ig a Henkel is átáll a 100 százalékig újrahasznosítható és lebomló csomagolásra, ugyanakkor a cég számára a legnagyobb kihívás a fogyasztók edukálása. Az innováció témakörét érintve az ügyvezető igazgató rámutatott: el kell dönteni, mely területeken szeretnének innoválni, mert igazán nagy újítás, új termékkategória nem történik minden évben.
Gazsi Zoltán, a konyhakész saláták értékesítésével foglalkozó Eisberg ügyvezető igazgatója nagyon fontosnak tartotta a stratégiaváltást.
– A költségek növekedése, a forint gyengülése a konyhakész saláta előállítási lánca minden résztvevőjét súlyosan érinti. Amennyiben ezen emelkedések legalább egy részét nem tudják az árakban érvényesíteni, nem lesz professzionális termék a polcokon, és az eddig komoly fejlődésen átment piaci szegmensnél is negatív tendenciák fognak kialakulni. Nem a hagyományos értelemben vett fenntarthatósági kérdésekről beszélünk, hanem a minőségi konyhakész salátapiac létéről – mutatott rá Gazsi Zoltán.
Az innováció kapcsán elmondta: fontos felismerni, ha egy ötlet nem piacképes, bármennyire bele is szerettek a kitalálói. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy az alapműködést kell nyereségesebbé tenni, ami lehetőséget ad új termékek és szolgáltatások fejlesztésére, tesztelésére.
Fenntarthatóság hosszú távon
Merkler Róbert, az Intersnack ügyvezető igazgatója elmondta: az Intersnack a világ legnagyobb mogyorófelvásárlója, amely nagyon jó fair trade termékeket kínál a fogyasztóknak. A magyar piac csak most indul el azon az úton, hogy értékelje és a fogyasztói árban is elismerje a fair trade eszmét, így az Intersnack jelenleg elsősorban az érett nyugat-európai piacokon értékesíti ezeket a termékeit. Az igazgató a fenntarthatóság kapcsán rámutatott, hogy a pálmaolaj lehet a következő olyan alapanyag, amelyet megadóztatnak, ám a pálmaolajat egyelőre nincs mivel kiváltani, és sok idő kell egy-egy ilyen volumenű váltáshoz.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a cég 2050-re teljesen karbonsemleges lesz, s a fenntarthatóság érdekében saját csomagolóanyag-kutató intézetet nyitott, ahol fenntartható csomagolóanyagokat fejlesztenek majd. A Nestlé külföldön már árulja a Szerencsen gyártott All Natural Nesquiket, amely 100 százalékig újrahasznosítható papírcsomagolással rendelkezik, Nespresso kávékapszuláik pedig alumíniumból készülnek, amelyek végtelenségig újrahasznosíthatóak.
Pókos Gergely, a Pick Szeged Zrt. elnöke szerint egy termék akkor fenntartható, ha azt a terméket a fogyasztók igénylik.
– Az európai élelmiszeripar és azon belül a húsipar számára a legnagyobb veszélyt az állategészségügyi járványok jelentik. Magyarországon is terjed az afrikai sertéspestis, s ha nem találunk megoldást, előfordulhat, hogy a hazai sertésállomány feleződik, az alapanyagár pedig elképesztően megnő emiatt. Ha nem ismerjük fel, hogy tőlünk független tényezők miatt megváltoz(hat)nak a termelési feltételek, és nem alkalmazkodunk ezekhez, nem fogjuk tudni 150 év múlva is ugyanazt a kiváló minőségű magyar szalámit adni a magyar családoknak, mint amit ma – szögezte le Pókos Gergely.
Gyorsan változó fogyasztói szokások
Szautner Péter, a FrieslandCampina vezérigazgatója is kitért a változó fogyasztói elvárásokra. Kiemelte, hogy rendkívüli mennyiségű változással néznek szembe a gyártók a gazdasági környezet, a szabályozók és a fogyasztók részéről. Ezek között kiemelten fontosak a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és a fogyasztói szokások és elvárások változása. A vezető márkák gyártóinak jelenleg egyszerre kell választ adni ezekre kihívásokra, ezáltal biztosítva, hogy az adott márka a jövőben, a most felnövekvő generációknak is ugyanolyan releváns legyen, mint a jelenlegi piaci környezetben a mostani fogyasztóknak.
– Világszerte az egyik legnagyobb trend a snackelés és az on-the-go fogyasztás növekedése, így egyre több terméket kell más fogyasztási alkalomnak megfelelően, kisebb kiszerelésben adagolni és csomagolni. Ez viszont sok esetben növelheti a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét, miközben a gyártók a fenntarthatósági kihívások miatt a felhasznált csomagolóanyag-mennyiség csökkentésében és annak újrahasznosításában érdekeltek – emelte ki Szautner Péter.
Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatója úgy látta, azt kell megtalálni ebben a gyorsan változó világban, amivel a legjobbat lehet kihozni a fogyasztók számára, ez a feladat azonban nem könnyű.
– A fa a legjobb megújuló alapanyag a világon. A legfontosabb az, hogy alternatív alapanyagokat keressünk, éppen ezért nyitunk üzemet Németországban, ahol a szántón összeszedett búzatörekből csinálunk majd papírt. A fenntarthatóságot illetően jó lenne valami egységes rendszer, mert van, amit csak itt fogadnak el, van, amit meg csak más országokban – hangsúlyozta Venter Zoltán.
Karolj fel te is velünk egy középiskolást!
A nap egyik kiemelkedő eseménye a Lánchíd Alapítvány beszámolója és az alapítvány által támogatott diákok bemutatója volt. A „Karolj fel te is velünk a középiskolást” mottójú kezdeményezést Csongovai Tamás kuratóriumi tag és Hermann Zsuzsanna, az Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette.
Elmondták: a Lánchíd Alapítványt 2016-ban hozták létre azzal a céllal, hogy támogassák azokat a hátrányos helyzetű középiskolásokat, akiknek anyagi lehetőségeik nem tennék lehetővé a továbbtanulást. Az első évben egy, utána három, idén pedig már négy tanulónak tudták biztosítani, hogy tíz féléven keresztül, félévenként 250 ezer forintnyi vissza nem térítendő összeggel támogassák felsőoktatási tanulmányaikat. Idén ösztöndíjat kapott Bárdkai László, az ELTE GTI kereskedelem- és marketingszakos hallgatója, Csontos Fanni, a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodási szakának hallgatója, Gáti Krisztina, a Miskolci Egyetem logisztikai mérnöki szakának hallgatója, valamint Ráncsik Csilla, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának kereskedelem- és marketingszakának hallgatója.
Termékinnováció, prémumizáció, digitalizáció
A délutáni szakmai előadások a piac aktuális helyzetéről és jövőbeli alakulásáról szóltak. Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen ügyvezető igazgatója elmondta: a diszkontok térnyerése folytatódik, a drogériák közel tízszázalékos értékbeli növekedést tudhatnak magukénak a vegyi áru szektorban. A fogyasztók számára több dolgot takar a termékinnováció, beletartozhat a prémiumizáció, új kiszerelés, csomagolás vagy egy új almárka is, ám például egy-egy új ízt már nem feltétlenül tekintenek újításnak. Szűcs-Villányi Ágnes hozzátette: a Nielsen kutatása alapján a magyarok ötöde nyitott az innovációra, 11 százalék elzárkózik az újdonságoktól, 70 százalék pedig néha vesz új dolgokat, de alapvetően ragaszkodik a megszokotthoz.
Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary elnöke, a G-Roby online üzletágvezetője On-demand kereskedelem a digitális jövőben címmel tartott előadást. Elmondta: az életünk teljesen átalakult a digitalizáció következtében, s itt az ideje elfelejteni az e-kereskedelem kifejezést, mert a kereskedelem alakul át olyan módon, hogy a vásárlót ott, akkor és úgy szolgálja ki, ahogy a vásárló szeretné, azaz on-demand módon.
– A fogyasztók egyre hirtelenebb módon hoznak döntéseket, és a kereskedőknek ehhez kell alkalmazkodni. Az online kereskedelem nem kiváltja, hanem kiegészíti a hagyományos kereskedelmet. Az ideális állapot az lenne, ha a fogyasztó fizikai üzletben történő viselkedési-vásárlási szokásai alapján kapna az online üzletben releváns ajánlatokat – vagy épp fordítva, egy online vásárlástörténet alapján tudná a kereskedő a fizikai üzletében kényelmesebbé tenni a kiszolgálást – mutatott rá Nagy Sándor.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője az egészséges táplálkozás körüli mítoszokról és valós tényekről beszélt. A szakember hangsúlyozta, hogy rendkívül sok téves információ kering a piacon és a trendekhez kapcsolódóan arról, mi egészséges, miből mennyit kell fogyasztani. A TÉT Platform több kutatást is végzett a hazai táplálkozási szokásokat illetően, amelyekből kiderült, hogy az emberek szerint az egészségesebb élethez elsősorban pénz, akaraterő, egészséges élelmiszer, végül több mozgás szükséges.
Edukációval a vásárlókért
A nap második kerekasztal-beszélgetésén a gyártói, kereskedői és szolgáltatói körben zajlott a piac aktuális helyzetéről és lehetőségeiről.
Czigány Ferenc, az Eurofamily kereskedelmi igazgatója elmondta: ők a trendek követése helyett a fenntarthatóságot tartják szem előtt. A cég nagy hangsúlyt helyez a tudatos termékválaszték-kialakításra, ennek köszönhető többek között az ECO-termékek térnyerése. Az Eurofamily az utóbbi időben kivezette a nejlontáskákat, optimalizálta a szállítási csatornákat, és elsősorban magyar szállítókat preferál. A cég marad az offline platformon, de választéka egy részével elindult online is.
Dorogi János, az Auchan országos kereskedelmi igazgatója is hangsúlyozta, hogy egyelőre nehéz az e-kereskedelem és a fizikai boltok közötti határt elmosni, de elengedhetetlen, ha az a céljuk, hogy még nagyobb választékot tudjanak nyújtani a vásárlóknak.
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója az egészséges termékek kapcsán úgy fogalmazott, a fogyasztók egy kicsit átestek a ló túloldalára, mert hirtelen meglepően sokan lettek intoleránsak nagyon sok mindenre. A Rossmann portfóliója jelenleg közel 600 ilyen terméket kínál vásárlóinak, melyek az „egészséges” vagy „mentes” kategóriába tartoznak.
Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója szerint nagyon fontos, hogy az egészséges életmóddal, az alternatív táplálkozással kapcsolatos termékek ott legyenek a piacon, és nemcsak az a lényeg, hogy mennyit adnak el belőle, hanem az is, hogy tudja a vevő, hol találja meg ezeket a termékeket és bizalommal vegye meg azokat. A megfelelő boltméretek kapcsán az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: az Interspar pont a legmegfelelőbb méretű hipermarket, amely nem túl nagy, de széles választékkal várja a vásárlókat.
Online vs offline
Józsa Mariann, a dm cégvezetője az online kereskedelmet illetően rámutatott: vannak olyan termékek, amelyeket nehéz lenne kiszállítani, de alapvetően minden megtalálható online a dm honlapján is, ugyanakkor a fizikai bolttal rendelkező kereskedők rendszere alapvetően nem az online eladásra rendezkedett be, így az online shopok más megoldásokat igényelnek.
James McQuillan, a Kifli.hu vezérigazgatója bemutatta a decemberben induló budapesti vállalkozás stratégiáját. A cég háromórás kiszállítási időt vállal az online befutó rendelésekre, és kizárólag magas minőségű, helyi termelőktől származó alapanyagokból készült termékeket forgalmaz. McQuillan kiemelte: azt szeretnék, hogy ne az áraik, hanem a minőség és a szolgáltatásaik miatt válasszák őket a vásárlók.
Kovács Gergely az Orbico üzletfejlesztési igazgatója elárulta: számukra a hatékonyság szolgáltatása a jövő. A cég azt szeretné, ha mindenkit ki tudna szolgálni, és nem akar versenyezni a futárcégekkel vagy a pick up-pontokkal.
Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta: a fenntarthatóság és a környezetkímélés érdekében a cég évekkel ezelőtt megújította termékei csomagolóanyagait. Hozzátette: négy klíma befolyásolja a Real Nature Kft. múltját, jelenét és jövőjét. A környezeti klímába tartoznak a fenntarthatósági fejlesztések. A vásárlói klímán belül a cég folyamatosan edukálja a fogyasztókat az egészséges táplálkozásról. A kereskedelmi klíma azt jelenti, hogy a Real Nature Kft. innovációival folyamatosan támogatja a kereskedőket stratégiai és fenntarthatósági céljaik elérésében. Végül a politikai klíma is meghatározza a cég működését, hiszen mind a hazai makrokörnyezet, mind a nemzetközi környezet is kihat rá.
Turcsán Tünde, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója megállapította: az Egyesült Államokhoz képest Európában még nagyon kevés kereskedő kínál házhozszállítást az FMCG-szektorban.
– Az USA-ban a Lidl és az Aldi egy órán belül házhoz szállítja az online rendelt termékeket, és ez már Olaszországban és Írországban is működik. A fogyasztókat ki kell szolgálni offline és online egyaránt, és meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel mindez lehetségessé válik – fogalmazott Turcsán Tünde.
Szabó Anita, a Reckitt-Benckiser kereskedelmi igazgatója az edukáció fontosságát emelte ki, különösen az alacsony penetrációval rendelkező kategóriák tekintetében. Úgy fogalmazott, a termékek polcon történő kihelyezése nem elegendő erre, ezért látják úgy, hogy az online csatornák és eszközök szerepe ilyen szempontból is rendkívül fontos, hiszen az információk megjelenítése nem limitált, mint az offline csatorna esetében. Ezért elengedhetetlen, hogy az offline szereplők is kiaknázzák online felületeiken ezen eszközöket.
A magas sarkú cipő és a hüllőagy
A kerekasztalülés során Kovács Gergely, az Orbico üzletfejlesztési igazgatója a kiválóan kivitelezett innováció ismérveiről tartott előadást Byron Sharp ausztrál professzor tanításait alapul véve. Kovács Gergely rámutatott: az ilyen innováció könnyen észrevehető és felismerhető, könnyen érthető és megjegyezhető, valamint könnyen megvehető.
– A jó időben piacra vitt, releváns és fogyasztócentrikus innováció segíthet minket abban, hogy optimálisan költsük el azt a pénzt, amit marketingre szánunk. Ha jól dolgozunk, akkor igazán magas kipróbálási szintet és szintén kiemelkedő újravásárlási eredményt érhetünk el, ami a már bevezetett termékek életútjának során igazán magas profitot garantál – fogalmazott az Orbico üzletfejlesztési igazgatója.
A könnyen észrevehető és felismerhető innováció kapcsán Kovács Gergely hangsúlyozta: Byron Sharp kutatásai feltárták, hogy a fogyasztók sokkal inkább az érzéseikre, mintsem a racionalitásukra hagyatkoznak, példaként felhozta a női magas sarkú cipők férfi „hüllőagyra” gyakorolt hatását. A kutatások azt is mutatják, hogyha egy új termék egyszerre releváns és megkülönböztethető, és nemcsak „más”, mint a megszokott, akkor akár a fogyasztók 54 százaléka is megvásárolja azt a terméket. A könnyen megvehetőséghez pedig egyrészt az kell, hogy az emberek fejében ott legyen az adott márka, másrészt az, hogy az adott termék fizikailag könnyen elérhető legyen.
SuperStore-díjátadó és gálavacsora
A nap végén a konferencia gálavacsoráján került sor a SuperStore-díjak átadására. A versenyen olyan értékesítési pontok indultak eséllyel, ahol az értékesítési koncepciónak leginkább megfelelő a dizájn, a célcsoport igényeivel harmonizál a külső és belső bolti megjelenés, az árubemutatás, a személyzet, a kiszolgálás, és mindez visszaköszön a kommunikációban is.
A SuperStore versenyen idén 19 pályázó kapott díjat, a legjobb értékeléssel végzett értékesítési pontok képviselői pedig átvehették a Store of the Year Hungary 2019 díjat is (ld. beszámolónk az Instore-Outdoor rovatban a 184–195. oldalon).
Egészséges váltás
A 2019-es Business Days konferencia pénteki, záró napjának délelőttjén levezető elnökeként Krizsó Szilvia, a Lánchíd Klub tagja felkérte Soltész Gergőt, a Takarék Jelzálogbank igazgatósági tagját, az Ostoros Családi Pincészet tulajdonosát, ossza meg a nap fő témájával, vagyis a generációváltással kapcsolatos napindító gondolatait.
A szakember, aki bankárként és borászként egyaránt gazdag tapasztalatokkal bír, Csak egy maradhat! címmel, előadásában a generációváltás lehetséges forgatókönyveit, kérdéseit és dilemmáit vázolta. A megfelelő utód kiválasztásának hazai cégvezetők által preferált szempontjait összegezve Soltész Gergő elmondta: jellemző igény az új vezetővel szemben az, hogy cégen belülről érkezzen, rendelkezzen az adott szakterületet érintő tapasztalattal, mely ideális esetben eléri, vagy meghaladja a 10 évet, életkort tekintve pedig a 33–49 közötti korcsoport preferált.
– Természetesen fontos maga a cég, és az is, amit megtermel, de ennél is fontosabb, hogy minden szereplő mentális és fizikai egészsége teljében vigye véghez a vezetőváltást és a vállalati célkitűzéseket – összegezte gondolatait Soltész Gergő.
A nap második felszólalásában Baja Sándor a korosztályokról szóló kérdést a Z-generáció munkaerőpiaci lehetőségeinek és elvárásainak részleteivel taglalta tovább. A Randstad Magyarország, Csehország és Románia ügyvezető igazgatója a vállalat gazdag piaci tapasztalatai és kutatásai alapján vázolta, milyen foglalkoztatási tendenciák és sajátosságok befolyásolják ma a Z-generáció munkavállalási lehetőségeit és munkaerőpiaci szerepét.
– A mai idősödő társadalomban nem jelent nehézséget 50 fölötti munkavállalóknak sem munkát találniuk, ahogy nem kirívó ma a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása sem – emelte ki a szakember, itt hozzátéve, hogy a Z-generációs munkavállalók sokkal nyitottabbak más korosztályok felé, fontos számukra a diverzitás. Baja Sándor szerint nagy felelősséget tesz a cégvezetőkre a tény, hogy ez a generáció az üzleti élet szereplőiben sokkal jobban bízik, mint akár a politikában, vagy akár a hitéletben.
Szalóky Tóth Judit, a Boyden partnere nemzetközi kutatások eredményeinek tükrében adott átfogó betekintést a családi vállalkozásokban történő generációváltás folyamatába, szempontjaiba. Előadását a vezetői készségek és látásmódok, valamint a cégvezetőket érintő legnagyobb kihívások bemutatásával kezdte. A legfontosabb elvárás az üzleti döntéshozókkal szemben a rugalmasság, az alkalmazkodás, a gyors reagálás és gyors döntéshozás.
– A generációk közös kihívása, hogy a jelenleg zajló dinamikus változások közepette a családi vállalkozás képes legyen alkalmazkodni, fejlődni és növekedni anélkül, hogy elveszítené a kapcsolatot az értékeivel, a tradíciókkal vagy azzal a szenvedélyével, amely azt alapította, és ami megkülönbözteti másoktól – emelte ki Szalóky Tóth Judit. – Amikor az új generáció az üzleti életben pozicionálja magát, a stabil stratégia és az új képességek megléte az az alap, amelyre döntéshozóként építkezni tud.
A pénz nem minden
Bencze Róbert, a PricewaterhouseCoopers People and Organisation Team igazgatója a PwC által végzett hazai kutatáson keresztül vázolta az Y- és Z-generációs munkavállalók munkahelyválasztásának legfontosabb szempontjait. A 16–26 éves korosztályban végzett kutatásban arra keresték a választ, milyen tényezőket tartanak vonzónak egy munkahellyel kapcsolatban. A lista első helyén a rugalmas munkavégzés, míg a lista kevésbé fontos kritériumokat tartalmazó felén egyebek mellett a teljesítmény alapú bér szerepelt.
– Ma, amikor ez a két generáció gyakorlatilag a social medián él, nem lehet előlük eltitkolni semmit, ami a munkahelyükön történik. Ennek a generációnak el kell kezdeni célzottan üzenni, de teljesen mást kell mondani egy munkahelyről annak, aki két év múlva fejezi be tanulmányait, mint annak, aki már egy éve dolgozik – emelte ki Bencze Róbert.
A délelőtti előadásokat követően átadásra kerültek a legjobb FMCG-munkahely Nívódíj ez évi elismerései. A PwC Magyarország és a Trade magazin által 2017-ben alapított „Best of FMCG Employers Excellence Award 2019 Students’ Choice” díjait Mekler Anita, a PricewaterhouseCoopers Magyarország cégtársa és Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője adták át.
Az ez évi kutatásban összesen 36 ezer 16–28 év közötti diák és pályakezdő válaszaiból állt össze az általuk leginkább preferált vállalatok rangsora. Idén a Coca-Cola HBC, az Unilever, az Aldi és a Lidl végzett az élen.
A díjakat a Coca-Cola képviseletében Békefi László ügyvezető igazgató, az Unilever képviseletében Vörös Mónika regionális HR-igazgató és Németh-Harmati Gréta munkáltatói márkamenedzsment vezető, az Aldi képviseletében pedig Kővári Andrea HR-menedzser vették át.
2019 Életmű-díját Kujbus Tibor, a Reál korábbi cégvezetője kapta
a szakma őszinte elismeréseként, a Lánchíd Klub és a Trade magazin közvetítésével
Két generáció egy asztalnál
Krizsó Szilvia moderálása mellett a záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői a családon belüli generációváltás előnyeiről, nehézségeiről, annak vállalatra gyakorolt hatásairól osztották meg első kézből való tapasztalataikat.
Dr. Losó Adrienn, a 2003 óta családi vállalkozásként működő Mirelite Mirsa tulajdonosa édesapjától vette át az ügyvezetői széket testvérével közösen. A cégvezető szerint minden generációváltás egyedi, nem lehet sémákat kialakítani benne, ugyanakkor minden példából lehet és érdemes tanulni.
– Azt gondolom, egy 50 éves vállalatvezetőnek már el kell kezdeni keresnie az utódját, foglalkoznia kell a kérdéssel, mikor és kinek kívánja átadni a stafétát – fogalmazott.
Prohászka Andrea, a Tutti társtulajdonosa ez év nyarán lett a cég ügyvezetője, ám szakmai tapasztalatait 15 évig gyűjtötte a vállalat dolgozójaként.
– Az ügyvezetés elég magányos feladat, de segítséget jelentett, hogy hat évig édesapám mellett gyakorolhattam a vállalatirányítást. Most azt kell megtanulnunk, hogyan lépjek előre én, ő pedig hátra.
Az apa, Prohászka Ottó, a vállalat társtulajdonosa az átadás gyakorlati lépéseibe is beavatta a résztvevőket.
– A családon belüli generációváltással tervszerűen kell foglalkozni. A családi alkotmány kialakítását, a tulajdonrészek átadását etikai és gazdasági irányelvek mentén, tudatosan kell végrehajtani. Hiszem, hogy ezeken az alapokon cégünk abban a 3%-ban lesz, ahol a negyedik generációváltás is megtörténhet.
Rácz József, a Prémium Kert tulajdonosa fiával, a még egyetemi tanulmányait végző Bertalannal vett részt a kerekasztal-beszélgetésben. A cégtulajdonos elmondta, hogy ők a generációváltás folyamatának még a kezdeti lépéseinél tartanak, de fia munkában való helytállása és határozott szándékai optimistává teszik.
– Terveim szerint a jövőben projekt jelleggel, mintegy gyakorlótérként Bertalan számára a cégen belül egy önálló területet hozok létre, ahol önálló döntésein keresztül lehetősége lesz beletanulni a szakmába.
– Jelenleg egyfajta Jolly Joker szerepben dolgozom a cégben – vette át a szót fia, Rácz Bertalan. – Amelyik területen épp szükség van a plusz munkaerőre, oda megyek. Olyan cégvezetővé szeretnék válni, aki a legjobban ismeri az összes munkafolyamatot. Nem elég megkapni egy céget, a következő generációnak abban még nagyobb értéket kell előállítania.
Soós Zoltán és Soós Brigitta, apa és lánya, a Soós Tészta tulajdonosai az átadás-átvétel folyamatának végén tartanak.
– Azt gondolom, az átadás során szabad kezet kell adni az utódnak. Meg kell tanulnia, hogy milyen a siker, és milyen a kudarc. Még a székemet is kivittem, hogy arra ne pályázzon senki. Lányaim új székben kell hogy kialakítsák saját vezetői munkájukat – fogalmazott Soós Zoltán.
A beszélgetésen jelenlévő Soós Brigitta a kereskedelemmel foglalkozik, míg testvére, Barbara a cég ügyvezetője lett.
– Nincs titulusom. Mindenhez értenem kell – szögezte le Soós Brigitta. – Testvéremmel minden munkaterületet, pozíciót végigjártunk, ha bárki kiesik, bármelyikünk tudja pótolni, és csak azt várthatjuk el, amit mi magunk is meg tudunk csinálni.
Tóth Péter, a Lipóti Pékség tulajdonosa négy gyermekének és kollégáinak folyamatosan adja át vezetői és gyártói tapasztalatait.
– A gyermekeket születésüktől kezdve érdemes belenevelni a cégbe, és már kicsiként olyan munkát adni számukra, amiben megtalálják a sikert. Nekünk, átadóknak pedig be kell látnunk, hogy nálunk a tapasztalat, a rutin, az utódaink hozzák a friss szemléletet, ennek a kettőnek pedig együtt, összhangban kell működni. //
Kapcsolódó cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin 2024/12-2025/1. száma
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 192 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >