Miért nőtt az áfacsökkentés ellenére a sertéshús ára?

Jelentősen drágult az utóbbi egy évben a sertéshús, ezért egyre többször hallani, hogy semmit sem ért az áfacsökkentés, mert nem képes leszorítani a termékek árát. Ez azonban az adatok és a közgazdasági ismereteink szerint sem igaz – írja az agrarszektor.hu.

Tavaly januárban a sertéshús, idén pedig a baromfi és a tojás áfakulcsa csökkent 27%-ról 5%-ra. Azóta többször elhangzik, hogy az adótartalom mérséklődése nem, vagy csak alig jelent meg az árakban. A héten megjelent júniusi árstatisztika lehetőséget ad arra, hogy az áfacsökkentés utáni fél év (sertéshús esetében másfél év) árfolyamatait áttekintsük.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az áfacsökkentés előtti hónaphoz viszonyítva miként alakult a fent említett termékek fogyasztói ára. Mint látható, az ábra igencsak ellentmondásos.

A tényszerű megállapítások a következők:

Az áfacsökkentés utáni hónapokban az érintett termékek fogyasztói árai egyértelműen és érdemben csökkentek.
A sertéshúsnál az árcsökkenés mértéke még meg is haladta az áfacsökkentés által indokoltat.
A baromfihús esetében az áfacsökkentés 80%-a jelent meg a boltok árcéduláin.
A tojásnál viszont csak 40%-a következett be annak az áresésnek, amit az áfacsökkentés fogyasztóknak történő teljes átengedése indokolna.
A sertéshús fél év áresés után drágulni kezdett, és egy év alatt az áfacsökkentés előtti szint közelébe kúszott vissza a fogyasztói ár.

Milyen következtetések vonhatók le ezekből a tényekből? A pozitív olvasat, hogy a húsáruknál rövid távon az áfacsökkentés egyértelmű nyertesei a fogyasztók. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a sertéshúsnál hosszabb távon az áfacsökkentés hatása eltűnni látszik, illetve a tojásnál már rövid távon is visszafogott az árakra gyakorolt eredmény.

A korábbi tapasztalatokból tudhatjuk, hogy az egyszeri adódöntések hatásai néhány hónapon belül megjelennek az árakban, és ezt a most megfigyelt három terméknél is láthatjuk. Az adócsökkentésből származó többletjövedelmen az erőviszonyoknak megfelelően gyorsan „osztozkodnak” a vevők, a kereskedők és a termelők, egy olyan versenyző szektorban, mint a kiskereskedelem különösen gyorsan megszületnek az árdöntések.

A kérdés az, hogy akkor a három termék ármozgása miért követ különböző mintát, illetve valóban az történik-e, hogy a vevőktől fél év után szép csendben elkezdik visszavenni az áfacsökkentésből fakadó nyereséget. A két kérdésre ugyanaz a tényező adja meg a választ. Egyszerűen arról van szó, hogy az adóváltozáson kívül a termékek árára nagyon sok egyéb tényező is hat.

A sertéshús árának alakulására például a megfigyelt időszakban hatott az orosz embargó. A kereslethiány áresést okozott, ez magyarázza, hogy 2016 elején nagyobb mértékben estek az árak, mint amit az áfacsökkentés magyarázott. A hazai állattartók ezt az időszakot súlyos válságként érték meg, felvásárlási áraik sokéves mélypontra kerültek. Ami ezután történt, azt az ágazat szereplői úgy értékelik, hogy Kína megmentette a magyar sertéságazatot. A témáról bővebben itt lehet olvasni, röviden a lényeg annyi, hogy a kínai sertésgazdálkodás központi átszervezése miatt a termelés visszaesett, ezért az ország importigénye megnőtt. Két év alatt négyszeresére nőtt a Kínába irányuló magyar sertésexport, ez pedig felhajtó erőt jelentett az amúgy is nyomott áraknak.

Valószínű, hogy ha az áfacsökkentés nem történt volna meg, az árak ma nagyjából annyival még magasabban lennének, hiszen a fundamentális kereslet-kínálati viszonyok, illetve a költségek alakulásához nincs köze a forgalmiadó-tartalomnak. (El lehet játszani persze a gondolattal, hogy ha nincs áfacsökkentés, akkor az árérzékeny fogyasztók felé csak kisebb áremelést lehetett volna érvényesíteni. Emiatt pedig az áfacsökkentés nélküli hipotetikus árunk, illetve a mai piaci ár közötti különbség akár valamivel szűkebb is lehet, mint másfél évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez a hatás feltehetően nem jelentős, és ami még fontosabb, nem annak tudható be, hogy az áfacsökkentés hatása ideiglenes lenne.)

A tojás esetében is valami hasonló történt, csak más időzítéssel. Míg a sertéshús piacán volt idő arra, hogy az áfacsökkentés hatását lássuk, addig a tojásnál az áremelési szándékok egybeestek az áfacsökkentéssel, így a két ellentétes hatás egyszerre jelent meg az árakban. A tojás kínálatára ugyanis közvetett módon hatott a madárinfluenza: a tojóállomány 10%-os visszaesésével párhuzamosan csökkent a piacra kerülő tojás mennyisége is.

Összességében tehát megállapítható, hogy az áfacsökkentés igenis megjelenik az árakban. Ám mivel nem ez az egyetlen árbefolyásoló tényező, ennek hatását tisztán csak ott láthatjuk, ahol egyéb sokkok éppen elkerülték az adott gazdasági területet. Ahol további negatív sokkok érték az árakat (pl. orosz embargó), ott akár az áfahatásnál nagyobb árcsökkenést is tapasztalhattunk. Ahol viszont pozitív sokkhatások jelentkeztek (pl. kínálatcsökkentő madárinfluenza, keresletnövelő kínai piaci változások) ott az áresés tompítva jelentkezett vagy később korrigálódott. (agrarszektor.hu)