Táplálkozási Akadémia: szükség van a mikroalgákra a táplálkozásban

Ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, mivel oxigént és szerves anyagokat állítanak elő a fotoszintézis során, valamint táplálékul szolgálnak halak, rákfélék és más mikroszkopikus élőlények számára. Emellett számos mikroalga ipari és élelmiszeripari felhasználása, alkalmazása is egyre inkább nagy népszerűségnek örvend. Kiemelt potenciált mutatnak a bioüzemanyag, az étrendkiegészítők, valamint egyes élelmiszerek előállításának területén. Számos kutatás foglalkozik a mikroalgák sokoldalú alkalmazási lehetőségeivel, különös tekintettel az egészségre gyakorolt kedvező hatásokra.

A mikroalgák összetétele fajtól függően nagy heterogenitást mutat, de általánosan elmondható, hogy makro és mikronutriens-összetevőkben gazdagok. A mikroalgák rendkívül gazdag fehérjeforrások, jelentős, akár 40-60%-ban tartalmazhatnak esszenciális aminosavakat. A mikroalgákban található fehérjék nagy biológiai értékkel bírnak, jól hasznosulnak a szervezetben (21). Az Ómega-3 és Ómega-6 zsírsavak különösen fontosak az emberi szervezet számára.

A mikroalgák nagy mennyiségben tartalmaznak az emberi szervezet számára jól hasznosítható EPA-t és DHA zsírsavakat. Ezek az esszenciális zsírsavak hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségének fenntartásához, csökkentik a gyulladásos folyamatok kialakulásának kockázatát, valamint segítenek megelőzni különféle krónikus betegségeket. A mikroalgákban található zsírsavak kitűnő alternatívát nyújthatnak azoknak, akik vegetáriánus vagy növényi alapú étrendet követnek, mivel növényi forrásként is jelentős ómegazsírsav-tartalommal bírnak (22).

A mikroalgákban megtalálhatóak az A-, C-, E- és K-vitaminok, továbbá a kalcium, a magnézium, a vas és más ásványi anyagok széles skálája. Ezek az anyagok elengedhetetlenek az egészséges anyagcsere-folyamatokhoz és számos létfontosságú szervrendszer működéséhez. A mikroalgák jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, melyek védelmet nyújtanak a szervezetben zajló káros oxidatív folyamatokkal szemben.

Az antioxidánsok segítenek megelőzni a sejtek károsodását és a szabadgyökök által okozott negatív hatásokat. Ezáltal hozzájárulhatnak számos krónikus betegség kialakulásának megelőzéséhez (1, 2, 3). A mikroalgáknak sokféle, kb. 200.000 faja ismert, ugyanakkor ezeknek csak igen kis részét vizsgálták tudományosan, s élelmiszerként csak néhány fajt használnak (21). Eukarióta és prokarióta létformájú mikroalga is ismert. A mikroalgák színei a kloroplasztiszban termelt pigmentek, például a klorofillok és a fikobiliproteinek következményei.

A prokarióta sejtes mikroalgákat a kékmoszatok (cianobaktériumok) törzse képviseli, az eukarióta fajok esetében pedig főként a zöld mikroalgák (Chlorophyta), a vörös mikroalgák (Rhodophyta) és a kovamoszatok/diatómák (Bacillariophyta) csoportja ismert. Legjelentősebb rendszertani törzseiket az 1. ábra mutatja be (4, 5, 6). Ezenkívül számos más mikroalgafaj létezik, melyek eltérő osztályokba, csoportokba sorolhatóak, és különböző ökológiai szerepet töltenek be a természetben.