Olcsóbb lehet idén a karácsonyi hal
Az Agroinform.hu felmérése szerint a családok 80 százaléka halat fogyaszt karácsony előestéjén.
A tavalyinál kedvezőbb körülmények hatására a termelők idén 10-12 százalékkal tudták csökkenteni a haltermékek árát, így amennyiben ezt a kedvezményt a kereskedelmi láncok is érvényesítik az áraikban, a családok idén olcsóbban juthatnak majd hozzá az ünnepi halhoz. Az Agroinform.hu felmérése szerint a lakosság 80 százalékának karácsonyi asztalán idén is jelen lesz a hal.
A takarmányárak jelentős csökkenése, illetve a tavalyinál csapadékosabb időjárás kedvezően hatott a hazai halgazdaságok működésére
Noha a munkaerő és az energiahordozók költségei idén tovább emelkedtek, a termelők a tavalyinál 10-12 százalékkal olcsóbban tudják adni a halat a kereskedőknek – ez az árcsökkenés pedig várhatóan a fogyasztói árakban is érvényesülhet majd. Ennek megfelelően az élőponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul majd, a szeletelt ponty 3500-4000 forint közötti összegbe kerül majd. Az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 7500-8000 forint között alakulhat az idei szezonban. Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke az Agroinform.hu kérdésére elmondta, hogy a hazai haltermelés mintegy 80 százalékát kitevő pontyból az ellátás a karácsonyi szezonban bőven fedezi a hazai keresletet, az itthoni piacon kívül exportra is jut belőle. Bár lassan növekszik, az egy főre jutó halfogyasztás nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony, 6,5-7 kilogramm, melynek több mint a harmada továbbra is a karácsonyi szezonra koncentrálódik, A szakember elmondta, hogy nem érdemes az utolsó pillanatig várni, december első napjaitól már meg lehet vásárolni a karácsonyi halat – néhány hetes fagyasztás nem okoz romlást a hal minőségében.
Milyen hal kerül az asztalra?
Az portál olvasói körében végzett felmérés szerint a karácsonykor halat fogyasztók 85 százaléka pontyot dolgoz fel, de 32 százalékuk harcsát is vásárol a karácsonyi menühöz. Az afrikai harcsa is kelendő ilyenkor (13%), és jó fogy a busa és a lazac (11-11%) is. A halból főként – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65%). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik ilyenkor. A karácsonyra szánt halat a legtöbben piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon (40%), illetve szupermarketekben (30%) vagy vásárolják. Emellett fontos beszerzési forrás a saját, vagy ismerős horgászfogása is (17%). További számottevő forrás az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatása (10%), amit szintén évről évre egyre többen vesznek igénybe. A felmérésben részt vevők 41 százaléka azt jelezte, hogy a havi gyakoriságnál ritkábban fogyaszt halat. A válaszadók 37 százaléka a magas árat jelölte meg a hal étrendből való mellőzésének okaként, 24 százalék említette a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 21 százaléknyian a családi szokásokat jelölte meg a fő oknak.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a haltermelők
Magyarországon több mint 25 ezer hektárnyi vízterületen működnek tógazdaságok. A hazai haltermelők helyzetét idén alapvetően javította, hogy a tavalyi rendkívüli mértékű aszályt követően idén elegendő csapadék biztosította a halastavak megfelelő vízellátását. A takarmány 2023-ban összességében mintegy 30 százalékkal került kevesebbe, mint az orosz-ukrán háború tavalyi kitörését követő hónapokban. Dr. Németh István, a Mahal elnöke ugyanakkor számos további problémára hívta fel a figyelmet:
- Az ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, számos résztevékenység technológiai fejlesztéssel sem váltható ki.
- Az ökológiailag védett ragadozók – különösen a kormoránok – egyre növekvő károkat okoznak. Távoltartásuk jelenleg riasztási módszerekkel oldható meg, a riasztólőszer ára egy-egy nagyobb halgazdaságnak éves szinten milliós többletköltséget okoz
- Noha az ágazatot támogató Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) immár tartalmaz területalapú támogatást, ennek mértéke csupán a fele (hektáronként 30-35 ezer forint) a szántóföldre jellemző összegnek.
A szakember hozzátette: a MAHOP Plusz forrásai még így is komoly előrelépést jelentenek majd az ágazat számára, ami várhatóan elsősorban a termelőkapacitások fokozatos megújítását, az eszközpark fejlesztését, környezetvédelmi beruházások indítását és új halastavak létesítését eredményezheti.
Kapcsolódó cikkeink
Újabb támogatások segítik az állattenyésztőket
Összesen 22 milliárd forint keretösszeggel két, teljesen új intézkedéssel támogatja…
Tovább olvasom >Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni
Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a…
Tovább olvasom >Sorra valósulnak meg az értékteremtő fejlesztések az agráriumban
Kiemelt cél, hogy a kedvező szabályozási környezet megteremtése mellett a…
Tovább olvasom >További cikkeink
BH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Egyre durvul a zsugorinfláció
A mosogatószer, az édességek, a tejföl, a túró, a kefir…
Tovább olvasom >NGM: az innováció jelenti az élelmiszeripar jövőjét, új fejlesztéseket adott át Fábián Gergely államtitkár
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára…
Tovább olvasom >