Növényi alapú fehérjék: újabb növények a láthatáron

Új „játékos” a görögdinnye magja, amely kitűnő forrása a magnéziumnak, cinknek, vasnak és omega-3 zsírsavnak

Ezen belül mindössze kilenc alaptermény (beleértve a kukoricát, a szóját és a búzát) teszi ki a globális össztermelés 70%-át. Ugyanakkor a növényi alapú élelmiszerek fejlesztését is segítené, ha más – már termelt és vadon termő – növényeket is beazonosítanának potenciális növényi fehérjeforrásként.

A The Food Institute most a következő három, már felfedezett új növényi fehérjeforrásról számolt be. Az egyik a békalencse, mely egy gyorsan növekvő vízi növény, amely 36 óránként megduplázza a tömegét, és egész évben termeszthető, a szójánál 100-szor, a borsófehérjénél pedig 400-szor hatékonyabban állítható elő belőle fehérje. A másik a kendermag, ami már „betette a lábát” a tej- és tejtermékek alternatívái közé, és semleges ízvilága a legkülönfélébb élelmiszerekben történő felhasználásra teszi alkalmassá.

Nemrégiben megjelent egy olyan új, kendermagalapú összetevő a piacon, amely 75%-os fehérjetartalmú, mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, ezért elvileg kiválóan alkalmas a húsalternatívák előállításához. A növényi tejalternatívák természetes fermentálásával készül egyre több sajthelyettesítő, és ezen a téren új „játékos” a görögdinnye magja, amely kitűnő forrása a magnéziumnak, cinknek, vasnak és omega-3 zsírsavnak. Az idén debütált az első olyan vegán cottage cheese alternatíva, amely görögdinnyemagból készült, és adagonként 10 g fehérjét tartalmaz, amely közvetlenül a magokból származik, nem további anyagok hozzáadásából.//