Németország megnyitná az EU-piacot Afrika előtt

A német fejlesztési miniszter külön biztost és az afrikai agrártermékek vámjának és kvótáinak eltörlését javasolja – olvasható a Világgazdaság Online-on.

Az Európai Uniónak teljesen meg kellene nyitnia piacát az afrikai áruk előtt, hogy segítse a gazdasági fejlődést, és visszafogja a migrációt – javasolta Gerd Müller német fejlesztési miniszter, aki elsősorban az agrárkereskedelem előtt bontaná le az akadályokat. A Die Weltnek adott interjúban úgy vélekedett, hogy az agrártermékek vámjának és kvótáinak eltörlésével több millió ember juthatna munkához a fekete kontinensen.

A tárcavezető szerint abban is meg kellene állapodniuk a feleknek, hogy az afrikai országok visszafogadják az illegálisan Európába érkezetteket, cserébe pedig az uniós tagállamok lehetőséget biztosítanak a legális foglalkoztatásra.

Az EU-nak külön kereskedelmi megállapodásai vannak afrikai országokkal, illetve regionális gazdasági csoportosulásokkal, de az agrárimportot nem csupán a vámok és kvóták, hanem a szigorú brüsszeli növény- és állat-egészségügyi szabályok is korlátozzák – emlékeztetett internetes oldalán a Deutsche Welle.

Az együttműködés mellesleg jól jönne az európai vállalatoknak is, hisz az 1,2 milliárdos afrikai piacon például a 3,5 millió német cégből csak mintegy ezer van jelen, miközben Kína, Oroszország és Törökország agresszívan terjeszkedik.
Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbb augusztus elején járt egyhetes látogatáson a kontinensen, s Szenegálban, Ruandában, Dél-Afrikában és Mauritiuson is új kereskedelmi és befektetési megállapodásokat írt alá.

A miniszter javaslatát a német földművelők szövetsége is támogatja, elsősorban a nagyobb munkaigényű (és jövedelmezőbb) feldolgozott agrártermékek behozatalának megkönnyítését. Müller szerint Brüsszel Afrika-politikájának koordinálásához új biztosi posztot is létre kellene hozni, s növelni a kontinensre fordított pénzt.

Az EU a következő, 2021–27-es költségvetési tervezetében 28,3 milliárd eurónyi fejlesztési támogatást irányzott elő a fekete-afrikai térség számára, ami reálértékben csupán 7 százalékos növekedés a korábbiakhoz képest.
Migrációra és határvédelemre viszont a következő hétéves időszakban 2018-as árakon számolva 30,83 milliárd eurót költenek – vagyis most először többet, mint afrikai fejlesztésre.

Brüsszel emellett az EU külső beruházási tervének (EIP) és az Afrika Vagyonkezelő Alap keretének is nyújt anyagi támogatást, összesen 4,1 milliárd euró értékben, s 44 milliárd eurónyi magántőkét próbál mozgósítani fiskális ösztönzőkkel, például garanciavállalással afrikai befektetésekre. Az EIP keretében az Európai Bizottság egy hónapja jelentette be, hogy mintegy 800 millió euró értékben indít pénzügyi garanciaprogramokat Afrikában, valamint a Földközi-tenger térségében található országokban, ami szakértői becslések szerint 8-9 milliárd eurónyi állami és magánberuházást generál majd.

Az EU a fekete kontinens legnagyobb kereskedelmi partnere Kína után. A kínai–afrikai kereskedelmi forgalom tavaly éves bázison 14,1 százalékkal 170 milliárd dollárra nőtt.
A kínai export 2,7 százalékkal 94,7, az import 32,8 százalékkal 75,3 milliárd dollárra emelkedett, miközben Peking kereskedelmi többlete az egy évvel korábbihoz képest 45,2 százalékkal 19,48 milliárd dollárra esett vissza. (Medgyesi Csilla, vg.hu)