Magazin: Magasságok és mélységek
Mind a vágással és húselőállítással foglalkozó cégeknek, mind a készítményeket gyártó vállalkozások számára eredményes volt az elmúlt időszak annak ellenére, hogy a vírusok és járványok negatív hatásai mellett szélsőséges árhullámzással is meg kellett küzdeniük.
Szerző: Budai Klára
A húsfeldolgozással és tartósítással foglalkozó cégek 2020-as termelési teljesítménye 350 Mrd Ft, míg a készítménygyártóké 210 Mrd Ft körül alakult.
– Az idei első félév alapján azt remélhetjük, hogy mindkét ágazatban növekszik az éves teljesítmény, ugyanis a KSH adatai azt mutatják, hogy az ágazatok teljesítményének volumenindexe 10%-ot meghaladó mértékben növekedett – avat be Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, akitől azt is megtudjuk, hogy az elmúlt éveket a „kettős vírushatás” jellemzi az ágazatban. Az ASP (afrikai sertéspestis) terjedése több hullámban okozott nagyon jelentős piaci mozgásokat az elmúlt 5-6 évben. 2020-ban az ASP megjelenése Németországban olyan regionális túlkínálati pozíciót eredményezett, ami jelentős árcsökkenést okozott a hús- és élősertés-piacon egyaránt. A kínai ASP-fertőzöttség csökkenése, illetve az ország sertésállományának növekedése az idei év második felében okoz jelentős piaci átrendeződést. A hónapok óta drasztikusan csökkenő kínai sertéshúsimport komoly időszakos túlkínálatot eredményezett a világpiacon, aminek hatására az EU-ban az élősertés ára korábban nem tapasztalt alacsony szintre állt be.
– A piaci értékesítési problémákhoz a COVID-19 is hozzájárult azzal, hogy átrendezte a forgalmi arányokat a kereskedelmi értékesítési csatornák között. A horeca szektor és a közétkeztetés időszakos kényszerű leállása, illetve a nemzetközi turizmus ma is jellemző alacsony szintje azokat az iparági szereplőket hozta nehéz helyzetbe, akik elsősorban ezen csatornák felé értékesítenek, míg a kiskereskedelmi láncok felé tartós kapcsolatokkal rendelkező cégek viszonylag biztos forgalmat bonyolíthattak le a legnehezebb pandémiás időszakban is – emeli ki Éder Tamás.
A nehézségek erősítik az összetartást
Az ágazat legnagyobb problémájaként rövid távon a szélsőséges árhullámzást említi, ami az elmúlt évek során a vírusokkal terhelt világpiacon kialakult. Ezek a hullámok rendkívül nehezen kezelhetők, és folyamatos konfliktusokat eredményeznek a termékpálya szereplői között.
– Az elmúlt év során végbement drasztikus takarmányár-növekedés, az energiahordozók költségének az elmúlt hónapokban bekövetkezett emelkedése és az egyébként társadalmi szempontból üdvözlendő munkabérnövekedés olyan önköltség-emelkedést okoz, amelynek a beépítése az értékesítési árakba nagyon komoly feladat elé állítja az ágazat szereplőit – hangsúlyozza a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. – Meggyőződésem, hogy a piaci hullámzás, illetve a jelentős önköltség-növekedés keltette nehézségek erősíteni fogják a termékpálya mentén kialakuló tartós, szerződéses alapú együttműködéseket, integrációkat, és növelni az azokban részt vevő piaci szereplők számát, így az együttműködések ágazati súlyát. A kockázatmegosztáson alapuló tartós kapcsolatok adhatnak csak megfelelő választ a szélsőséges piaci körülményekre.
Előnyt élvez a láncoknál a magyar friss hús
Az elnök azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy az elmúlt év során határozott előrelépés volt tapasztalható a kiskereskedelmi láncokkal való kapcsolat területén. Egyre több lánc fordít kiemelt figyelmet arra, hogy a frisshús-kínálatában, ha lehetséges, kizárólag magyar eredetű terméket forgalmazzon. Jelzi: bíznak abban, hogy ez a gyakorlat viszonylag hamar általánossá válik a kiskereskedők körében.
– A KAP átalakulása, a környezetvédelmi és állatjóléti szabályok előrelátható szigorodása egészen biztosan önköltségnövekedéssel fog járni, ami ismét az értékesítési árak kényszerű növelését hozza. Ez együtt azzal, hogy bizonyos társadalmi rétegekben érzékelhető a húsok, illetve húskészítmények fogyasztásának mérséklése, újabb kihívások elé állítja az ágazatot – mutat rá Éder Tamás.
Pozitívumként jegyzi meg, hogy a rendelkezésre álló pályázati fejlesztési források némi segítséget nyújthatnak a húsipari szereplők számára ahhoz, hogy jól előkészített, piaci és nem vágyakon alapuló fejlesztésekkel, beruházásokkal erősítsék azon képességeiket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a fenti kihívásokkal sikerrel birkózhassanak meg. //
Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges
Mint minden egészséges ételnek, a vörös húsnak, köztük a sertéshúsnak is fontos szerepe van a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. A sertéshús fogyasztása gasztronómiai élmény, tápanyaggazdagsága miatt táplálkozásunk szerves része. A sovány sertéshús az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír- és koleszterintartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.
Ezek a húsok kellő arányban tartalmaznak olyan esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani.
A vörös húsok a bennük található felbecsülhetetlen értékkel bíró, kiemelkedő vastartalomnak köszönhetően nyerik el vörös színüket.
A sertéshúsok jelentős mennyiségben tartalmazzák a B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) is. Megfelelő arányban található bennük nátrium (85 mg/100 g) és kálium (442 mg/100 g), amelyek együttesen játszanak szerepet a szervezet vízegyensúlyának megtartásában és a szív normális ritmusának biztosításában. A csontjainkat alkotó, azt védő kalcium (16,9 mg/100 g) és az immunrendszert erősítő cink- (2,6 mg/100 g) tartalmának köszönhetően pedig e húsfélék fogyasztása a még fejlődésben lévő szervezet számára is igen hasznos. //
A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.
Kapcsolódó cikkeink
A csontos csirkemell és a csirkemellfilé ára is számottevően csökkent
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2,4 százalékkal 142 ezer…
Tovább olvasom >Erősödött az élő sertés exportja
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22,7 százalékkal 22,5 ezer…
Tovább olvasom >AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat
Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú…
Tovább olvasom >További cikkeink
Aprópénztől csörgő zsebek
A tavalyi évhez képest, amikor az életünk a feje tetejére…
Tovább olvasom >Van okunk óvatos optimizmusra
Hogyan alakul a magyar gazdaság a következő években? Milyen kihívásokkal…
Tovább olvasom >A beszállítói és beszerzői célok ugyanazok, de csatornánként mások a kihívások és tervek – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
Keddtől a kiskereskedelem tudományában mélyedhettek el az FMCG-szabadegyetem hallgatói a…
Tovább olvasom >