Lesz-e a kereskedelemben, FMCG-ben munkaerő? – Randstad Munkáltatói Márkakutatás 2019

A munkaerőpiaci helyzetet illetően már túl vagyunk az olyan tipikus, változást fogadó fázisokon, mint a rácsodálkozás, döbbenet, kapkodás, tagadás, apátia. Talán itt lenne az ideje, hogy elkezdjünk még átgondoltabban tenni a helyzet megoldása érdekében. Ebben segít a Randstad Munkáltatói Márkakutatása, amit immár hatodik alkalommal mutattak be a Várkert Bazárban több száz felső vezető előtt. Az eseményre eljött és a világ munkaerőpiaci trendjeiről beszélt Jacques van den Broek, a Randstad globális elnök-vezérigazgatója.

Mi is a helyzet a magyar munkaerőpiacon?

Baja Sándor
ügyvezető
Randstad Hungary

Első ránézésre kicsit ijesztő a kép: ebben az évben az 1955-ben születettek mehetnek nyugdíjba. 141 ezren vannak. 18 éves gyerek, aki most éri el a felnőtt kort: 94 ezren (KSH). A kormány látványos családsegítő lépéseinek hatása jó esetben is csak 18 év múlva érezteti hatását a munkaerőpiacon.

Fontos tudni, hogy Európa minden országában hasonló a helyzet: Hollandiában például évente 100 000 ember hiányzik. Nálunk a helyzet azért nehezebb, mert a migráció egyenlege negatív az utóbbi években: sokkal többen mentek külföldre dolgozni, mint ahányan jöttek hozzánk.

Jacques van den
Broek
globális elnök-
vezérigazgató
Randstad

Mit tegyünk?

Ebben a kihívásokkal teli helyzetben a legészszerűbbnek az tűnik, ha a jelenlegi kollégákat megtartjuk. Nem könnyű, mert a dolgozók elkötelezettségének csökkenése világtrend: élethosszig tartó munkahely egyre kevésbé jellemző, ha akarjuk, ha nem.

Mi a munkáltatói márka haszna?

Bár a kiskereskedelemben és az FMCG-ben a fogyasztók, vásárlók szokásaival, elvárásaival tisztában vagyunk, a saját dolgozóinkról még tanulnunk kell. Nem is beszélve arról, hogy hasonlóan a fogyasztói szokásokhoz, a dolgozói elvárások is gyorsan változnak.

Ami biztos a nemzetközi számok alapján:

Ahol a hír kiszivárgott, hogy rosszul bánnak a dolgozókkal, ott a vásárlók 67%-a beszüntette az adott termék vételét.

Azok a dolgozók, akik azonosulni tudnak a vállalat értékeivel: 76 százalékban ajánlják ismerőseiknek a munkahelyet. Az ajánlás a tapasztalatok szerint a legfontosabb toborzási forrás.

Amelyik cég munkáltatói híre rossz, átlagban 10 százalékkal többet kell fizetnie a dolgozóinak.

Ha beruháznak munkáltatói márkába, akkor 28 százalékkal tudják csökkenteni a fluktuációt.

Melyek a Randstad-felmérés legfontosabb eredményei az idén?

Nemzetközi szinten 19 éve, Magyarországon immár hatodszorra készítette el a Randstad a Munkáltatói Márkakutatását. 32 országban, több mint 200 000 munkaképes korban levő alkotott véleményt az adott ország 150 legnagyobb munkáltatójáról és egyéb, a munka világát érintő kérdésekről.

Magyarországon majdnem 6900 munkaképes korú mondta el a véleményét, akik nemre, végzettségre, lakhely szerint reprezentatívak voltak. A 25–44 év közöttieket felülreprezentálták, hiszen az ő véleményük nagy súllyal esik a latba.

A legfontosabb kritériumok

Bár a fizetés és a munkahelyi környezet továbbra is a legfontosabb kritériumok, azért erőfeszítéseinknek köszönhetően látszik, hogy az alkalmazottak elégedettebbek, azaz fontosságuk kismértékben csökkent.

A munka-magánélet egyensúlya nemcsak a fiatalok, de minden korosztályban egyre fontosabb kérdés. A magyar dolgozók nem akarnak túlórázni. Sikereket elérni, önmegvalósítani, előrejutni a 8 órás időkereten belül szeretnének.

Még mindig hatalmas ellentmondás van e három kritérium (fizetés, környezet, munka-magánélet egyensúly) megítélése között, amit, mi, munkáltatók nyújtunk, és amit a dolgozók elvárnak. Tényleg itt az ideje a dolgozók nyelvén beszélni, és nem másolni a sablonszöveget, amivel állásainkat hirdetjük. Egy jó állásszöveg többszörözi a hirdetésre jelentkezők számát.

Fizetése mekkora részéről lenne hajlandó lemondani?

Érdekes, hogy a legfiatalabbaknak egyre fontosabb a vállalati tolerancia, a másság elismerése: a nők, a megváltozott munkaképességűek iránti törődés.

Fontos észben tartani, hogy a munkahely elhelyezkedésének fontossága ugrásszerűen nő. Míg 2 éve még azt mondtuk, hogy a dolgozók egy jó munkahelyért hajlandóak messze elmenni, ez mára nagyon megfordult. A dolgozók rájöttek, hogy a többórás ingázás naponta nagyon fárasztó, és inkább a lakhelyük környékén keresnek munkát.

Tavaly a felmért lakosság 23%-a váltott munkahelyet. Azaz, ez az országos fluktuációs átlag, ami jóval az európai átlag felett van (19%). Óvatosságra int, hogy a dolgozók 34 százaléka készül ebben az évben munkahelyének váltására, ha az alkalom ezt hozza. A tavaly váltott kollégák 47 százaléka pedig az idén is váltani szeretne…

Új kérdés volt, hogy hol szeretnének a magyarok dolgozni. Bár kiegyensúlyozott a kép, mégis érdekes, hogy a legtöbb honfitársunk (28%) saját vállalkozást szeretne, míg második helyen (20%) a multinacionális cégek állnak.

Érdekes kérdés volt ebben az évben, hogy fizetésük mekkora részét lennének hajlandók feláldozni a magyarok, ha tudnák, hogy munkahelyük biztos. Nem meglepő, hogy nagyon keveset. Majdnem 80 százalékunk 10% vagy kevesebbtől válna meg a biztos munka tudatában.

A szektorok népszerűségét illetően megállapíthatjuk, hogy IT-ban szeretnének a legtöbben dolgozni (49%), amit a szolgáltatóközpontok követnek (46%). Az FMCG csak a nyolcadik legnépszerűbb (38%), de a retail szépen zárkózik (36%). Összességében elmondható, hogy a mezőny nagyon tömör, a harc a dolgozókért egyre élesebb.

Sajnos a 10 legnépszerűbb munkahely egyike sem az FMCG, sem a kereskedelem képviselője. A Mercedes, a Lego, az IBM foglalnak helyet a dobogón, a Nestlé a 12., a dolgozók 52 százaléka szeretne náluk dolgozni. A Randstad nemzetközi szabálya szerint a Nestlé „örökös bajnok” címe miatt a díjat a P&G kapta az idén. A kereskedelmi-vendéglátó kategóriában a Hunguest, Decathlon és a dm voltak a legjobbak.

A legismertebb magyar munkáltató díját a SPAR kapta 98 százalékos ismertséggel, egy tizeddel megelőzve a Tescót. //