Együtt hajóztunk (1. rész)

Szerzők: Ipacs Tamás, Szalai László, Budai Klára, Tisza Andrea

Ez alkalommal a Trade Flotta admirálasaként köszöntötte a résztvevőket, vagyis a hajóskapitányokat és matrózokat, utasokat Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

A hétfői „HoReCa-nap” délelőttje a piacelemzésről szólt: piackutató cégek és szakmai érdekképviseleti szervezetek irányítói, a vendéglátásban érdekelt vállalkozások vezetői tartottak előadásokat.

Feitel Balázs
ügyvezető igazgató
Ipsos

Egészen friss, szeptemberi kutatási adatokat hozott Feitel Balázs, az Ipsos ügyvezető igazgatója, aki a számos érdekes adat közül is kiemelte, hogy a turisztikai szálláshelyeken a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,4%-kal csökkent egy év alatt, az árak pedig 22,5%-kal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 40–41. oldalán olvasható.)

Dr. Törőcsik Mária
egyetemi tanár
Pécsi Tudományegyetem

A fogyasztók a gazdasági közeg változásai miatt az utóbbi időben hullámvasúton érzik magukat a HoReCa világában is – fejtette ki megszólalásában dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar professzora, aki a fogyasztói gondolkodásmódot és annak indítékait elemezte (az előadásról részletes beszámoló lapunk 42–43. oldalán olvasható.).

A kikötőben mindenkit várt a fl otta legnagyobb óceánjárója, a Pelion,

ahol 5 napot töltöttünk együtt idén is az FMCG-piac kapitányaival

Számok és kihívások

Kovács László
elnök
MVI

Ágazati helyzetképet adott a vendéglátásról előadásában Kovács László: a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke munkaadói szemmel értékelte a szakma aktuális gondjait és feladatait, és elemezte a vendéglátóhelyek számának változásait típusonkénti és területi megoszlásban, forgalmuk és alkalmazotti létszámuk alakulását 2019 és 2022 között.

Az elnök szerint a szakma morálisan kiheverte a COVID-krízist, de az energiaár-robbanás és az inflációs válság újra nehéz helyzetbe hozta a vendéglátókat.

Ezzel együtt a vártnál jóval kevesebb üzlet zárt be: számuk 2019-hez képest 2022 végére alig több mint 8%-kal – 47 ezerre – csökkent, ami közel 4400 bezárt helyet jelent. A legnagyobb arányban, összesen 1400 egységgel, a fővárosban lett kevesebb, főként italüzletek és szórakozóhelyek megszűnése miatt. Aki talpon tudott maradni, jól járt, mert 2022-ben jó évet zárt a szakma, mindössze 4%-kal maradt el a 2019-es 1400 milliárdos forgalomtól – mindezt az akkorinál 10 ezer emberrel és 4 ezer bolttal kevesebbel.

Kovács László konkrét adatokkal illusztrálta, milyen kötelezettségeket jelent és milyen hasznot hozhat a szakma képviselőinek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé történő kötelező adatszolgáltatás.

Pusztai Erzsébet
üzemeltetésért felelős
ügyvezető-helyettes
Accent Hotels

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének képviseletében Pusztai Erzsébet, az Accent Hotels üzemeltetésért felelős ügyvezető-helyettese tartott előadást Szállodaipari trendek és kihívások címmel. A COVID-válság óta eltelt időszakot elemezve kiemelt néhány meghatározó adatot.

A magyar vendégéjszakák száma csökkenő tendenciát mutat – ez 2022 január–júliusához képest közel 8,5%-ot jelent 2023 hasonló időszakában –, de 2019-et alapul véve a külföldi vendégéjszakák száma is visszaesett 20%-kal. Ugyanakkor az országos szállodai bruttó bevétel ugyanebben az időszakban 8%-kal nőtt. A Szép Kártya a hazai költés 22-25%-át adja, ennek is köszönhető, hogy a belföldi turizmus nem csökkent a várt mértékben.

A szakma előtti kihívások mellett Pusztai Erzsébet beszámolt a szövetség által érzékelt trendekről, amelyek között legfontosabbaknak értékelte a vendégélmény-központúságat, a digitális megoldások iránti elvárásokat mind a vendég, mind a munkatársak részéről, nemzetközi vendéglátós brandek megjelenését, a fenntarthatóság és a költséghatékony üzemeltetés fontosságának előtérbe kerülését, a digitális nomádok megjelenését és számuk növekedését.

Bősze Ákos
HoReCa üzletágfejlesztési
vezető
METRO

Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezetője Kapuban kopogtató trendek című prezentációjában a vendéglátóipart évtizedek óta kiszolgáló nemzetközi nagykereskedő tapasztalatai alapján öt nagy trend kiteljesedésére számít az elkövetkező években. Az első kézenfekvő trend a világkonyha térnyerése a külföldi munkavállalók számának emelkedésével és a migráció folyamatával párhuzamosan. A második trend a biztonságos fogyasztás igénye: a kutatások előrevetítik, hogy 2030-ra a lakosság 70%-a fog valamilyen ételintoleranciában szenvedni. Ezzel párhuzamosan a kevesebb „károsanyag-kibocsájtással” (pl. alkohol, cukor, transzzsír) járó élelmiszerek és fogások kerülnek előtérbe. A szakember a korszerű adatbányászatot említette a harmadik meghatározó folyamatként: a vendéglátóipari adatok elemzése már rég nem lehetőség, hanem szükségszerűség. A vendéglátóipari vállalkozások formájában lesz tapasztalható a negyedik trend: az ügyféligényre reagáló mikrovállalkozások és start­upok túlsúlyba kerülése. Végül az ötödik piacformáló erőt a vendégek átalakuló viselkedése jelenti. A közösségi platformokon közzétett vendégvéleményeknek is sokkal nagyobb jelentősége lesz a vendéglátóhelyek látogatottságában.

A lobbyban nem csak lobbizni lehetett:

a konferencia szponzorai is bemutatkoztak

Most a túlélés a cél

A délután folyamán pódiumbeszélgetések keretében vendéglátó szakemberek, illetve beszállítók vitattak meg aktuális kérdéseket, köztük kiemelt partnerek, majd a közétkeztetés területének meghatározó személyiségei mondtak beszédet.

Az első kerekasztal részvevői elemezték az elmúlt év eredményeit, és a délelőtt hallott statisztikákra reagáltak.

Dr. Andrejszki
Richárd
vezérigazgató
Chef Market

– A hazai gazdasági folyamatok fejleményei az elmúlt évben az általam vártaknak megfelelően alakultak – hangsúlyozta dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója –, de most borúlátó vagyok 2024-et illetően. Nehéz évet várok; az emberek megtakarításai lassan elfogynak, így a HoReCa-ban kevesebb pénzt fognak költeni. A várható visszaesés során a különböző társadalmi rétegeket kiszolgáló vendéglátók közül az marad talpon, aki a saját kategóriájában képes a konkurensénél jobbat produkálni. Az eredmények magán a vendéglátón múlnak, valamint vállalkozása tőkeerősségén is. Túl kell élni a következő évet, lehet, hogy 2025 is ilyen lesz, de utána, a hosszú távú gazdasági hatások folytán újabb aranykor következhet.

Csapody Bence
szállodavezető
Kistücsök Food&Room

Az elmúlt nyáron a vendégszámban nem tapasztaltunk visszaesést – magyarázta Csapody Bence a Kistücsök Food&Room szállodavezetője –, a fogyasztásban viszont igen; a vendégek jobban odafigyelnek rendeléskor. A szállásfoglalásnál is jellemző, hogy a magasabb árú szobák később kelnek el. Míg nálunk nem volt visszaesés, a Balaton egyes részein kevesebb vendéget észleltünk, mint korábban. Ugyanakkor több, minőséget kereső, külföldi vendég volt idén.

A vendéglátás trendi terület, csak éppen mindenki gasztroinfluenszer meg gasztromarketinges szeretne lenni. A középiskolákból kikerülő diákok tudásában minőségi problémák vannak, sem az elméleti, sem a gyakorlati képzés nem megfelelő – mi a saját körzetünkben szeretnénk elérni, hogy a diákok jó éttermekben szerezzenek gyakorlati tudást.

Erdélyi Balázs
elnök
Magyar Cukrász
Ipartestület

– A cukrászok nem zártak rossz évet tavaly – mondta el Erdélyi Balázs a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke –, bár félelmek bennünk is voltak, de szerencsére a tömeges bezárások elkerülték a szakmánkat. A legfontosabb feladat az volt idén, hogy az energiaárak növekedését hogyan tudjuk az árakba integrálni. A vendégek a fagylalt áremelkedését sokkal könnyebben elfogadták, a süteményeknél már nehezebb volt átvinni az 1000 Ft feletti szeletárakat. A cukrász szakmában a legtöbb esetben a tulajdonosok is részt vesznek a termelésben, így az új és még újabb adminisztratív terhek nekik egyre több gondot okoznak. Azt látjuk, hogy a vendéglátás ma nem elég trendi pálya a fiatalok körében, általában valami könnyebb megélhetési formát keresnek inkább.

Gerendai Károly
tulajdonos
Costes és a Rumour
éttermek

A világgazdaságban érzékelhető folyamatok törvényszerűen visszaköszönnek előbb-utóbb a vendéglátásban is – állítja Gerendai Károly a Costes és a Rumour éttermek tulajdonosa. A szakma színvonala emelkedett, a minőséget kínáló éttermek száma gyorsan megnőtt, így a kínálat jócskán felülmúlja a keresletet, miközben a válsághelyzetben a közönség kimondottan árérzékennyé vált. A hazai TOP 20 étterem fele például nem rentábilis, ám a természetes szelekció elmarad.

A digitalizáció elérte a szakmát, a sokféle üzlet számára azonban nem ugyanazt a munkabefektetést, illetve hasznot jelenti. A fenntarthatóság a topéttermek számára is fontos kérdés lehet, de ezen a szinten a téma nem az étel szempontjából releváns, hanem olyan területeken, mint például a higiéniai termékek, tisztítószerek vagy éppen a csomagolóanyagok.

Kovács László
elnök
MVI

– Egy tavaly szeptemberi felmérés során – emelte ki Kovács László MVI elnök – a nyilatkozó vendéglátósoknak még 60%-a azt jelezte, hogy be fog zárni (fele véglegesen), szerencsére ez a hullám elmaradt, az évzárás már kimondottan lendületes volt. Idén a Balatonnál a pandémia idején tapasztalt keresletnövekedés nem ismétlődött meg, ami az elszabadult szolgáltatói áraknak is köszönhető.

A vendéglátás alapjait tekintve vélhető, hogy az energia- és az alapanyagárak a válság után normalizálódnak, probléma a munkaerővel adódhat, a kiesőket nem lehet gyorsan pótolni, persze nemcsak a felszolgálókat, hanem a szakácsokat és a cukrászokat is. Szerencsére a beiskolázási adatok jók, a vendéglátós szakokra a tavalyinál 30-40%-kal többen jelentkeztek.

Tóth Enikő
Boglárka
kereskedelmi vezető
Nestlé Professional

A kerekasztal egyik kiemelt partnereként Tóth Enikő Boglárka, a Nestlé Professional kereskedelmi vezetője a növényi alapú termékek és a fenntarthatóság összefüggéseiről tartott előadást. Aláhúzta: a dinamikus népességnövekedés következtében a jelenlegi mezőgazdasági rendszerekkel Földünk nem lesz képes eltartani a lakosságot. Az élelmiszer-előállításért, kereskedelembe helyezésért, pazarlásért magas környezeti árat fizetünk: nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, elvész a biodiverzitás, erdőket irtunk, szennyezzük a talajt és a vizeinket. A Nestlé a világ vezető élelmiszeripari vállalataként felelősségének tekinti az élelmiszer-előállítási és -ellátási láncok átalakítását úgy, hogy ezzel hozzájáruljon a bolygó természetes erőforrásainak megújulásához és a fogyasztók fenntarthatóbb táplálkozásához.

Változtatásra van szükség, amelynek egyik eleme a Nestlé termékkínálatának átalakítása. Egyre nagyobb mértékben használnak növényi alapú összetevőket, különösen konyhakész termékek esetében – hangsúlyozta Tóth Enikő Boglárka.

B. Tóth Ferenc
üzletfejlesztési vezető
iqom

Ezután az iqom üzletfejlesztési vezetője, B. Tóth Ferenc a készpénzmentes fizetések világában elérhető innovációkról tartott előadást. Az iqom mint a myPOS Fintech szolgáltató kiemelt közép-európai disztribútora előadásában kitért arra, hogy az azonnali jóváírás a kártyás fizetéseknél hogyan segíti a kereskedőket, hiszen a bevételeiket azonnal rendelkezésükre bocsájtják. Emellett olyan megoldásokat kínálnak a vállalkozásoknak, ami a nyugtaadást és a számlázást teszi pofonegyszerűvé, lévén az iqom e-Nyugta megoldásuk egy bankkártyaterminálon és mobiltelefonon is működő alkalmazás, amellyel a vállalkozások pénzügyeiket tudják kényelmesen és azonnal nyomon követni. Nagyvállalatoknak is nyújtanak innovatív megoldásokat, e megoldásaik közül kiemelte a DPD-nek készített, csomagpontokon működő csomagkezelő és fizető megoldást, valamint a Coca-Cola HBC-nek fejlesztett egyedi fizetési megoldást, amellyel megszerezték a Mastercard Az Év Bankja – Az Év Újgenerációs fizetési megoldása verseny 1. helyezését. A vállalkozások további innovációkat várhatnak az iqom-tól, amelyekkel csökken az adminisztráció, így egyúttal a hatékonyság is növekszik.

Változások a közétkeztetésben

Dr. Nobilis
Márton Pál
élelmiszeriparért és
kereskedelempolitikáért
felelős államtitkár
Agrárminisztérium

Dr. Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Megújuló közétkeztetés, változó szabályozások címmel tartott előadást, amelyben kifejtette elképzeléseit a közétkeztetés változásokat igénylő területeiről. Ilyenek az élelmiszer-biztonság és a minőség megerősítése, az egészséges étkezés feltételeinek megteremtése, az edukáció, a fenntarthatóság, a hatékonyságot biztosító innováció és technológiai fejlődés, az együttműködés és partnerség – azaz a visszajelzések jól működő rendszere, a kormányzati támogatás és a szükséges politikai intézkedések hozatala, valamint a jövőbeli kilátások vizsgálata.

Az államtitkár kiemelte a vállalkozási formában működő közétkeztetők fölényét a hatékonyságot illetően, amit azok innovatívabb attitűdjével és nagyobb beruházási kedvével magyarázott. Velük pont a nagyobb arányú fejlesztéseik biztonsága miatt kell hosszabb távon szerződni – vélte –, magyar partnereket kiválasztva, mert ők nagyobb valószínűséggel használnak magyar alapanyagokat. Ezzel kapcsolatban megerősítette, a rövid ellátási láncból érkező termékek előírt 80%-os arányát a Nébih 2024 januárjától ellenőrizni fogja.

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke jó hírrel kezdte Aktualitások a közétkeztetésben című előadását: a közétkeztetés állami finanszírozásának összege 2010 óta 350%-kal növekedett. A szakma alapproblémáiként értékelte viszont a táplálkozás-egészségügyi oktatás gyengeségét, az étkezés és az oktatás kettéválását, az általános ebédidő- és helyszűkét, az étel tiszteletének hiányát, a szociális rászorultság szerinti igénybevételt, ami – többek között – az elégedetlenséget és lemorzsolódást okozza, és azt, hogy a gyerekek éhesek maradnak, miközben az ételhulladék mennyisége minimum 50 ezer tonna évente (27%). A szakma színvonalának emelése mellett a KÖZSZÖV feladatának érzi a húsmentes étkezések népszerűsítését, a pazarlás visszaszorítását, a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételét, a táplálkozási ajánlások rendszerének racionalizálását – mindezek részeként más szakmai szervezetekkel együttműködésben kampányol a heti egy húsmentes nap tartásáért a közétkeztetésben, felnőtt (KÖSZ 2023–2024) és gyermek (Séf the World) – szakácsversenyeket rendez, szakmai konferenciákat és tapasztalatcseréket szervez, valamint felkarol olyan kreatív ötleteket, mint a svédasztalos tálalás módszere az iskolákban.

Bősze Ákos, a METRO HoReCAfejlesztési vezetője személyesen adta át a Kistücsök étterem Bib Gourmand minősítését jelző Michelin-táblát Csapody Bencének, a Kistücsök Food&Room szállodavezetőjének

A Magyar Marketing Szövetség HoReCa és Event Tagozata és a Trade magazin által alapított HoReCa Hősök díjak átadására a konferencia első napjának délutáni programjában került sor (részletesebben HoReCa rovatunkban!)

Ismerni kell a vendéglátósok nyelvét

A napot záró második kerekasztal-beszélgetés résztvevői a beszállítói piacot, a vendéglátók és a beszállítók közötti kapcsolatokat elemezték.

Bősze Ákos
HoReCa üzletágfejlesztési
vezető
METRO

– A beszállítónak ismernie kell a vendéglátós nyelvét és mindennapjait – érvelt Bősze Ákos –, értenie szenvedélyét, és nem zavarni őt, amikor nem alkalmas neki! Az általunk kínált élelmiszerek biztonsága – ellentétben néhány más beszerzési forráséval – megkérdőjelezhetetlen. A METRO számos convenience termékével azt a munkát veszi le a séf válláról, amelyet egyébként a comis-k, a szakácssegédek végeznek el a konyhában; az ételt saját ízlése szerint maga a séf fejezi be. Ezek a termékek vállalhatók, magas minőségűek, kísérletezünk például szállodák számára egyes chafingre szabott készételfajtákkal is.

Hosszú időnek kell Magyarországon eltelnie ahhoz, hogy ne együnk, hanem étkezzünk, így hát többnyire a vendéget is edukálni kell – hogy a vendég ért-e az ételhez, az a vendéglátós számára is fontos kérdés.

Domoszlai Roland
független retail
és HoReCa üzletágvezető
Hell Energy

– Egy beszállítónak empatikusan kell kezelnie a vendéglátósok problémáit – mondta Domoszlai Roland, a Hell Energy független retail és HoReCa üzletágvezetője –, és segítenie kell őket akár a vendégszámnövelésben is, például különböző marketingeszközök biztosításával. Vannak olyan partnereink, akik követik a trendeket, igazi szenvedéllyel működtetik a vendéglátóhelyüket, azt is mondhatjuk, hogy lételemük a vendégélmény. Remélhetőleg egyre több vendéglátóegység gondolkodik majd így az itthoni HoReCa szektorban. Már több mint 3 éve vagyunk jelen a piacon, elérhetőségünket dinamikusan, évről évre növelni tudjuk. Természetesen, a küldetésünk továbbra sem lehet más, mint a sikeres és eredményes együttműködések kialakítása a magyar HoReCa-piacon. Mi ebben hiszünk, és ezért teszünk minden egyes nap.

Pallag Dávid
séf
Rutin Étterem

– Beszállítót úgy választunk – emelte ki Pallag Dávid, a Rutin Étterem séfje –, hogy az folyamatosan és megfelelő mennyiségben tudja szállítani a kompromisszummentes minőségi igényünknek megfelelő alapanyagokat – lehetőleg nem túl magas szállítási limittel. Szeretek a neten válogatni, ha van egy megbízható partner, aki több termelőt összegyűjt és a termékeikhez a nevét adja, az nekem a megfelelő certifikáció. A kényelmi termékek jó része többször annyiba kerül, mint amit én készítek, legfeljebb tisztított zöldséget veszek ebből a kategóriából. Az élményt a Rutin­ban az étel jelenti, nem a drága enteriőrelemek. A vendégeket, úgy vélem, edukálni kell, nemcsak az ételeinket kell néha „elmagyarázni”, sokszor az étterembe járási kultúrájukban is akadnak hiányosságok.

Papp Ákos
tulajdonos
Zöldpont 98

– Fűszernövényeket, mikrozöldeket, ehető virágokat, számos saláta- és egyéb különlegességet termelünk, 2 éve vagyunk jelen a HoReCa világában – mondta Papp Ákos, a Zöldpont 98 tulajdonosa –, és minthogy eleget tudunk tenni a nagy kereskedelmi láncok által meghatározott követelményeknek, a vendéglátásnak is jó beszállítói vagyunk. Ám a kiszolgálás extra színvonala ellenére is nagyon nehezen tudjuk beszállítóváltásra rábeszélni a szokásaikhoz ragaszkodó vendéglátósokat. Nehéz így versenyeznünk, különösen olyan kistermelőkkel például, akiknek nem feltétlenül kell igazolniuk termékeik minőségét.

És hogy ki a jó vendéglátós? A vendégek szempontjából szerintem az csinálja jól, aki élményt is nyújt nekik az étteremben. Beszállítóként azokkal találjuk meg leginkább a hangot, akik precízek, tervezetten rendelnek és pontosan fizetnek.

„Köztes fogás” az előadások és a vacsora között METRO-módra: osztriga Aperitivóval

Jó hangulatú vacsora a szálloda kertjében

zenével és tombolával

Krug Emília
moderátor

Kedden a program továbbra is Krug Emília „fedélzetmester” moderálásával folytatódott. Elsőként dr. Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára tartott előadást.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a magyar családok jó minőségű, elérhető árú és lehetőleg hazai élelmiszereket vásárolhassanak.

Dr. Nobilis
Márton Pál
élelmiszeriparért és
kereskedelempolitikáért
felelős államtitkár
Agrárminisztérium

– Mi a kereskedelemmel folytatott vitáink során mindig a családok pártján fogunk állni – hangsúlyozta dr. Nobilis Márton Pál. – Az ő érdeküket szolgálja a kötelező akciózás, az árfigyelő rendszer, amelyek egyben az infláció letörésének is hathatós eszközei.

Az államtitkár beszélt a támogatáspolitikájuk megváltozásáról is: míg eddig a kisebb gazdaságokat, vállalkozásokat próbálták felzárkóztatni, most előtérbe helyezik a jól teljesítő, európai viszonylatban is helytállni képes nagy élelmiszer-feldolgozókat, akik egy-egy ágazat „bajnokai” lehetnek.

Dr. Nobilis Márton előadása után nyílt és őszinte légkörben válaszolt a konferencia résztvevőinek kérdéseire.

A délelőtt folytatásaként sor került a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj 2023 díjkiosztó ünnepségére (ld. keretes írásunkat).

Vámos Györgytől, az OKSZ főtitkárától, 33 évnyi szakmai munkát megköszönve búcsúztak a szakma jelenlévő képviselői

Hullámok a Makro-óceánon

Az ünnepélyes pillanatok után Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója adott helyzetértékelést a makrogazdaságról.

Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

– Az állam szerepe hagyományosan csupán annyi, hogy megfelelő körülményeket, környezetet teremtsen a gazdaságnak a fejlődéshez. Ennek a szerepnek a felülvizsgálata folyik nálunk és globális szinten is – szögezte le Kozák Ákos.

Mivel nincsenek minták, az államoknak a válság megoldására ad hoc döntéseket kell hozniuk. Magyarországon ezekhez az intézkedésekhez hozzájön az a 10 éve levegőben lógó kérdés, hogy legyen-e legalább 50% a hazai cégeknek az aránya – ebben a narratívában kell vizsgálni a kormány intézkedéseit.

Az Egyensúly Intézet társalapítója tavalyi előadásának diáit felelevenítve jelezte, hogy a legtöbb várakozása bejött. Egyelőre a legrosszabbul teljesítő országok vagyunk GDP-ben, inflációban, kiskereskedelmi forgalomban. Az élelmiszeripar kilátásait idáig főként a megrendelésállomány bezuhanásától való félelem árnyékolta be, de mára a termelést akadályozó tényezők enyhültek.

– Amíg a háztartások fogyasztása nem éri el legalább 50%-ot a GDP növekedésén belül, addig nem lehet egészséges növekedéséről beszélni – zárta gondolatait Kozák Ákos.

Balázs Ildikó
társelnök
OKSZ

Balázs Ildikó, az OKSZ társelnöke bemutatta, hogy hét nagy tagvállalkozása, az FMCG szektorban az elmúlt három évben a magyar gazdaságban meghatározó szerepet betöltő üzletláncok milyen felkészülten álltak a normál működés mellett a rendkívüli kihívásokkal szemben, hiszen kiemelkedő mértékben rajtuk múlt a járványidőszak árubiztonsága, a jelenlegi időszakban is kulcsszerepet játszanak az árubiztonság fenntartásában, az infláció kezelésében, mert: számottevő a GDP-növekedéshez való hozzájárulásuk, kiemelkedő a beruházási tevékenységük, a foglalkoztatási szerepük, élen járnak a digitalizációs, innovációs megoldásokban, jelentős náluk a magyar élelmiszerek aránya, valamint a magyar beszállítók súlya, és példaértékű a társadalmi szerepvállalásuk, zöld megoldásaik.

Kiemelte, hogy csak a különadónak 81,5%-a (több mint 64 Mrd Ft) származott a 7 lánctól, és 2021-ben az egyedi, szektorális adókat figyelembe véve a különadójuk a második legnagyobb költségvetési bevétel volt.

– Az árszabályozások az árbevétel egy részének átengedésére kényszerítették a láncokat. Saját árrésünkből áldoztunk, hogy versenyképesek maradjunk – mondta Balázs Ildikó. – Az árstopos élelmiszerek veszteséget okoztak, a működési költségeket nem tudtuk fedezni, és a termékpályákat erősen megváltoztatta. A fogyasztói árat a beszerzési árak határozzák meg. Nagyon éles a harc a vásárlóért, a kereskedők törekednek, hogy a költségcsökkentéseket továbbadják a vásárlóknak. Elengedhetetlen a beszállítókkal való közös munka: az ellátási lánc optimalizálása, a „közös teherviselés”. A kereskedelem nyitott minden olyan akciótervre, amely a volumencsökkenésre próbál megoldást nyújtani.

Gondok és lehetőségek az élelmiszeripar előtt

Következő előadóként Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke kiemelte: az élelmiszeripar tavalyi eredményességét az export erősödésének köszönheti, hiszen a belföldi értékesítés az év második felében már 3,7%-kal csökkent. Idén azonban már az export is lejtmenetbe kapcsolt.

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

– Összességében 2023-ban az élelmiszeripar teljesítménye rég nem tapasztalt visszaesést mutat, az idei első félévben meghaladta a 14%-ot, a kiskereskedelmi láncokban is polcfelületet vesztettünk – mondta Éder Tamás. – Miközben a mezőgazdasági termelői árak az elmúlt években robbanásszerűen megnőttek, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe jóval ez alatt maradt, a fogyasztói árindex pedig még kisebb mértékű volt, tehát a kiskereskedelem 2021-ben és 2022-ben is csökkentette a „marzsát”. Idén azonban már kényszerűségből a kiskereskedők az árrés növelésével reagáltak a gazdálkodási nehézségekre.

Az EPR-rendszer tovább rontja az élelmiszeripar jövedelmezőségét és némileg a nemzetközi versenyképességét is, így az ágazat teljesítménye érdemben gyengülhet. Azonnali egyeztetésre van szükség a kormányzattal az EPR-díjak csökkentésével kapcsolatban – vonta le a konklúziót Éder Tamás.

Giczi Gergely
ügyvezető-helyettes
AMC

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese a magyar élelmiszeripar exporttámogatásának lehetőségeit ismertette.

Exportunkban még mindig dominálnak a feldolgozatlan, illetve elsődlegesen feldolgozott termékek. A kormányzat célja a beruházási források észszerű felhasználásával növelni a tovább feldolgozott élelmiszerek arányát és szélesíteni a logisztikai hatókört. Ehhez növelni kell az exportáló vállalkozások számát és kompetenciáját (a nyelvtudástól a piacismeretig), emelni a szavatossági időket és a hatékonyságot az értéklánc minden szintjén. Valamint, nem utolsósorban, fokozni az exportpromóciót.

– Egy új eszköz az exportfejlesztésben az AMC kezdeményezése, a 2021 őszén elindított Hungarian Food Business Program – hívta fel a figyelmet Giczi Gergely. – Ez három pilléren nyugszik: kiállításokon való professzionális részvétel, üzleti találkozók szervezése és egy valós idejű, a világ bármely pontjáról elérhető, online katalógus.

Közel 1100 résztvevő az öt nap alatt minden idők legnagyobb létszáma a Business Days konferenciák történetében

Kiutak a patthelyzetből

Beszállítók és nagykereskedők helyzetéről, terveiről szólt a délutáni program első kerekasztal-beszélgetése, amelynek résztvevői Domián Gábor, a Bonafarm kereskedelmi igazgatója, Kulich Éva, a Goldenburg burgonyát forgalmazó Haladás Mezőgazdasági Zrt., kereskedelmi és marketingigazgatója, valamint Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója voltak.

Az elmúlt években hullámvasúton ültek a beszállítók, jegyezte meg Domián Gábor. A Bonafarm Csoporton belül például az árstop három termékkört is érintett: a tejet, a csirkét és a sertést. A tavalyi év az ármenedzselésről szólt, az idei a volumenmenedzselésről. A fogyasztás csökkenése már több mint egy éve tart, de talán az idei nyáron elértük a gödör alját.

Domián Gábor
kereskedelmi igazgató
Bonafarm

– Attól félek, hogy lesznek olyan kiskereskedelmi láncok, ahol tovább erősödik majd az a trend, hogy a címlapra, a plakátra, a kihelyezésbe gyártói márka helyett inkább saját márkát, vagy még annál is olcsóbb, „C” brandet tesznek – adott hangot aggodalmának a Bonafarm kereskedelmi igazgatója. – Ezzel csak az a baj, hogy belőlük jóval nagyobb volument kell eladni, hogyha a kereskedő ugyanazt a forgalmat akarja generálni. Ezeknek a profittartalma (is) azért nagyon más, mint egy márkaterméké.

Érthető, hogy a fogyasztók próbálnak túlélni, és elmozdultak a Private Label irányába, ismerte el Kulich Éva. Erre pedig a kiskereskedelmi láncok reagáltak. Azt is látni kell, hogy egy-egy gyártói márka marketingbüdzséje – kis túlzással – szemmel alig látható ahhoz képest, amit a multinacionális láncok tudnak költeni saját márkás termékeik kommunikációjára.

Kulich Éva
kereskedelmi és
marketingigazgató
Haladás

– Azt kellene keresnünk – javasolta Kulich Éva, hogyan tudunk a márkaépítésben úgy előrelépni, hogy az a kereskedelmi szektor képviselőinek is értékes és hiteles legyen. Lásd például a védjegyhasználatok, tanúsítások, versenyeken való részvétel. Ha a leendő vásárlók meglátják a lehetőséget, előnyt egy-egy brandben, megismerik a reklámból és keresni fogják a hálózatokban, akkor így ez egy win-win szituáció lehet gyártónak és kereskedőnek egyaránt. Többek között ezért is nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a B2C felé irányuló marketingkommunikációra.

Beszállítói és kereskedői patthelyzet van, jellemezte a piacot Bálint Gergely. Mindkét oldal szeretné az elmúlt években externális hatások miatt sérült profit helyzetét stabilizálni, vagyis ismét fenntartható tartományba terelni. Ennek sajnos természetes következménye a jelentős áremelkedés, melynek prolongáló­dása egyik félnek sem kedvez.

A vezető brandek árának abba a tartományba terelése, ahol a volumencsökkenés megáll, esetleg visszafordul, közös érdek. Ez kizárólag komoly együttműködéssel kivitelezhető, mindkét fél részéről erőfeszítéseket igényel.

Bálint Gergely
kereskedelmi igazgató
Nestlé

– Amikor a polcon egy termék ára nem attraktív, akkor az ATL- és BTL-költések hatékonysága is alacsony, vagy szélsőséges esetben teljesen neutrális – hívta fel a figyelmet Bálint Gergely. – Ebben a helyzetben logikus lépés lehet ezek visszafogása, és a korábbi ilyen jellegű invesztíciók árversenyképességbe való fektetése.

Kiss Nikoletta
tulajdonos-ügyvezető
igazgató
Palmsped Cargo 2009

A blokk zárásaként Kiss Nikoletta, a Palmsped Cargo 2009 Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója beszélt az árufuvarozás és a logisztika helyzetéről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról.

Itt az idő a közös teherviselésre

Előadása után a nagykereskedők tisztikara jelent meg a fedélzeten: Becze Zoltán, az Orbico Hungary ügyvezető igazgatója, Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője és Kovács Sándor, a METRO országos értékesítési vezetője.

Kovács Sándor kiemelte: a nagykereskedelemben ugyan nincs kötelező árfigyelő rendszer, de komoly árcsökkentő hatása van a vevőik által generált keresletcsökkenésnek és az ebből fakadó árversenynek. Például a hetente változó árú ultrafriss termékeknél (hús, hal, zöldség-gyümölcs) a nagykereskedők igyekeznek követni egymás árait, természetesen egymástól függetlenül.

Az „ársapka” tulajdonképpen a HoReCa-szegmensben is működik: a vendéglátósoknak szintén el kell találniuk azt az ételárat, amit a vendég még elfogad.

Kovács Sándor
országos értékesítési
vezető
METRO

– Mi két inflációt vizsgálunk. Van egyszer egy piaci, amely a beszállítók áraiból áll össze, és van egy saját inflációs százalékunk, amely jellemzően jóval alacsonyabb, mint a piaci. Ami azt jelenti, hogy mi is invesztálunk az árainkba, ezzel közösen viseljük az inflációs terheket a vásárlóinkkal – hangsúlyozta a METRO országos értékesítési vezetője.

Kanizsai Tóth Csaba úgy látja, hogy a vezető márkatermékek forgalma csökken. Ugyanakkor a jól felépített, saját márkás szortimentjük dinamikus növekedésnek indult.

Szerinte azzal, hogy az árfigyelő rendszer csak a multinacionális cégeknek az árait jelzi, a fogyasztókat ezekbe a csatornákba tereli, ami a fő partnerkörüket alkotó vidéki kisboltoknak kedvezőtlen. A cég ennek az ellentételezéseként olyan loyality programokat indított partnereiknek, amelyek ezeket a sebeket egy picit orvosolják.

Kanizsai Tóth
Csaba
cégvezető
FÁN Group

– Szövetkeznünk kell, de nemcsak a kiskereskedőkkel, hanem a gyártókkal is – emelte ki a FÁN Group cégvezetője. – Törekednünk kell arra, hogy tiszta és világos gyártói szerződéseink legyenek. Hozzányúlunk egy kicsit az árrésekhez is: megpróbálunk olyan kedvezményeket adni a saját márkás termékeinkre, amelyek kompenzálják azt, hogy kevesebb a pénze a fogyasztónak.

Becze Zoltán
ügyvezető igazgató
Orbico Hungary

Becze Zoltán négy tényezőtől vár elmozdulást a mostani mélypontról. Az első: akármilyen kismértékű is lesz, de a reálkeresetek emelkedése, amit a fogyasztók el tudnak majd költeni. A második, amire már lát jeleket, hogy gyártópartnereik átcsoportosítják büdzséiket, és próbálják ezáltal is elérni azt az árszintet, amely majd újra megmozdítja a fogyasztókat.

– A harmadik az a történelmi lehetőség, hogy összefogjunk a kereskedő partnereinkkel és ne az árrésszázalék oltárán áldozzunk, hanem az árréstömegre koncentráljunk. Negyedrészt pedig attól várok javulást, hogy ez a negatív fogyasztói és iparági hangulat egy ponton ismét átbillen pozitívba – zárta gondolatait az Orbico Hungary ügyvezető igazgatója, aki még elárulta: jelenleg azon dolgoznak, hogy a direkt elérésű partnereik számát Magyarország területén a következő években öt számjegyűre növeljék.

Ioana Boghenco
ügyvezető igazgató
Orbico Románia

A beszélgetés záróakkordjaként Ioana Boghenco, az Orbico Románia ügyvezető igazgatója ismertette az Orbico új, digitális platformját.

Ez a kereskedelmi márkák ideje

A következő beszélgetésen beszerzői oldalról elemezték a piaci helyzetet, mégpedig Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója, Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója és Noszlopy Zoltán, a PartnerLog ügyvezető igazgatója.

Kámán Tamás
beszerzési igazgató
Tesco

– Ha a beszerzési árak csökkennek, akkor nekünk az az érdekünk, hogy a fogyasztói árak is csökkenjenek – húzta alá Kámán Tamás. – Itt Tapolcán 200 méteres körzeten belül 4 multilánc is képviselteti magát, összeérnek a parkolóink – ez egy jó példa arra, hogyan harcolunk az árainkkal a vásárlókért és így az infláció ellen is.

Sajnos, van olyan fogyasztó, aki nem tudja megfizetni a brandterméket. Ezt el kell fogadni, mondta a Tesco beszerzési igazgatója. És megfelelő minőségű termékkel kell kiszolgálni azt a vásárlót, akinek sok pénze van, és azt is, amelyiknek kevés.

– Most örülünk, hogy az infláció megindult egy számjegyű irányba, de kétéves viszonylatban összevetve az árak és a bérek növekedését, semmi okunk örülni. Én még nem látom az alagút végén a fényt – állapította meg Kámán Tamás.

Noszlopy Zoltán
ügyvezető igazgató
PartnerLog

A beszerzők mindig azért küzdenek, hogy mindent minél olcsóbban vegyenek meg, és minél olcsóbban tudják az üzletek kínálni a termékeket a vevőiknek, értett egyet az előtte szólóval Noszlopy Zoltán.

– Az idei év augusztusa már vevőszámban is mínuszba ment át. A gödör alját még nem értük el, ez valamikor a második félévben következik be – jósolta a PartnerLog ügyvezető igazgatója. – Igen, el kell kezdenünk a párbeszédet a beszállítókkal, csak sajnos nem a márkatermékek, hanem a saját márkák vonalán. Nekünk most a saját márkáinkat kell építeni és promotálni – legalábbis rövid távon (idén és jövőre biztosan). Az elmúlt 10 évben voltak szakaszok, amikor a gyártói márkák tudtak fejlődni, és voltak, amikor a gazdasági környezet romlása a kereskedelmi márkák kerültek előtérbe. Ez most egy utóbbi.

Heiszler Gabriella
elnök-ügyvezető
igazgató
SPAR

És egyáltalán nem biztos, hogy ez csak rövid távú trend, tette hozzá Heiszler Gabriella. Ha a fogyasztó rájön, hogy egy adott saját márkás termék jó, sőt, ár-érték arányban sokkal jobban megéri, mint a brand, akkor kitart mellette.

– Ha ezt tudjuk eladni, akkor ezt fogjuk kínálni mondta a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója. – Nálunk az eladott termékeknek már több mint egyharmada saját márka a forgalmi részarányt nézve. És ez nem magyar sajátosság: a nálunk „boldogabb” Ausztriában ez az arány már 40% fölött van.

A magyar termékek arányával kapcsolatban megjegyezte: számon lehet rajtuk kérni az import részarányát, de akkor olyan szabályozási környezetet kellene teremteni, amelyben import nélkül is prosperálhat a kiskereskedelem.

Stabilitás, lojalitás, akciózás

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
Retail Zoom

A következő beszélgetés előtt Andreas Christou, a Retail Zoom ügyvezető igazgatója nem csak az általuk konstatált számokat ismertette a több mint 4000, hazai láncokhoz tartozó üzlet forgalmi adatai alapján, hanem a vásárlók reakcióit is elemezte. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 44–45. oldalán olvasható.)

A hazai láncokat Czigány Ferenc, az Ecofamily láncot üzemeltető NAPCSILLAG Kft. kereskedelmi vezetője, Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese, dr. Rédei István, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának tagja, a Co-op Star Zrt. elnök-vezérigazgatója, Jeszenszki Lívia, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója és Novák Zsolt, a Privát üzleteket irányító Kerekes Kft. kereskedelmi igazgatója képviselte.

Czigány Ferenc
kereskedelmi vezető
Ecofamily

Czigány Ferenc elmondta: nekik az elmúlt hektikus hónapokban az volt a stratégiájuk, hogy a vevőikkel foglalkozzanak, akik az eddigieknél sokkal racionálisabban vásárolnak, kevesebbet pazarolnak. A vevői lojalitás növeléséhez 3 tényezőre kellett figyelniük: a láncba vetett bizalom fenntartására, a széles választékra és a stabilitásra mind az árucikkekben, mind pedig az árakban.

– Fontosnak tartjuk, hogy ismert márkatermékeket forgalmazzunk minél vonzóbb környezetben, elérhető módon, tartósan alacsony árakon. Nekünk jellemzően nincs saját márkánk, így a stratégiánk, eltérően másokéhoz, egyértelműen nem erre épül. Inkább azzal próbálunk kitűnni, hogy vevőinknek nagy biztonsággal kínálunk brandtermékeket, tartósan alacsony áron – húzta alá a NAPCSILLAG Kft. kereskedelmi vezetője.

Gyelán Zsolt nem élte meg tragédiaként az ársapkás időszakot, és a mostani kötelező akciózást sem gondolja kidobott pénznek.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

– Vidéki boltjaink soha nem látott forgalmat produkáltak azzal, hogy elegendő mennyiséget tartottak az ársapkás termékekből – említette meg a CBA elnökhelyettese. – Ha ugyanis a vásárló nem talál a boltban ilyen termékeket, legközelebb nem oda megy be. Annál nagyobb öngól sincs, amikor egy kisboltos úgy gondolja: hurrá, rám nem vonatkozik a kötelező akciózás. Abban a pillanatban ráragad, hogy nála az alapvető termékek 20-30%-kal drágábbak, mint egy multinál, vagy olyan üzletnél, ahol alkalmazzák a kötelező akciózást. Ezek a kisboltok így abszolút versenyképtelenné válhatnak, az akciózással viszont építhetik a vevői lojalitást.

Dr. Rédei István szerint decemberig folytatódni fog a volumenek visszaesése, majd az infláció lecsökkenésével elkezdődik az újbóli növekedés. Ők ezzel már az év elején számoltak, így nincs okuk pánikra. Aztán jövőre megint azért folyik majd a harc, hogy a fogyasztók melyik üzletbe térjenek be vásárolni. Ebben a csatában a két fő eszköz az akciózás és a lojalitás építése.

Dr. Rédei István
igazgatósági tag
CO-OP Hungary

– Az elmúlt időszak a félelemről szólt, a fogyasztást, az inflációt és a kormányzati intézkedések egy részét is a félelem gerjesztette. Most már kicsivel kiszámíthatóbb a környezet, amelyben működünk, és igenis vannak olyan módszerek, amelyekkel tudunk menni előre. De ehhez partnerekre is szükség lesz, mert mindenkinek be kell látni, hogy eddig és ne tovább – nyomatékosította a Co-op Star Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Jeszenszki Lívia arról beszélt, hogy mindannyiuknak van egy főnöke – mégpedig a vásárló. Ő dönt, mit és hol akar vásárolni.

Jeszenszki Lívia
ügyvezető igazgató
Reál Hungária

– A megugrott inflációra kategóriánként egészen mások volt a reakciók – árulta el a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. – Volt, ahol azt érzékeltük, hogy közepes árfekvésű termékekből felfelé váltottak, volt, ahol lefelé, és volt, ahol jellemzően a saját márkára. De ez utóbbi attól is függött, hogyan áraztuk a saját márkás termékeinket. Bizony, néha itt is lejjebb kellett vinnünk az árat annak érdekében, hogy a vásárlókat megtarthassuk.

Hozzátette: most, amikor a volumenek csökkenésnek indultak, könnyebb a gyártókkal tárgyalni az átadási árakról. Van, amikor árban mennek lefelé, de sokkal jellemzőbb, hogy nagyobb akciós kedvezményről vagy tartósan alacsony árról egyeznek meg.

Novák Zsolt úgy gondolja, saját márkát lehet ugyan építeni, de ebben a hazai láncoknál a multik sokkal profibbak.

Novák Zsolt
kereskedelmi igazgató
Kerekes

– Éppen ezért nekünk a márkákhoz kell fordulnunk, hiszen a diszkontokkal szemben épp a szélesebb márkaválaszték lehet az előnyünk – jelentette ki a Kerekes Kft. kereskedelmi igazgatója. – De ha szeretnénk elérni, hogy többet költsenek nálunk márkatermékekre, ahhoz előbb közös erővel le kell nyomnunk a márkatermékek árát. Ez a gondolat gyártói oldalon már kicsírázott, de még locsolni kell.

Szerinte a könnyű időszak után jön most egy sokkal nehezebb. Eddig ugyanis volt egy „égből kapott” árbevétel-növekedésük az ezzel járó árréstömeg-növekedéssel. Mellette volt egy mínusz volumen, az ezzel járó logisztikai költségcsökkenéssel. Most a kiló vissza fog jönni, a forint meg nem megy sehova. Ezt nem lesz könnyű kezelni.

Bánhegyi Zsófia
kereskedelmi igazgató
Szerencsejáték

A blokk lezárásaként Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója beszélt a cégnél zajló fejlesztésekről, a vásárlók és a kereskedelmi partnerek új típusú megközelítéséről.

Különleges figyelmet kaptak az idei előadók és előadási témák, hiszen egész nap teltházas volt a konferenciaterem, ahol közel 120 hajóskapitányt hallgattak a résztvevők

Adóemelés előtt az üzemanyagár

A speciális FMCG-csatornák közül elsőként a benzinkúthálózatok képviselői ültek az asztal köré: Balogh Tibor, az OMV ügyvezető igazgatója, dr. Orosz András, a MOL kiskereskedelmi üzletágvezetője és Vecsey Sarolta, a Shell Magyarország és Szlovénia mobility managere. A beszélgetés apropóját részben az jelentette, hogy 2024. január elsejétől a kormány az üzemanyagok jövedéki adóját felemeli.

Ennek a logisztikai megoldása hatalmas kihívás lesz a piac szereplői számára, hangsúlyozta dr. Orosz András:

Dr. Orosz András
kiskereskedelmi üzletágvezető
MOL

– Biztos vagyok benne, hogy a januári forgalom egy nagy része előrehozva decemberben fog megjelenni, hiszen a lakosság és a vállalkozások megpróbálnak teletankolni mindent, amijük csak van. Ugyanazok lesznek a kérdések, mint az ársapka idején: lesz-e megfelelő mennyiségű alapanyag? Hogyan lehet kezelni e várható rohamot, be kell-e vezetni plusz szabályozást a kereskedőknek?

A MOL kiskereskedelmi üzletágvezetője kiemelte, hogy egyrészről fontos tekintettel lenni a fogyasztók fizetőképességére, vásárlóerejére, másrészt biztosítani kell, hogy az üzemanyag-kereskedelem zavartalan lehessen. Az ágazat felelősen gondolkozva hozza meg az árazási döntéseit, azonosulva a kormányzat inflációs céljaival is.

Az ellátásbiztonság világszerte kulcsfogalommá lépett elő, szögezte le Balogh Tibor. Ha abba valahogy belepiszkálunk, akkor nem biztos, hogy jól jövünk ki belőle. A jövedéki adó emelésével kapcsolatban felidézte:

Balogh Tibor
ügyvezető igazgató
OMV

– Tavaly, az ársapka megszüntetésekor a végsőkig feszítettük a logisztikai húrokat, és egyszer-kétszer el is szakadtak. Amikor 6-8 forintos áremelést jelentenek be, akkor az a nap legalább 20-30% plusz forgalmat generál az előző hétköznaphoz képest. Most az eddigi információk szerint 41 forintos emelés várható egy lépésben…

Árakat tekintve minden cégnek érdeke, hogy megtalálja az optimumot, jelentette ki az OMV ügyvezető igazgatója:

– Mi szeretnénk üzemanyagot eladni. Ha nem tartanánk az árat olyan szinten, hogy a fogyasztók számára megmaradhassunk attraktívnak, akkor saját magunk ellen dolgoznánk.

Akkor menjünk át a hídon, amikor odaérünk, javasolta Vecsey Sarolta az adóemeléssel kapcsolatban. Sok a nyitott kérdés, előreláthatólag az ősz folyamán derül ki a végleges szabályozás.

Vecsey Sarolta
mobility manager
Shell Magyarország és
Szlovénia

– Valószínűleg a kormányzat is mérlegeli a hatását. Mindenesetre ez a három cég együtt dolgozik a Magyar Ásványolaj Szövetség elnökségében azon, hogy minden szakmai érvet és javaslatot továbbítsunk a döntéshozók felé – mondta a Shell Magyarország és Szlovénia mobility managere. – Mindannyian ugyanarra törekszünk, hogy béke legyen ezen a piacon és egy számjegyű infláció. Egy jól működő gazdaságban kell infláció, de nem ilyen mértékű.

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
Retail Zoom

A hosszúra nyúlt kedd a trafikok helyzetének átbeszélésével zárult, amelyhez Andreas Christou, a Retail Zoom ügyvezető igazgatója szolgáltatott muníciót (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 46. oldalán olvasható.).

A csatornát beszállítói részről Eszéki Zoltán, a Heineken kereskedelmi igazgatója, valamint Vizi Tamás, a Philip Morris külső kereskedelmi kapcsolatok országos vezetője képviselte, hozzájuk csatlakozott Tóth Zoltán, a DigInStore vezérigazgatója, a Trafik.hu és a Trafik TV résztulajdonosa.

A feketepiac erősödésére és az állandóan változó szabályozáshoz való alkalmazkodás nehézségeire hívta fel a figyelmet Vizi Tamás. Most éppen az ízesített hevített dohánytermékek közelgő kivonására és a dohánybolti termékláthatóság 2024. január 1-jétől hatályba lépő újraszabályozásával előállt kihívásokra készülnek.

Vizi Tamás
külső kereskedelmi kapcsolatok
országos vezető
Philip Morris

– Szerencsére van helye a piacon az innovációknak: a hevítéses termékekkel új kategóriát nyitottunk négy és fél éve, most 6-700 ezer fogyasztó vásárolja ezeket – mondta a Philip Morris külső kereskedelmi kapcsolatok országos vezetője.

Mivel erősen korlátozottak a lehetőségeik a fogyasztókkal a termékekre vonatkozóan folytatott kommunikációra, igyekeznek a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésére irányuló ötleteket megvalósítani. Fejlesztik az ügyféltámogatási rendszerüket, és a jogszabályoknak megfelelően a trafikosok részére nyújtott professzionális képzésekkel gondoskodnak arról, hogy a fogyasztók a kérdéseikre a dohányboltban pontos és tényszerű válaszokat kapjanak. Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az elektronikai eszközeik visszagyűjtésével a fenntarthatóság és a környezetről való hosszú távú felelős gondolkodás követelményeinek is megfeleljenek.

Tóth Zoltán kiemelte: az elmúlt 10 év szárnyalása után most lassult le először a trafikcsatorna fejlődése, de aggodalomra semmi ok.

Tóth Zoltán
vezérigazgató
DigInStore

– A dohánytermékek oldaláról kihívás, hogy csökken az úgynevezett dohányzási gyakoriság. Az innovációs szempontokba ezért bele kell építeni a világszerte érzékelhető egészségügyi elköteleződést a dohányzás visszaszorítására – jegyezte meg Tóth Zoltán. – A másik oldalon a nem dohánytermékek forgalmának alakulásába belejátszik a klasszikus retail csatornák közötti versenyhelyzet és a fogyasztók megváltozott viselkedése.

Az utóbbira például a folyamatosan fejlődő és terjedő digitális eladáshelyi kommunikációval lehet hatni. Erre remek példa a DigInStore Zrt. által, közel 1000 dohányboltban üzemelő „Trafik TV”. Viszont az FMCG-cégek közül azok vannak igazán nyerő helyzetben, amelyek már az elején elkezdtek foglalkozni a csatornával, tette hozzá.

A trafikok közösségi térré alakulásával indokolta Eszéki Zoltán a sörkategória látványos fejlődését az elmúlt években. Most azonban az értékesítés ugyanúgy 10-12%-kal esett vissza itt is, mint más retail csatornákban.

Eszéki Zoltán
kereskedelmi igazgató
Heineken

– Kutatásaink szerint a vásárló előre megfontolt szándékkal érkezik, tudja, hogy mit akar vásárolni. Egy-két márka van a fejében, a vásárlók 98%-a „automatikus vásárló”. Nagyon gyors a döntési folyamat! Az eladásoknak közel 90%-a láger sör. Különösen fontos a fogyasztónak, hogy hűtve legyen a termék – ismertetett néhány trendet a Heineken kereskedelmi igazgatója. – Ilyen vásárlói attitűddel nagyon fogós kérdés, milyen promóciókat szervezzünk ebben a csatornában.

Hozzátette: a július 1-től bevezetett EPR-díjat nem építették bele az árakba, de ez egy jelentős plusz terhet ró a vállalatra. A jövőben nagy változásokat fog eredményezni a kötelező betétdíj bevezetése is, hiszen a vásárlói szokásokat is jelentősen átalakíthatja majd. Nagyon sok a kérdőjel a közeljövővel kapcsolatban.

A kedd esti partin a jókedvről az Irigy Hónaljmirigy gondoskodott, nem is akárhogy,

mert a koncert után kártyapartira várták a vendégeket

Krizsó Szilvia
kommunikációs szakértő

A Business Days konferencia harmadik napján, szerdán Krizsó Szilvia vette át az irányítást a kapitányi hídon. A délutánba is áthajózó délelőtti flotta a kutató tengeralattjárókat egyesítette, melyek tengernagyai fenntarthatósági helyzetjelentéseket adtak itthonról és a nagyvilágból.

Az előadások és kerekasztal-beszélgetések során fenntarthatósági projektekről, hulladékkezelésről, élelmiszer-pazarlásról, szabályozásról és hosszú távú stratégiákról hangzottak el értékes információk kereskedők, beszállítók és szakmai szervezetek bevonásával az aktuális hazai helyzet vállalati és társadalmi értékelésével.

Dr. Raisz Anikó
államtitkár
Energiaügyi Minisztérium

Elsőként dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára lépett színpadra, hogy megossza az egybegyűltekkel Úton a körforgásos gazdaság felé – az EPR és DRS aktuális kérdései címet viselő előadását. Beszédében szót ejtett a hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakításáról, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), változásairól, de hallhattunk lényeges információkat a környezetvédelmi termékdíj törvény módosításáról és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) kialakításáról is. Beszédét európai uniós aktualitások felidézésével zárta.

– A hulladékgazdálkodási rendszer egy nagyon jelentős, de nem a kizárólagos része a körforgásos gazdaságra történő átállásnak. Azok a célok, amelyek még az alaptörvényünkben is rögzítve vannak, azt hiszem, mindannyiunk számára nagyon fontosak. A körforgásos gazdaságra való áttérés a fenntarthatóság, a környezetünk és mindannyiunk egészségének védelme érdekében elengedhetetlen – fejtette ki dr. Raisz Anikó.

Fenntarthatóság az agráriumban

Demeter Zoltán
agrárüzletág-vezető
K&H

A folytatásban Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője lépett a pulpitusra, hogy A növekedés motorja a fenntarthatóság lehet? – helyzetjelentés a bankszektorból című expozéját a hallgatóság elé tárja.

Elárulta, hogy elkötelezettségük a fenntarthatóság irányában abból ered, hogy anyabankjuk, a KBC Csoport csatlakozott a Párizsi Egyezményhez, így közös céljuk, hogy annak klímairányzatával teljes mértékben összhangban legyenek.

Az agrárüzletág-vezető kifejtette, hogy alapvetően négy üzletággal foglalkoznak kiemelten a fenntarthatóság kapcsán. A körbe tartozik az energiaszektor, energiatermelés az ingatlanberuházások, a közlekedés és az agrárium-élelmiszeripar.

– Több mint harminc éve vagyunk az agrárügyfelek stratégiai partnerei. Ez kellően hosszú idő ahhoz, hogy sok nehézséget éljünk át közösen. Azt gondoljuk, hogy pontosan értjük azokat a problémákat, amelyekkel az agrárszektornak szembe kell néznie. A fenntarthatóság kérdése is olyan kihívás, amely előreláthatóan nagymértékben fogja befolyásolni a mezőgazdasági cégeket és az élelmiszeripart egyaránt – jósolta Demeter Zoltán, majd rövid betekintést nyújtott az agrárium helyzetébe, számba véve az idei év jelentősebb trendjeit és kihívásait.

Élelmiszer ne menjen kárba!

A következő felszólaló dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára volt, aki Fenntarthatóság az élelmiszeriparban és élelmiszerláncban címmel adott hangot véleményének és tapasztalatainak.

Említést tett az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) irányelveiről, majd az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2015-ben megfogalmazott célkitűzéseit ismertette a konferencia résztvevőivel, kiemelten taglalva a 12. célt, amely a felelős fogyasztásra és termelésre vonatkozik.

Dr. Felkai Beáta
Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

– Az Európai Unió a Farm to Fork stratégiát 2020-ban ennek a hatására fogalmazta meg. A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását segíteni hivatott stratégia célja, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszer egy fenntartható modell irányába mozduljon el – mutatott rá dr. Felkai Beáta Olga.

Ezt követően ismertette az elfogadott KAP Stratégiát, és rávilágított a különböző összefüggésekre.

– Az élelmiszer-pazarlás területén, amely ugyancsak a fenntarthatóság része, az Unióban a háztartások képviselik a legnagyobb arányt. Az EU által is elfogadott, 2015 óta működő Maradék nélkül programunkban a háztartásokban megvalósuló élelmiszer-pazarlásokat vizsgáljuk, és teszünk javaslatot arra, mely területeken lenne megoldható a pazarlás csökkentése – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.

Következő programelemként A Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 verseny eredményhirdetésére, valamint a Magyar Marketing Szövetség Zöld tagozati különdíjának átadására került sor. A díjat dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Hermann Zsuzsanna, a Zsűri és a Tagozat elnöke adta át.

Szerdán került sor a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 verseny eredményhirdetésére, valamint a Magyar Marketing Szövetség Zöld tagozati különdíjának átadására

Idén újra köszönthettünk Fenntarthatóság Nagykövetét Mucska Péter, a Coca-Cola HBC vállalati kapcsolatok vezetőjének személyében

Két szék között…

A délelőtt folytatásában értekezletre gyűltek össze a kapitányok. Helyet foglalt a színpadon Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója, Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója, Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkára, Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára és Pethő Zsolt, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. A szakemberek az EPR- és DRS-rendszerek jellegzetességeit vitatták meg a közönség soraiból záporozó kérdések megválaszolásának közbeiktatása mellett.

Pethő Zsolt
vezérigazgató
MOHU MOL

– Ami miatt ez a koncesszió létrejött, a legfontosabb cél, hogy érjük el a 65%-os újrahasznosítást. Ezt lehet hogy kimondani egyszerű, de nagyon nehéz lesz végrehajtani – jegyezte meg Pethő Zsolt. – A jelenlegi rendszer, amely július 1-jéig volt, 30% körüli újrahasznosítást ért el, ezt kellene megduplázni. Nem véletlenül van ez az Európai Unió által meghatározott célszám, ez valahol a fizikai maximum, amit a nyugat-európai, skandináv példák alapján egyáltalán a hulladékból újra lehet hasznosítani – állapította meg a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

Ezzel kapcsolatosan három fő tevékenységi területet emelt ki, a lakossági begyűjtés, az intézményi oldal, valamint az EPR-ek, köztük a visszaváltási rendszer megszervezését.

Azt is elárulta, hogy mind a koncesszornak, mind pedig számos piaci szereplőnek a rendelkezésre álló időhöz képes nagyjából fél évvel többre lett volna szüksége a felkészülésre, amire azonban a kiszabott határidő nem adott lehetőséget.

Nagy Miklós is egyetértett az előtte szólóval, mint mondta, a szakmai szervezetekkel karöltve próbálták a határidő meghosszabbítását elérni, amiben azonban nem jártak sikerrel.

Nagy Miklós
szakmai titkár
CSAOSZ

– Nem készültek el időre a jogszabályok, még kevésbé ismertük a díjtételeket. Ez egy teljesen új rendszert igényel a gazdaság valamennyi szereplőjétől, amire felkészülési idő kell. Megjegyzem, én a termékdíjtörvényt se nagyon szerettem, de az 2011 nyarán kijött és 2012 január 1-jétől volt teljes körűen hatályos. Ott volt valamennyi idő arra, hogy megértsük és elkezdjünk rá felkészülni. Erre most is nagy szükség lett volna – erősítette meg Nagy Miklós.

Neubauer Katalin arról számolt be, hogy az MNKSZ már 2020-tól igyekezett felkészülni a várható változásokra, együtt gondolkodott a lehetséges irányokon az érintett szövetségekkel, minisztériumokkal.

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– Már akkor látszott, hogy a fenntarthatósági célok elérése minden érintettől teljes szemléletváltást igényel. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amikor adott a feladat, minden résztvevőnek közös erővel a megoldást kell keresnie. Ezt tettük akkor és tesszük ma is – hangsúlyozta Neubauer Katalin. – A DRS-rendszer indulásakor a visszaváltásra kötelezett 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező napi fogyasztási cikk kereskedőknek készen kell állni a feladat ellátására, a vásárlóktól vissza kell tudni venni az új jelöléssel és új vonalkóddal forgalomba kerülő nem újratölthető italcsomagolásokat. Nagyon nem mindegy, hogy melyik kereskedelmi láncban lesz ott az RVM automata. A begyűjtött adatainkból jelenleg azt látjuk, hogy az összes kötelezett mintegy 20%-ánál került telepítésre az automata visszaváltó berendezés. Bízunk abban, hogy év végéig ez a szám legalább 80% lesz, ami elengedhetetlen a biztonságos induláshoz. Fontosnak tarjuk, hogy az induláskor a visszaváltás lehetősége adott legyen minden kötelezett hazai kiskereskedőknél, az automaták hiánya ne rendezhesse át a piacot – mutatott rá az MNKSZ főtitkára.

Az idén 31 éves KSZGYSZ és élén a területen 17. éve tevékenykedő Hankó Gergely számos ágazati átalakulást élt már meg a hulladékgazdálkodásban.

Hankó Gergely
ügyvezető igazgató
KSZGYSZ

– A felkészülési idő hiányát mi is érzékeltük, nagyon sok megkeresésünk volt július 1-je előtt a keretek miatt, 1-je után az informatikai rendszerek használatával kapcsolatban. Itt ugyanis az adat lesz egy kulcsfontosságú kérdés a célszámok teljesítésében. Mi nagyon várjuk azt, hogy elinduljon a rendszer, és az alvállalkozóktól kezdve a hasznosítókon át mindenki lásson egy átlátható folyamatot, érezzen egy biztonsági fokot, és visszatérjen az a beruházási és innovációs kedv, ami egy pár évvel ezelőtt még megvolt a hulladékgazdálkodás szereplőinél. A díjalkotási folyamatban pedig azt hiányoltuk, hogy nem lettek időben behívva az érdekképviseleti szervezetek – osztotta meg véleményét Hankó Gergely.

Balázs Ildikó a DRS-rendszer vonatkozásában tartotta fontosnak kifejteni meglátásait. Emlékeztetett arra, hogy 2024. január 1-jétől el kell kezdeniük működtetni a DRS-rendszereket a 400 m² feletti boltjaikban. Az OKSZ tagvállalkozások esetében több száz üzletben szükséges elvégezni ezeket a telepítéseket.

Balázs Ildikó
társelnök
OKSZ

– A zökkenőmentes átállás érdekében folyamatosak az egyeztetések, de jelenleg több dilemma miatt is fáj a fejünk. Az egyik maga a gép. Kiskereskedőként üdvözöljük, hogy ezekre nem nekünk kell beruháznunk, hanem a MOHU biztosítja, de a gépek telepítésével kapcsolatosan több óriási terhünk is van. Szigorú előírásoknak megfelelve kell telepítenünk őket, amihez a boltjainkban átalakítások válnak szükségessé, ami engedélyeztetési szempontból komoly nehézségeket okoz pl. plázastop-­engedély – világított rá OKSZ társelnöke, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója.

Kisfali Attila
szubrégiós értékesítési
marketing- és innovációs
igazgató
DS Smith

A blokk részeként Kisfali Attila, a DS Smith szubrégiós értékesítési marketing- és innovációs igazgatója Úton a fenntartható csomagolások felé című előadásában felmérések ismertetésével vázolta a fogyasztók részéről megmutatkozó igényt a fenntartható csomagolások irányában, és betekintést nyújtott az általa megfigyelt globális trendekbe is.

Fenntarthatóság a hétköznapokban

Délután folytatódott a fenntarthatóság témakörének, illetve annak a kiskereskedők mindennapi munkájára és környezetére gyakorolt hatásainak tárgyalása a Coca-Cola támogatásával.

Szalóky Tóth
Judit
vállalati kapcsolatok
vezetője
Coca-Cola Magyarország

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola vállalati kapcsolatok vezetője, az MMSZ Zöld Tagozatának alelnöke piackutatási adatokra hivatkozva elmondta, hogy a magyar lakosság mintegy 37%-a – ami a globális átlagnál sokkal nagyobb és egyre növekvő arány – vallja magát ökoaktívnak, azaz olyannak, aki tudatosan vásárol fenntartható termékeket. A megkérdezettek szerint 45%-ban a szabályozórendszer, 35%-ban a gyártók és 15%-ban a lakosság tud tenni azért, hogy a fenntarthatósági célokat elérjük.

A Coca-Cola szakembere a vállalati fenntarthatósági törekvések hitelessége kapcsán hangsúlyozta azok üzleti relevanciájának, időbeli beláthatóságának, számszerűsíthetőségének, mérhetőségének és auditálhatóságának, valamint a szakemberekkel való együttműködésnek a fontosságát.

Maczelka Márk
kommunikációs vezető
SPAR Magyarország

– Az ökoaktivitást illető adatok nem tükröződnek a vásárlói reakciókban – jegyezte meg Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. – Azon túl, hogy a fenntarthatóság fogalma sokak számára ma sem teljesen világos, hiszen a lakosságnak még mindig a háromnegyede egyenlőségjelet tesz a fenntarthatóság és a környezetvédelem közé, a jelenleg nehezebb gazdasági helyzet nagyon kiütközik a vásárlásokban és az akár a beltartalom, akár a csomagolás okán fenntarthatónak minősülő termékek értékesítése visszazuhant.

Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos edukáció már régóta folyik, aminek az eredményei, úgy tűnik, mostanra érnek be. Az inflációs nyomás közepette nagyon fontosnak tartja a márkagyártók megfelelő kommunikációját és a láncokkal való szoros együttműködését.

Strasser-Kátai
Bernadett
ügyvezető igazgató
Real Nature

– Az összefogás létkérdés akár szervezeti, akár gazdasági, akár politikai szinten, mert bár a trendek pozitívan alakulnak, a változtatásra rendelkezésünkre álló időintervallum rövidségét is figyelembe kellene venni – vélte Strasser-Kátai Bernadett, aki szerint szabályozói oldalról is erőteljesebb ösztönzést érdemelne a kibocsátás csökkentésének témaköre.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója óriási előrelépésként értékeli az elmúlt időszak történéseit, különösen a nemzetközi egyezmények európai és hazai szabályrendszerbe való átültetése terén. Kiemelte, hogy ma már a vállalatok 73%-ának van kitűzött céldátuma a net zero működés elérésére, ami nagyon komoly haladás.

A BCSD 137 hazai tagvállalata körében végzett felmérése alapján a cégek már tevékenyen készülnek az ESG-jelentési kötelezettség bevezetésére: 57%-uktól már kértek ESG-adatokat, és a megkérdezettek 36%-a maga is kért már beszállítóitól ESG-adatokat.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

– Ha megértjük, hogy a fenntarthatóság a mi érdekünk, akkor látjuk, nincs más út, mint szabályozás nélkül is menni előre ezen az úton és lehetőség szerint segíteni egymást – érvelt Márta Irén.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a fenntarthatósági intézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció és edukáció nagyon költséges amiatt, hogy sokszor évtizedeken át berögzült szokásokat kell általuk felülírni, a vállalatoknak muszáj ezt felvállalniuk.

Dr. Toldy-Schedel
Emil
főigazgató
Szent Ferenc Kórház

Dr. Toldy-Schedel Emil, a hazánkban elsőként ökológiai lábnyommal rendelkező Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója előadása elején fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár az általa vezetett kórház állami feladatokat lát el, nem az állam tulajdonában áll, ezért meglehetős szabadsággal rendelkezik. A kórház vezetésének a célja változtatni azon, hogy a magyar társadalom él a legrövidebb ideig, de ezen elül a leghosszabb ideig krónikus betegséggel.

– Hisszük, hogy a jövő egészségügye a fenntarthatóságra fog alapulni, és ez együttműködések nélkül nem érhető él – mondta el a főigazgató az intézmény kis költségvetésből megvalósítható, modellértékű közösségi kezdeményezései és helyenként az angolszász országokban már évtizedek óta működő és hazánkban is könnyen meghonosítható hatékony lakossági egészségprogramjai bemutatásakor.

– Meggyőződésünk, hogy fel tudjuk erősíteni az üzleti világ hangját, ahogy az üzleti világ tudja erősíteni a mi hangunkat. Ha e kölcsönhatás révén bármely üzenet eljut a társadalomhoz, ott el tudunk érni valamiféle változást – véli dr. Toldy-Schedel Emil.

Upstream stratégiák a hulladékmentes ellátási lánc szolgálatában

Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, a TransFoodMission alapítójának vezényletével a hulladékmentes ellátási láncot szolgáló upstream stratégiákról és az élelmiszer-pazarlásról beszélgettek a nemzetközi flotta szakértői.

Dalmadi Júlia
élelmiszer-futurista
TransFoodMission

– A kiskereskedelem alapvetően befolyásolja nem csak az ellátási láncot, valamint az élelmiszer előállítását és elosztását, de a fogyasztás mikéntjét is. A fogyasztók, bár jelenleg nem feltétlenül az élelmiszergyártás melléktermékeiből upcycling folyamat során előálló élelmiszerekre áhítoznak, és nem ezeket keresik az üzletekben, mégis fontos feladatunk megértetni velük, miben rejlik e termékek jelentősége – indította a párbeszédet Dalmadi Júlia.

A Svédország három legnagyobb kiskereskedelmi lánca közé tartozó Axfood fenntarthatósági innovátora, Helena Allard elmondta, hogy az Axfood küldetése az upcycled élelmiszerek bemutatása és értékesítése annak érdekében, hogy e termékek fogyasztása általánossá váljon. A kiskereskedő tavaly vezetett be egy olyan halas pitét például, melybe a hagyományos svéd konyhában használatos, ma azonban kissé „lenézett” halfajták (például keszeg) kerülnek, és amelynek fejlesztésébe az értéklánc egészét bevonták.

– Az Ellen MacArthur Alapítvány egyetlen célja felgyorsítani a körforgásos gazdaságra való átállást, ezzel segítve a természetes ökoszisztémák helyreállását – rögzítette Reneira O’Donnell, az alapítvány egyik vezetője. Mint elmondta, az Egyesült Királyságban elindult valami, hiszen a fogyasztókat nagyon is érdekli, honnan kerül a tányérjukra az étel, és szeretnék, ha az élelmiszerrendszer nem ártana a természetes környezetnek.

Reneira O’Donnell az érdeklődőket megismertette az alapítvány által az élelmiszerrendszer újratervezésére felállított keretekkel, illetve azzal a májusban elindított kihívással (The Big Food Redesign Challenge), melynek célja felgyorsítani az iparági szereplők által e keretek figyelembevételére való átállást.

A John Lewis Partnership képviseletében Ben Thomas is úgy látja, a fogyasztók egyre tudatosabbak, így részesülhet pozitív fogadtatásban a Waitrose azon törekvése, hogy a polcokra bolygóbarát termékek kerüljenek.

A Waitrose azért csatlakozott az Alapítvány kihívásához, mert amellett, hogy ez biztonságos teret ad a kipróbálásra és fejlesztésre, a természet érdekeit szem előtt tartva fejlesztett termékek ismertségét és elismertségét is emeli a vásárlók szemében. A vállalat a jellemzően kis cégek által előállított termékek sikerességét például az egyik legnagyobb akadályt jelentő beszállítható volumenekre vonatkozóan speciális feltételek biztosításával tervezi támogatni.

Dr. Lara Ramdin, az Upcycled Foods Inc. innovációs vezetője az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az élelmiszergyártás során keletkező melléktermékek feldolgozásával készülő ún. upcycled élelmiszerek mainstreambe bekerülése kapcsán. A vállalat ebben egyrészt az upcycling terén megszerzett szakértelme felkínálásával, másrészt tudásbázisára támaszkodva az ilyen termékek receptúrájának összeállításával tud részt venni.

– Sok még a teendőnk mozgalomként, közösségként azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztókkal megértessük, az alapesetben szemétbe kerülő hozzávalók igenis biztonságosak, táplálóak és ízletesek – jelezte ugyanakkor a szakember a nehézségek kapcsán.

Nemzetközi vizekről is bejelentkeztek kapitányok: Helena Allard, az Axfood fenntarthatósági innovátora, Reniera O’Donnell, a The Ellen MacArthur Foundation élelmiszerprogramjainak vezetője, Ben Thomas, a Waitrose & John Lewis szenior környezetvédelmi menedzsere, Inanna Eshoo, az Atoria’s Family Bakery értékesítési igazgatója és dr. Lara Ramdin, az Upcycled Foods Inc. innovációs és tudományos vezetője

Az immár 30 éve a kenyeret gyártó Atoria Family Bakery értékesítési vezetője, Inanna Eshoo az upcycled termékeik kereskedői pozitív fogadtatásáról beszélt. Meglátása szerint a kiskerekedők szívesen támogatják a mozgalmat, de alapvetően a gyártókon és az olyan partnereken, mint az Upcycled Food Association múlik, hogy megtalálják az utat a fogyasztókhoz, és hogy a terméket vonzóvá tegyék számukra. Példaértékűnek nevezte a Szövetség által kidolgozott címkerendszert a mögöttes tanúsítással és a szabványokkal, mely valóban segít a fogyasztóknak megérteni, mit is takar az upcycled élelmiszer fogalma.

Turcsán Tünde
FMCG-üzletág igazgató
GfK

A jövő felé hajózó flottában először Turcsán Tünde, a GfK FMCG-üzletág igazgatója beszélt a kiskereskedelem aktuális helyzetét vázolva arról, miként tud a vásárló kijönni költségvetéséből, mi befolyásolja termék- és üzletválasztását, valamint mi módon vélekedik a fenntarthatóságról (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 48–49. oldalán olvasható).

Rónai-Horst László, a Mercarius ügyvezető igazgatója prezentációjában rávilágított arra, hogy a piac a néhány éve belépett Tesla megjelenésével jelentősen átalakult – a hangsúly a szoftverekre helyeződött, amelyek meghibásodása rengeteg problémát, így biztonsági kockázatot is rejt.

Rónai-Horst
László
ügyvezető igazgató
Mercarius

– Nagyon sok extrával felszereljük az autókat a biztonság, kényelem és a sebesség jegyében, de ezeket nem használjuk továbbra sem – részben azért, mert nem ismerjük, részben azért, mert félünk a gépektől – állítja a szakember.

Napjaink gazdasági körülményei, a jogi környezet szabályozatlansága, a közúti infrastruktúra jelenlegi állapota, illetve a gépjárműpark önvezető autókkal való összeférhetetlensége nem támogatja az autonóm közlekedés térhódítását, még akkor sem, ha a médiában sokszor ezzel némiképp ellenkező hangvételű, nem hiteles forrásokra támaszkodó és valós mögöttes tartalom nélküli írások jelennek meg.

Rónai-Horst László úgy tartja, fontos tájékozódni és vindikálni magunknak a jogot arra, hogy eldöntsük, milyen autóba kívánunk a jövőben beleülni.

Mondovics Péter
marketing és kiberbiztonsági
menedzser
Mastercard

Madar Norbert
vezető tanácsadó
GKID
Research&Consulting

A GKID Research&Consulting vezető tanácsadója, Madar Norbert és Mondovics Péter, a Mastercard marketing és kiberbiztonsági menedzsere digitális kereskedelmi körképet adott a hallgatóságnak, melynek középpontjában az FMCG állt (előző, 2023/10. lapszámunk 20-21. oldalán számoltunk be).

Jól alakul az e-kereskedelem sorsa

A szerda délután programját az e-kereskedelem előző másfél évéről és jövőbeli lehetőségeiről folytatott diskurzus zárta.

– Az FMCG e-kereskedelem egyike azon kevés szegmensnek, amely tavaly az offline FMCG-kiskereskedelem és az általános e-kereskedelem volumenének stagnálása-visszaesése mellett növekedni tudott – kezdte a beszélgetést Arany László, a Foodora kereskedelmi és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, hogy a Foodora tavaly több mint 60%-os növekedést realizált, ami egyrészt az alacsony bázisnak, másrészt annak köszönhető, hogy az FMCG-vásárlások természetéből adódóan azokat a fogyasztók időben nem képesek eltolni.

Arany László
kereskedelmi és üzletfejlesztési
ügyvezető igazgató
Foodora

– A Foodora tudatosan a kiskosaras „top up” bevásárlásokhoz kínál alternatívát – hangsúlyozta Arany László. – Ezek esetében fontos a kiszállítás gyorsasága, a kényelmi szolgáltatás megfizethető ára és megbízhatósága.

Papp Gábor
online üzletág vezető
Tesco

– Mi igyekeztünk az alapokra koncentrálni, tehát arra, hogy az elérhetőségünk és a kiszolgálás jó legyen – mondta el Papp Gábor, a Tesco online üzletágának vezetője.

Az online kereskedelmet mára már országszerte 35 üzletére kiterjesztő és a Foodorával együttműködve a gyorskereskedelem terén előrelépést tett Tesco stratégiáját a vásárlói igények lekövetésére alapozta. A megkülönböztetés lehetőségei kapcsán a szakember úgy véli, hogy bizonyos alapvető szolgáltatási szint mellett a trade, azaz promóciós és value, azaz árra vonatkozó ajánlat bír jelentőséggel.

Gabriel Makki
ügyvezető igazgató
Kifli.hu

– Felgyorsítjuk növekedésünket mind mennyiség, mind érték tekintetében, amelyet elsősorban a vásárlók és a jelenlegi vásárlók növekvő rendelései generálnak – mondta el Gabriel Makki, a Kifli.hu ügyvezető igazgatója.

– Kiváló minőségű friss élelmiszerek széles választéka és egyedi kínálatunk mellett a pontos szállítás és az egyedülálló ügyfélszolgálat tesz minket a vásárlók szerelemmárkájává – tette hozzá a szakember.

A beszélgetőpartnerek az e-kereskedelem jövőjét illetően egyöntetű optimizmusuknak adtak hangot, miszerint a dolgok jó irányba haladnak, és a fejlődést bármilyen nehézség is csak ideig-óráig képes megakasztani. Úgy vélik, noha a piaci verseny nem feltétlenül kényelmes, mégis jót tesz, hiszen innovációra sarkallja a szereplőket. Az eszmecsere során szó esett a személyre szabott, ismétlődő rendelések tudatos kezelésében rejlő jövőbeli potenciálról.

Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója két szemléletes példán keresztül mutatta be, hol tud segítségünkre lenni a vásárlások során az AI.

Szász Ferenc
üzletfejlesztési igazgató
Mastercard

– Egy a vásárló preferenciáit ismerő AI-motorral integrált CRM-rendszer képes mind digitális platformokon – weboldal, applikáció –, mind pedig call centerben személyre szabott tartalmat közvetíteni, ajánlatokat megjeleníteni a visszatérő látogatók, vásárlók előtt, regisztráció nélkül. Ez a Mastercard Dynamic Yield – mondta el Szász Ferenc, aki hangsúlyozta, hogy a jövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, vajon megfogható-e a vásárló abban a pillanatban, amikor egy termék után kutatva felmegy egy weboldalra.

Az AI a vállalati döntéshozatalban is segítő szerephez juthat, legyen szó akár boltnyitásról vagy boltbelső elrendezéséről, termékelhelyezésről, promóciók tervezéséről, egy weboldal megjelenéséről vagy éppen a marketingkampányok hatékonyságának értékeléséről és újabb kampányok tervezéséről, esetleg változók alapján különböző szcenáriók teszteléséről.

Varga László
kereskedelmi
és marketingigazgató
DPD

Varga László, a DPD kereskedelmi és marketingigazgatója prezentációjában a GfK-val közösen 22 európai és 9 nem európai országban végzett felmérése legfőbb megállapításait foglalta össze.

Ebből kiderült – egyebek mellett –, hogy míg Európában a vásárlók 74 alkalommal vásárolnak élelmiszert online, addig Magyarországon 22-szer. A honfitársaink által online rendelt terméktípusok közül kiemelkedik a cipő és a hatalmas mennyiségben fogyó táplálék-kiegészítők kategóriája. A kiszállítás és visszaküldés ingyenessége nem csak nálunk, de külföldön is vonzó tényező, de hazánk nem áll jól a fizetés biztonságosságának percepciója terén, hiszen kiemelkedően magas (66%) a készpénzes fizetések aránya és újra egyre népszerűbb a szállítói oldalon meglehetősen problémás készpénzes utánvétel.

A kutatásból kitűnik, hogy Magyarországon appok helyett továbbra is inkább a weben rendelnek a vásárlók, a kézbesítési formák közül pedig a házhozszállítást preferálják, bár a csomagautomaták terjedésével már elindult némi változás.

Varga László a prezentációt a DPD kényelmi szolgáltatásainak rövid áttekintésével zárta.

Soltész Gergő
befektetési és pénzügyi
szakértő

Jellinek Dániel
tulajdonos-vezérigazgató
INDOTEK Group

A szakmai program utolsó pontjaként Jellinek Dániel, az INDOTEK Group tulajdonos-vezérigazgatójával és Soltész Gergő befektetési és pénzügyi szakértővel beszélgetett exkluzív formában csak a jelenlévők számára Krizsó Szilvia a miértekről és a hogyanokról a jövő szemszögéből.

A nehéz nap végén az utasok felszállhattak a Trade flotta diszkóhajójára és egy BBQ-vacsora, majd a Rossmann jóvoltából rendezett Retró Fergeteg party keretében lazíthattak.

Következő számunkban folytatjuk a beszámolót! //