Folyamatosan nő a spárga termőterülete

Kisebb bevételre számíthatnak az idén a hazai spárgatermesztők, a hűvös idő miatt ugyanis csak nagyon lassan indult el a szezon, egyes területeken 20-30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be a zöldségből. A kereslet töretlen a kiváló minőségű magyar termék iránt, a fogyasztás pedig a belső piacon is egyre nagyobb – írja a Magyar Idők.

Évről évre folyamatosan nő a spárga termőterülete Magyarországon. Míg 2014-ben összesen 1200 hektáron foglalkoztak a növény termesztésével, mára az összterület nagysága meghaladja az 1400 hektárt. A gazdálkodók telepítési kedve pedig töretlen, az idén márciusban indult ültetvénytelepítési támogatáshoz a Magyar Zöldség–gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) eddig 40 hektárra adott ki igazolást a termőhelyi alkalmasságról.

Enélkül ugyanis nem kaphatnak támogatást a termelők. Mivel nem mindenki pályázik, így várhatóan termőterület bővülésének dinamikája ennél is nagyobb – mondta a Magyar Időknek Gubacsi Zoltán, a Fruit­veb alelnöke, aki úgy véli, hogy bár a spárga költségigényes növény, a stabil és egyre bővülő kereslet miatt megéri a termesztésével foglalkozni.

A hűvös idő miatt az idei szezon csak lassan indult, ezért a korai termés elmaradt az átlagostól – jelezte a szakember. Így az idén 20-30 százalékkal kevesebb termést takaríthat be egy-egy gazdálkodó. Az országban megtermelt összmennyiség ugyanakkor nem csökkent, mivel nőtt a termőterület nagysága az előző évihez képest.

A főszezon május első felétől június első feléig tart. A vásárlók általában kétféle spárgával találkozhatnak, a fehérrel és a zölddel. Ám ez nem két külön fajt takar, csupán a zöldség érettségében van különbség. A zöld a zsengébb zöldség, a sárga vagy a fehér pedig az érettebb. Gubacsi Zoltán szerint az utóbbi 10-15 évben folyamatosan nőtt a zöld spárga iránti kereslet, mára már többet adnak el a zsengébb termékből, mint az érettebb változatból. A váltásban vélhetően szerepet játszott, hogy a zöld spárgát egyszerűbb előkészíteni, a friss termést ugyanis nem kell meghámozni.

A hazai termés nyolcvan százaléka külföldi piacokra kerül (Köpöncei Csilla, magyaridok.hu)