OECD: Az élelmiszerár-infláció meredeken csökkent a legtöbb országban
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD csütörtökön kiadott prognózisában az előző, februári keltezésű becsléséhez képest.
Az OECD honlapján publikált dokumentum szerint a globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet. Februári prognózisában az OECD az idei globális növekedési ütemet 2,9 százalékra, a 2025-öst 3,0 százalékra tette.
A G20-ak növekedési rátája 2025-ben is 3,1 százalék marad, a globális növekedés súlypontja a feltörekvő régiókra tolódik el. Magyarország idei növekedését 2,1 százalékra, jövőre pedig 2,8 százalékra teszi az OECD.
A legnagyobb növekedési ütemet India éri el, 6,6 százalékosat az idén és jövőre egyaránt. A második helyen a rangsorban Indonézia áll az idén 5,1 százalékos, jövőre 5,2 százalékos GDP-növekedéssel. A harmadik helyen álló Kína gazdasága az idén 4,9 százalékkal, 2025-ben 4,5 százalékkal növekszik. A februári prognózisban az indiai növekedés 6,2 és 6,5 százalék volt, az indonéziai 5,1 és 5,2 százalék, a kínai pedig 4,7 és 4,2 százalék.
Az Egyesült Államok GDP-növekedése az idei 2,6 százalékról jövőre 1,8 százalékra csökken. Az euróövezetben az idén 0,7 százalékos, 2025-ben 1,5 százalékos növekedés várható. Németország bruttó hazai terméke az idén 0,2 százalékkal, 2025-ben pedig 1,1 százalékkal növekedhet. A februári prognózisban az Egyesült Államok idei növekedési ütemét 2,1 százalékra, a jövő évit 1,7 százalékra tette. Az euróövezeti 0,6 és 1,3 százalék volt, a német pedig 0,3 és 1,1 százalék.
A legtöbb fejlett gazdaságban az idén viszonylag gyors ütemben csökkent az inflációs ráta, köszönhetően a restriktív monetáris politikának, az energiaárak csökkenésének és az ellátási láncra nehezedő nyomás enyhülésének.
Az élelmiszerár-infláció szintén meredeken csökkent a legtöbb országban, mivel a kulcsfontosságú termények, például a búza és a kukorica jó terméseredményei miatt az árak gyorsan csökkentek az ukrajnai háború kitörése után elért csúcsokról.
Az árcsökkenés azonban elsősorban az árucikkekre vonatkozik, míg a szolgáltatások terén az árszint a legtöbb országban jóval a pandémia előtti szint felett jár.
Az OECD szerint az inflációs nyomás féken tartása érdekében folytatni kell a szigorú monetáris politikát. Az inflációs nyomás enyhülése mellett azonban ezzel együtt is lehetőség nyílhat a kamatlábak csökkentésére, a monetáris politikának azonban még tartósan korlátozónak kell maradnia. Az irányadó kamatlábak csökkentésének üteme és mértéke a makrogazdasági mutatók alakulásától függ és ennek függvényében országonként eltérő lehet.
Az OECD várakozásai szerint a GDP-arányos államadósság számos országban tovább emelkedik. A kormányok növekvő költségvetési terhekkel néznek szembe az adósságszolgálat emelkedő költségei, valamint az éghajlatvédelmi és honvédelmi beruházások növekedése miatt. A párizsi intézet szerint ezért a kormányoknak kiadáscsökkentő és bevételnövelő koncepciók kidolgozására ajánlott törekedniük. Emellett törekedni kell a hosszú távú növekedést és az életszínvonal javulását megalapozó strukturális reformok bevezetésére is.
Többek között a beruházásokat fellendítő erőteljesebb politikai fellépéssel, az innováció, a technológia fejlődés és a termelékenység növelésének ösztönzésével.
Az OECD prognózisa szerint Magyarországon az alacsonyabb infláció és kamatlábak várhatóan támogatják a magánfogyasztást és a beruházásokat. A nemzetközi kereskedelemmel és a globális nyersanyagárakkal kapcsolatos kockázatok mellett a magyar gazdaságot érintő fő bizonytalansági tényezőt a költségvetési konszolidáció ütemében és az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások kimenetelében jelölte meg az OECD.
Kapcsolódó cikkeink
Jelentős növekedéssel és inflációcsökkenéssel kezdte az évet az Európai Unió
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint, a 2024 elején az…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: a fogyasztás és a hitelpiac helyreállítása a legfontosabb gazdaságpolitikai célok között van
A fogyasztás és a hitelpiac helyreállítását, a beruházási aktivitás újraindítását,…
Tovább olvasom >Coface: Minimális GDP-növekedés a régióban, a fizetésképtelenség is nőtt
A gazdasági visszaesés nyomán a közép- és kelet-európai (KKE) országokban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Innovációk napján átadásra kerültek az „Inno d’Or – Év Innovációja 2024” díjak
Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Trade magazin által 2021-ben…
Tovább olvasom >Jelentős növekedéssel és inflációcsökkenéssel kezdte az évet az Európai Unió
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint, a 2024 elején az…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: a fogyasztás és a hitelpiac helyreállítása a legfontosabb gazdaságpolitikai célok között van
A fogyasztás és a hitelpiac helyreállítását, a beruházási aktivitás újraindítását,…
Tovább olvasom >