Az orosz-ukrán háború beláthatatalan élelmiszerválságot hoz

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 04. 14. 11:29

2020. február 6. csütörtöki napra esett. Az ukrán parlament előtt több százan tüntettek. Nem lett volna példa nélküli, ha a dühös tömeg egy része nekiront a rendőröknek, de azon a téli csütörtökön nem a parlament előtt dulakodó tüntetők kerültek a hírekbe, hanem azok az országgyűlési képviselők, akik az épületen belül rontottak egymásnak.

Volodimir Zelenszkij regnáló elnök pártjának körülbelül 15 képviselője és a korábbi kormányfő, Julija Timosenko pártjának képviselői kezdtek lökdösődni egymással. Az ellenzéki képviselők a szónoki emelvényt próbálták elállni a kormánypártiak elől, hogy ezzel akadályozzák a törvényhozás munkáját. A cél egyértelmű volt: látványos akcióval akarták kifejezni, hogy nem értenek egyet az éppen akkor tárgyalt törvénytervezettel. Miközben az ellenzéki frakció tagjai a pulpitusra rohantak, egy harmadik párt képviselője azt kiabálta, hogy „ukrán földet eladni bűncselekmény”, de a dulakodásból már inkább kimaradt.

Az ukrajnai mezőgazdaság egyik legnagyobb horderejű kérdéséről volt szó, de az ukrán agrárszektor globális jelentősége miatt nem túlzás, ha azt mondjuk: a földtörvény képében az egész bolygó élelmiszer-ellátásának egyik legfontosabb ügyét tárgyalták ekkor a kijevi országgyűlésben. A tervezet körül akkor már hosszú hónapok óta egyre mélyült a konfliktus, de hosszú huzavona után a kormánynak végül sikerült átnyomnia a reformot a parlamenten, a hevesen tiltakozó ellenzékiek nélkül is megvolt a többség a törvény megszavazásához, amellyel felmérések szerint az ukránok többsége sem értett egyet.

Zelenszkij a társadalmi ellenállás, parlamenti dulakodás, gazdatüntetések ellenére sem mondott le az ukrán földpiac létrehozásáról. Méghozzá azért nem, mert az ukrán elnöknek valójában ebben a kérdésben nem igazán volt mozgástere.

Ukrajna folytonos válsága földbe állt reformtörekvésekkel

Egy tavaly áprilisban megjelent IMF-tanulmány segít globális perspektívába helyezni Ukrajnát. Ukrajna gazdasági teljesítménye 1990 és 2017 között nem csak európai szomszédainál volt rosszabb. Ezzel az ötödik legrosszabbnak számít az egész világon. 1990 és 2017 között mindössze 18 országból számoltak be negatív kumulatív növekedésről, és még ebben a kiválasztott csoportban is Ukrajnát teljesítménye az alsó harmadba helyezi. A Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Jemen azon négy ország között volt, amelyek kisebb növekedést produkáltak állampolgáraik számára, mint Ukrajna. A gazdasági stagnálás állandósulni látszott – háború nélkül is elkeserítő helyzetben volt az ország.

Érdemes felidézni, hogy a 2014-es ukrán forradalom, amely halálos összecsapásokhoz és végül Viktor Janukovics elnök hivatalból való elmozdításához vezetett, éppen abból indult ki, hogy elutasította az EU társulási megállapodását, amely tovább nyitotta volna a kereskedelmet, és integrálta volna Ukrajnát az Európai Unióba. A megállapodást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 milliárd dolláros kölcsönéhez kötötték. Ehelyett Janukovics egy 15 milliárd dollár értékű orosz segélycsomagot választott, plusz 33 százalékos orosz földgázkedvezményt. A nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolat gyorsan megváltozott a 2014. február végén hatalomra került EU-párti kormány alatt, amely 2014 májusában a több milliárd dolláros IMF-csomagot támogatta. A Krím orosz annektálása és a donbaszi felkelés orosz támogatása is Ukrajna geogazdasági és geopolitikai orientációjának megváltozásához vezetett.

A Telex cikke itt folytatódik…