A sertéspestis a globális sertéstermelés egytizedét is veszélybe sodorhatja

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – közli az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzését a Világgazdaság Online. A szintén ASP-vel sújtott Romániába irányuló magyar élősertés-export felpörgése, valamint a termelők és a feldolgozók költségeinek növekedése itthon az árak jelentős emelkedését tenné indokolttá.

Japánban 26 év után ismét megjelent az úgynevezett klasszikus sertéspestis, vagy más néven a sertéskolera, amelyet egészen más vírus okoz, mint az ASP-t. A múltbéli járványügyi intézkedéseknek köszönhetően Magyarország mentes a klasszikus sertéspestistől – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A japán mezőgazdasági minisztérium szeptember 9-én függesztette fel az ország sertés- és vaddisznóhús-exportját. A NAK szakértői szerint ennek a betegségnek nem lesz érdemi hatása a világ sertéspiacára.

Az afrikai sertéspestis viszont felforgathatja a világkereskedelmet.
Kínában eddig körülbelül 40 ezer házisertést öltek le az ASP miatt. Aggodalomra ad okot, hogy a kórokozó gyorsan terjed: csaknem húsz, egymástól több száz kilométerre fekvő helyen észlelték a betegséget. A szakértők úgy tartják, hogy a vírus terjedését és a fertőzött tartományok állományát figyelembe véve a világ sertéshústermelésének 10 százaléka van potenciálisan veszélyben, vagyis az ottani történések alapvetően befolyásolhatják a világpiaci helyzetet. A jelenlegi becslések szerint legalább 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente. Kína tavaly az importszükségletének kétharmadát fedezte európai forrásból, és bár az importfüggőség csökkentésére gyors állattartótelep-fejlesztések indultak, és erre az évre már csak 5,8 százalékos importszükséglettel számoltak, ez az ASP miatt biztosan nem teljesíthető.

A kínai importigény növekedése a közeljövőben az európai, azon keresztül pedig a magyar piacra is hathat, a környező országok esetei pedig – különösen a kór romániai terjedése – közvetlenül befolyásolják a hazai sertéságazatot. Romániában több mint 230 ezer, Ukrajnában – 2016 óta – majdnem 80 ezer állatot kellett leölni. Augusztus végén Bulgáriában is megjelent a kór, ott hét fertőzött állatnál tartanak, viszont Lengyelországban – ahol 2014-ben jelent meg az ASP – már több mint ezer észlelést jegyeztek fel a házisertés- és a vaddisznóállományban.

Romániában az ASP terjedése kritikus szintet ért el mind a házisertés-, mind a vadállományban. A fogyasztók bizalma ennek hatására megingott a román állategészségügyben és élelmiszer-biztonságban, nem keresik a román termékeket. Több helyen megindult a háztáji állományok felszámolása, ami őszre jelentős sertéshiányt generál – prognosztizálja a NAK. A malactelepítés is lecsökkent Romániában, emiatt tartós vágósertés-igénynövekedésre számíthatunk.

A NAK szakértői szerint az exportra is termelő magyar feldolgozók tudatosan készültek az ASP esetleges megjelenésére, ezért külpiaci kereskedelmüket ennek megfelelően alakították át az elmúlt egy évben, azaz megpróbálták minél több terméküket az uniós piacon elhelyezni. (vg.hu,  Kelemen Zoltán)