A sárkány éve – gasztronómiai várakozások 2024-ben

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

Az elmúlt évek arra biztosan megtanítottak minket, hogy a vendéglátásban még holnapra sem lehet biztosat jósolni, nemhogy holnaputánra vagy a következő évre. Ennek megfelelően maximum konzekvenciák levonására vállalkozunk éves trendelemzésünkben, amihez számos hozzáférhető hazai és külföldi forrásból gyűjtöttünk iparági adatokat, előrejelzéseket, szakmai tanulmányokat, és amelyeket figyelembe véve talán könnyebben készülhetnek fel a vendéglátóipari vállalkozások az előttünk álló évre.

A 2023-as évet meglehetősen vegyesen élték meg a vendéglátóiparban dolgozók: akadt, akinek zökkenőmentes volt, másoknak rosszabbat hozott, mint az előző. A COVID után, a magyarok újra mertek utazni, a külföldi turisták megint nagy számban jönnek Magyarországra, a kereslet újra Budapest felé tolódott.

A szakemberek világszinten ennek az évnek a végére teszik az mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének felgyorsulását a vendéglátásban

Ki marad állva

A szakma óriási bezárási hullámtól félt, ezt jósolták a szakértők is, szerencsére a rettegett 30-50%-os arányból 2022 végéig nagyjából 8% lett, ami bő 4 ezer vendéglátóüzletet jelent. Majd 2023-ban – mondták a pesszimisták – az ideiglenesen bezárók, energiaárakkal megroppantottak nem fognak újranyitni! Nos, az adatokat meglehetősen lassan feldolgozó KSH számait csak áprilisig ismerjük: az első 6 hónapban 1000 üzlet zárt be.

Az étterembezárások szomorú eredményei a válságnak, de – hangozzék ez talán nyersen – egyfajta természetes kiválasztódás eredményei. A szakmában egyre gyakrabban találkozunk a túl sok az eszkimó attitűddel, különösen a magasabban pozicionált üzleteket működtető kollégák körében.

Az étterembezárásokat Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke generációs kérdésként (is) kezeli, szerinte az energikusabb, mozgékonyabb fiatalabb generációk jobban érzik az erőt magukban a folytatásra, és fogékonyabbak is a változásokra. A lantot letevő kollégák legtöbbjét az motiválja, hogy szinte lehetetlen előre tervezni: belefáradtak abba, hogy további munkát és pénzt öljenek egy-egy bizonytalannak tűnő vállalkozásba. Pedig a túlélés alapja most az alkalmazkodás, a szempontváltás képessége, a gyors cselekvés.

Ha valamit biztosan tudunk, akkor az az, hogy 2024 sem lesz nyugodt év, és a sikerért dolgozó éttermeknek nemcsak a változásokat kell rugalmasan elfogadniuk, de rendelkezniük is kell a hatékony működéshez szükséges stratégiával, eszközökkel és technológiával.

Nincs nyugodt óra

Mostanában jobb vendégnek lenni! A vendég választhat: enni vagy nem enni, ha enni, akkor mit, hol. Vendéglátója viszont még 2024-ben sem tudja biztosan, meddig nő az élelmiszer-infláció (ami ugye a vendéglátós „kosárnál” jóval nagyobb, mint a fogyasztóinál), mekkora lesz az energia ára, meddig tolerálja a vendég az áremelést, lesz-e elég munkaerő – egyáltalán, marad-e haszon!

Az emberek megélhetési költségeik növekedése miatt kevesebb pénzt költenek a vendéglátásra, és bár fogyasztói bizalmuk csak lassan apad, a pénztárcájukat egyre szorosabban markolják.

A szakma munkaerő-problémáit részben megoldja a megszűnt vendéglátóhelyeken felszabadult kollégák megjelenése a munkaerőpiacon, sőt, a közelmúltban egy ideig biztosabb megélhetést, 8 órás munkát kínáló, ám most visszaesőben lévő ágazatokból (például az építőipar) is jönnek visszafelé az emberek. Ám továbbra is erősen érezhető a gazdag országok (és Ausztria túl közel is van) erős elszívó hatása.

A tulajdonosok bizonyos értelemben kényszerpályára kerültek; az étterem sokkal jobban figyel a munkatársakra, óvatosabban kezeli a HR-kérdéseket, amiben persze szerepet játszik a gazdasági bizonytalanság is.

A munkaerő-utánpótlás egyik kritikus pontja továbbra is a szakoktatás. Ha nem 2024-ben, akkor 2-3 év múlva, de biztosan gondokat okoz az amúgy sem túl jó helyzetben lévő szakoktatásban (és így a szakmában is), hogy a duális képzés máshol jól bevált rendszere ebben az iparágban nem működik.

Kihívások és válaszok

Az étterembezárásoktól függetlenül a mindennapi ételkínálat a nagyvárosokban és az agglomerációban nő – városközpontokban, bevásárlóközpontokban és vasútállomásokon, a büfékben és étkezdékben, és persze az új vendéglátóüzlet kategóriákban.

A szakma trendjeivel foglalkozó szakemberek szerint a hagyományos éttermeknek a közeljövőben egyre nagyobb konkurenciát jelentenek majd a retailben megjelenő shop-in-shop egységek és a benzinkutak büféi, éttermei, emellett a technológia fejlődésével mind komolyabb riválissá válik a vending-értékesítés – ez idővel a munkahelyi étkeztetést is forradalmasíthatja.

A városi átlagember hajlandó enni bármikor, többé-kevésbé bármit, sőt, bárhol – ülve, állva, rohanva. A fiatalabb generációk nem is feltétlenül ragaszkodnak az éttermi környezethez, amikor éttermi ételeket akarnak enni: ott, akkor és azt akarják fogyasztani, ahol, amikor és amit megkívánnak. A digitális rendelés lehetősége kielégíti igényeiket a változatosságra is, amit a könnyen elérhető, óriási választékot nyújtó vendéglátás biztosít is számukra.

Az ételkiszállítás fejlődését a fogyasztói igények növekedése is generálja: már alapvető elvárás például a minél rövidebb kézbesítési idő. A szállítási idő csökkentéséhez nagyban hozzájárulnak a mesterséges intelligencia alapú megoldások. Az étel minőségének megőrzését újfajta csomagolóanyagok és a fizikai romlást, például a rázkódást akadályozó vagy az ételek hőmérséklettartását biztosító eszközök szolgálják.

Ami rajtunk múlik

Bár az infláció kockázatot jelent a vállalkozások számára az elkövetkező hónapokban, az éttermek számára még mindig rengeteg lehetőség kínálkozik kínálatuk racionalizálására és vonzerejük növelésére – az innovatív étlapoktól és az élményalapú étkezéstől a vendég­adat-feldolgozásig.

A vendéglátást szeretjük dinamikusnak és érzékenynek látni, amely képes folyamatosan alkalmazkodni, hogy megfeleljen a vendégek különféle típusainak, azok igényeinek és kívánságainak. És ha már ennyit beszélünk az alkalmazkodásról (és hiszünk is fontosságában), akkor azt is természetesnek kell vennünk, hogy a vendéglátásban erősödik a verseny. Ha pedig a verseny erősödik, akkor nemcsak az éttermek próbálnak (és reméljük, fognak is) a trendekhez igazodni és hatékonyabban, sőt, kreatívabban működni, de a vendég is profitál a jobb ízekből, a nagyobb kényelemből és a jobb minőségű kiszolgálásból.

Minderre nagy szüksége is van a szakmának, hiszen a bevételcsökkenés oka nemcsak az lehet, hogy nem jár étterembe a vendég, de az is, ha elmegy, ám kevesebbet költ: ritkábban jön vagy olcsóbb üzletbe megy, olcsóbb ételt választ, csak főételt eszik, meg még számos más módon spórol. E problémára pedig már régen nem elég megoldás az „okos” árpozicionálás.

A retail üzletek másfél évtizede kezdtek számottevő konkurenciájává válni a vendéglátásnak – ez a folyamat mostanra extrém módon felgyorsult. A Wegmans élelmiszer-kereskedelmi lánc decemberben nyílt manhattani áruháza például egy egész emeleten, többezer négyzetméteren kínál kész és majdnem kész „éttermi” ételeket

Digitális támogatás

A szakemberek világszinten ennek az évnek a végére teszik az mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének felgyorsulását a vendéglátásban, mert a különböző MI-programok egyre könnyebben elérhetővé válnak a piacon.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése, a marketingtevékenység hatékonyabbá tétele, a személyzet beosztásának optimalizálása – ezeknek a területeknek a mindennapi munkában az MI már most is segíti az éttermeket. A mesterséges intelligenciát integrálják azt a POS-rendszerekbe, lehetővé téve az olyan időigényes folyamatok automatizálását, mint például a leltározás vagy az intelligens menü- és árrésajánlások kidolgozása értékesítési adatok alapján.

Európa legnagyobb vendéglátóipari kiállításán, a hamburgi Internorgán a tudósítások szerint már 2023-ban is érezhető volt a csarnokok minden szegletében az MI növekvő befolyása: kiszolgáló- és szakácsrobotok, önrendelés, automatikus menüfelismerés, étel- és személyzettervezési eszközök, intelligens kioszkok és fizetési megoldások sokasága.

2024-ben azonban – állítják a szakértők – az MI képességei és lehetőségei tovább nőnek. Mivel az MI piaca rendkívül gyorsan bővül, olyan szoftverekre megjelenésére számíthatunk, amelyek segítséget nyújtanak az éttermek minden területének optimalizálásában – a költségek csökkentésében, a vendégkapcsolati munka javításában, a készletgazdálkodás automatizálásában vagy éppen az étlapok testre szabásában.

Kísérletek folynak például a hangfelismerés terén, ami lehetővé teszi, hogy automatizált botok vegyék fel és dolgozzák fel a telefonos rendeléseket az éttermekben (a tájszólásost és az akcentusost is!), jelentősen csökkentve a személyzet munkaterhelését: a cél az emberihez hasonló párbeszéd.

A Big (gasztro) Data olyan ütemben nő, hogy ma még el sem tudjuk képzelni, mi mindenben segíti majd az MI 2-3 év múlva a szakmai munkát.

Mindehhez persze muszáj hozzátennünk: az éttermi vendéglátás az ember és ember közötti kapcsolatra épül, ami éppen az ellenpontja a digitális információk és a virtuális barátságok világának. A technikai fejlődés és az annak vívmányaira építő, nagyon 21. századi, sikeres vendéglátóhelyeknek óhatatlanul kialakul az ellenpólusa is, ahol a – sokszor jól láthatóan deklarált – egyszerűség, személyes érintkezés, közvetlenség adja az értéket.

Meglepőt, különlegest!

Étteremválasztáskor a vendég az alapján dönt, hol kapja a legjobbat – ételt, kiszolgálást, élményt –, ezt a prioritást pedig csak erősíti a szabadon használható anyagi forrásainak válság okozta megrövidülése. Önmagában is logikus, de különféle kutatások is igazolják, hogy az éttermet választók igazán egyedi élményt keresnek, Ausztráliában például 2023-ban a potenciális vendégek 84%-a (!) meglepő menüre vagy témára vágyott. A válasz erre a „kihívásra”: folyamatos újítások, innovatív ételeket tartalmazó étlapok, a kezdeményezőbb üzletekben a hét napjától vagy akár a napszaktól függően többféle ételsor. Beválnak a különféle koncepciók: farmtól az asztalig, fúziós ételek, tematikus konyha, őshonos ételek, limitált menük – 2024-ben a változatosság a lényeg. Ugyanez igaz a programokra: jöhetnek a kóstolóestek, főzési bemutatók, főzőtanfolyamok, esetleg művészeti bemutatók, kvízestek.

A válsághelyzetben vendégeit megtartani próbáló étterem árképzésébe (magyarul azok viszonylag alacsonyan tartásába) a hűségprogramok menedzselése már nehezen fér bele, de az biztos, hogy a vendégek értékelik, ha az étterem valamilyen kézzelfogható módon is jelzi „összetartozását” velük, főleg, ha nem valami személytelen megoldással teszi azt. A hagyományos éttermek persze ezen a téren nem vetélkedhetnek a gyorséttermekkel, de az adatbázis-építés, a vendégkapcsolati munka, a vendég „klubtaggá” tétele ebben a kategóriában komoly versenyelőnyt jelenthet.

Milyen világban veszi majd át a fiad?

Ha talán nem is a világ gazdagabbik felén tapasztalható arányban, de a magyar fogyasztók egyre nagyobb hányada számára is fontos a fenntarthatóság, a környezetvédelem gondolata, és ennek megfelelően is alakítják vásárlói magatartásukat. Vagy ehhez az igényhez igazodva, vagy saját iniciatíva alapján, de idén feltehetően a vendéglátóhelyek növekvő számban figyelnek majd a környezetvédelemre, vagy legalábbis lépéseket tesznek, hogy elmondhassák ezt magukról – legyen szó műanyagmentességről, a papírhulladék csökkentéséről vagy éppen újrahasznosítható poharakról és többször használatos dobozok rendszeréről.

Bizonyos szempontból fenntarthatósági téma a szűrt vizek éttermi értékesítése is a palackosak helyett – ennek a divatos koncepciónak idén vélhetően komoly lökést ad a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése is, hiszen a szűrtvíz-használattal az étterem a logisztikai költségek kisebb arányú növekedésével számolhat.

A nyolcadik főbűn

A felesleges élelmiszer-pazarlás csökkentése 2024-ben sokak szerint különösen fontossá válik az éttermek számára. A pazarlás alapvető probléma, és bánt is minden egészséges lelkű embert, ám régi beidegződéseinktől nehéz megválni. A vendéglátóipar sem ártatlan szemlélő, ha az élelmiszer-pazarlásról van szó: a megvásárolt alapanyagoknak sokszor 30-40%-a is a szemétben végzi.

Ez az a terület, amelyben kis affinitással és józan ésszel könnyű alkalmazkodni a trendekhez, úgy, hogy az kézzelfogható megtakarításokat is eredményezhet. A maradékok kreatívan felhasználhatók, a helyi termékek felhasználása pedig nemcsak a konyhai munka karbonlábnyomát csökkentheti, de jó esetben olcsóbb is lehet, frissességük pedig önmagában is csökkenti a hulladéktermelés kockázatát.

A maradékok rászorulóknak vagy jótékonysági szervezeteknek történő adományozása nem csak lélekemelő tevékenység, de PR-projektként sem utolsó.

Az aktuális trendek mentén határozza meg a közétkeztetés feladatait és színvonalának emelését a szakma érdekvédelmi szervezete, az egyre hatékonyabb munkát végző Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége is.

Magas színvonalú szakácsversenyeket szerveznek; az aktuális KÖSZ-verseny témája például – a fenntarthatóság jegyében – a húsmentesség. Ugyancsak a fenntarthatóság, az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében karolták fel az első hazai svédasztalos iskolai ebédeltetést szervező konyhát, és a projekt kézzelfogható hasznára építve népszerűsítik a koncepciót.

A vendingautomaták ezerszámra ott vannak a munkahelyi étkeztetésben, egyre nő a szerepük a szállodai és az iskolai reggeliztetésben, mostanra pedig megérkeztek a gyorséttermi vendéglátásba is.

Zöld az adu!

A növényi alapú, vegetáriánus és flexitáriánus étrend egyre népszerűbb Európában – a prímet az angolok és a németek viszik. A tendencia ugyan nálunk is érzékelhető, de a húsmentes és hússzegény életmódot magukat vallók aránya nálunk egyelőre mindössze nagyjából fele az Európa fejlettebb országaiban nyilatkozókénak.

A kevesebb húsfogyasztás motivációja nálunk is elsősorban az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság igénye és az állatjólét. Így aztán valószínűleg senkit nem lepnek meg a NÉGYOSZ (Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége) kutatásának megállapításai: a húst nem vagy csökkenő mértékben fogyasztók közel 60%-a a 35 év alattiak közül kerül ki (és majdnem másfélszeres a nők aránya). Lényeges szempont az iskolázottság mértéke, a településtípus viszont kevésbé.

A Nestlé a magyarok egészséges táplálkozáshoz és húsfogyasztáshoz való hozzáállásának 2023 végi felmérése szerint tízből három ember tart valamilyen speciális, 10% pedig valamilyen hús vagy állati eredetű élelmiszer korlátozásával járó étrendet. A válaszadók 6%-a a jövőben akár el is hagyná, 45%-a pedig csökkentené a húsfogyasztását. A zöldség- és gyümölcsfogyasztást az egészséges táplálkozás szempontjából a leglényegesebbnek már 68% tartja, míg ez az arány a tavalyi felmérés idején 64% volt.

Bár nálunk a Veganuary mozgalmat még nem igazán sikerült kibontakoztatni – eddig legalábbis –, de az adatok étkezési szokásaink jelentős változására utalnak. A magyar vendéglátósok a növényi alapú étkezést már nem csupán hóbortként kezelik, és a magukra valamit is adó éttermeinkre már nem érvényes a közhely, hogy a húst csak rántott zöldségekkel képesek helyettesíteni, mégis, a vendég igényét vega/vegán fogásokra sokan még képtelenek kezelni. Ezzel együtt elmondható, a szakma egy része próbálkozik: a METRO Gasztroakadémia szakácsoknak a témában szervezett kurzusai például mindig teltházasak.

Új hús!

Nem gondoljuk, hogy 2024 az áttörés éve lesz, de a fejlődés feltartóztathatatlannak tűnik. Nem akarjuk a kereslet és kínálat egymásra hatásának irányait elemezni, számunkra mindenesetre sokat mond, hogy a világ legnagyobb élelmiszárgyártóinak és -kereskedőinek hazai képviselői kiemelt figyelmet fordítanak a növényi eredetű húshelyettesítő termékek gyártására és forgalmazására.

E termékek elfogadtatásában komoly szerepe van a vendéglátásnak is, nemkülönben az üzletek polcain található készételek ízének, minőségének.

Minthogy a húshelyettesítő termékek gyakran drágábbak „normál” változatuknál (ráadásul a magas színvonalat itt is inkább a prémium termékek képviselik), fokozottan szükség van a kategória marketingtámogatására.

A termesztett húsok nem ma hódítják meg a világot (Magyarországot vélhetően holnap sem: a kormány egy januárban nyilvánosságra hozott döntés szerint – olasz mintára – a műhús betiltását tervezi), de 2023 sorsdöntő év volt számukra: az USA legfontosabb élelmiszer-engedélyeztetésért felelős hatóságai (FDA, USDA) a két legnagyobb gyártónak megadta az engedélyt a piacra lépésre, akik be is mutatták új termelőüzemeik terveit. Ázsiában és Európában is számos start­up termeszt laboratóriumban különféle húsfajtákat (Franciaországban például még libamájat is), kiskereskedelmi integrációjuk azonban a világnak ezen a felén sem egyszerű folyamat. Egyelőre a gyártás volumenét sem könnyű gazdaságosan növelni, és eddig ezeket a terméket csak éttermekben szolgálták fel, ám így is elképzelhető, hogy már belátható időn belül táplálkozásunk lényeges részét fogják képezni.

2024 legtrendibb ízesítő gyümölcse Európában a fehér őszibarack

Mindenki szép, mindenki egészséges

A funkcionális termékek megállíthatatlan terjedése több mint trend, sokkal inkább a jövő étkezésének egyik alappillére. Lehet, hogy a szervezet számára szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, kollagéneket még olcsóbb tabletták, porok és kapszulák formájában pótolni, de mindez már nem biztos, hogy igaz a fehérjék, pre- és probiotikumok, orvosi cbd és mindenféle más immunerősítők esetében.

Az egészségmegőrzés céljaira készült élelmiszerek kategóriája (ezt nevezik Rx kategóriának), ha eddig nem, most már biztosan az élelmiszeripari fejlesztések középpontjába kerül, és úgy véljük, nem kell 3 év, és az MI szabja személyre étkezésünket, javasolva, mivel együk magunkat egészségesre. És nemcsak olyan triviális dolgokat kiszámolva, mit és mennyit fogyasszunk magas vérnyomással, cukorbetegséggel, súlyproblémákkal küzdve, de azt is, mit együnk-igyunk a stressz és a szorongás kezelésére, alvásgondokra, ízületi, csont- vagy koleszterinproblémákra, különféle testrészeink egészségének óvására.

Ahogy a funkcionális élelmiszerek kiszakadnak a porok és kapszulák világából, a vendéglátás is egyre könnyebben kínálhat ezzel a szereppel ételeket és italokat – az utóbbira persze több példát ismerünk.

No&Low

A No&Low (azaz az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú párlatok, sörök, borok/pezsgők és RTD-k és) italok a nagyvilágban egyre népszerűbbek, piacuk az IWSR szerint világszinten csak 2022-ben 60%-kal bővült, és folyamatosan nő. Ennek okai az egészségtrendek népszerűségében és a fiatal korosztályok fokozatosan mérséklődő alkoholfogyasztásában kereshető, de – bár a téma vita tárgya – minden bizonnyal szerepe van az alapitalok „iható”, azaz jobb minőségű alkoholmentes alternatívái megjelenésének is.

Míg tőlünk nyugatra tucatjával jelennek mocktail-receptkönyvek (a fáma szerint Amerikában a kávéalapúaké lesz a 2024-es év), itthon az alkoholmentes párlatok népszerűsége lassan nő – kivételt talán csak a vendéglátás képez –, viszont a 0,0%-os sörök fogyasztásának aránya már 2022-ben meghaladta a 6%-ot.

Kényelmi

Törvényszerűen nő a convenience-termékek választéka: a kiskereskedelem a fogyasztó változó étkezési szokásaira és igényeire válaszol ilyen módon, a vendéglátós pedig ezek használatával „szervezi ki” a hiányzó személyzet munkájának egy részét a kényelmi termékek gyártóihoz. Ezeket az előre előkészített (vágott, formázott, kevert, elősütött, mélyhűtött stb.) termékeket mind nagyobb választékban és egyre jobb minőségben kínálja az ipar; könnyen kezelhetőek, észszerűen adagolhatók, jól tárolhatók, így használatuk racionálisabban tervezhető, és kevesebb hulladékkal jár.

Holtidő-kihasználás, új célcsoportok keresése – van, amit el lehet tanulni a gyorsétteremláncoktól. A McDonald’s december óta tesztelt kistestvére, a CosMc’s a délutáni holtidőre koncentrál személyre szabható italok, szendvicsek nagy választékával. Már megvan a Starbucks-válasz is: délutáni választékot dolgoznak ki, elsősorban kávéspecialitásokra építve

Ízek és stílusok

Ha eddig divat volt a fúziós konyha, a világ különböző konyháiból származó különböző ízek keverése most még erősebb lökéseket kap – mondják nálunk gazdagabb országok ítészei. Az emberek egyre inkább meg tudják különböztetni a rokon, vagy legalábbis földrajzi alapon rokonnak gondolt – dél-amerikai, ázsiai – különféle konyhák ízeit. Az ázsiai gasztronómia hatása gyorsan erősödik, és a nyugati világ szinte évente kiválogatja belőle aktuális kedvencét; azt mondják, végre eljött India ideje!

A konyhák elnemzetköziesedése persze nemcsak az ízek keveredéséről szól, de nem kis mértékben a technológiákról, ételkészítési stílusokról is. A stir fry fogalmával (és módszerével) például mi is megismerkedtük már legalább 20 éve, de ma olyan kategóriákkal kell megküzdenünk egy-egy amerikai trendelemzést olvasva, mint például a nem ázsiai sült rizs.

A modern világban az embereken mind gyakrabban hatalmasodik el a nosztalgia érzése, olyan ételekhez fognak vonzódni, amelyek gyerekkori, fiatalkori kedvenceikre emlékeztetik őket. A régimódi receptek és ízek sokak szerint a fiatalabb vendéglátósok körében is kedveltek lehetnek, merthogy nagyon is beleférnek a szakácsok új generációjának elképzeléseibe: ezek (is) tükrözik egyedi, nagyon is sokrétegű kulturális önazonosságukat.

És ha már gasztronómiai örökség: 2024-ben tovább nő őseink különféle gabonafajtáinak népszerűsége az étlapokon – kinek divatot, újdonságot, kinek egészséges alapanyagot, kinek hagyománytiszteletet jelentenek. Idén a hajdina lesz a legerősebb trend.

Ami a berendezést illeti: a természetes felületek, textúrák és színek használata egyre inkább előtérbe kerül, mivel az éttermek a zöld növényzet, a fából készült felületek, a természetes világítás és a földes tónusok segítségével hívogató és nyugtató teret teremtenek a vendégek számára.

Egyre kedveltebb enteriőrtrend a struktúrák, pontosabban azok eltérőségének hangsúlyozása: különleges linóleumpadló és faborítás, textihuzatú bútorok, akcentusvilágítás és más stílusok kombinálása a réteghatások létrehozásának céljával.

Az önkifejezés legszemléletesebb eszközei, ugyanakkor valamiféle aktualitást is sugároznak a vendéglátóhelyeken a semleges környezetből kiemelkedő műalkotások és a különleges dekorációelemek. A jellegzetes, mintás tapéták is mind népszerűbbek – vizuálisan érdekesebbé és stílusosabbá tehetnek bármilyen teret.//