A magyarok négyötöde fontosnak tartja a hétköznapi sikerek megünneplését, mégsem szánunk rá időt

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 10. 06. 12:01

Az életünk jelentősen felgyorsult, a kötelezettségek és feladatok listája hosszú, talán több is jut minden napra belőle, mint amit meg tudunk csinálni. Sokszor elfelejtünk megállni, örülni egy kicsit annak, ha teljesítettük kitűzött céljainkat vagy apróbb sikereket értünk el. Pedig ezek megünneplésére és emlékezetessé tételére nagy szükségünk van önbizalmunk növeléséhez, motivációnk megteremtéséhez, és a nehezebb időszakokban is ezekből a sikerekből táplálkozhatunk.  Mégis a lakosság csupán 11 százalékára jellemző csak igazán, hogy megünnepli hétköznapi sikereit – derült ki a PICK friss felméréséből. A kutatás arra is rávilágított, hogy akik számára az ünnepléshez hozzátartozik a közös étkezés, inkább nem kockáztatnak és a már jól ismert, bevált márkát választják. 

Az önjutalmazó sikerevés kb. 2 millió éves hagyományokra vezethető vissza

Az egyénenként változó, hogy ki mit tekint sikernek, lehet például jó jegy egy nehéz tantárgyból, a jogosítvány megszerzése, előléptetés, de akár egy feladat eredményes lezárása vagy a napi kitűzött táv lefutása is sikerként könyvelhető el. A PICK legfrissebb reprezentatív felméréséből[1] kiderül, hogy a magyar lakosság négyötöde fontosnak tartja az apró sikerek megünneplését, ezek közül a legnagyobb arányban a 40-59 évesek tartják nagyon fontosnak (42 százalék). Ugyanakkor a gyakorlatban mindössze 11 százalékról mondható el, hogy ezt rendszeresen meg is teszi, míg a válaszadók több mint fele (53 százalék) egyáltalán nem vagy jellemzően nem szán rá időt. Az apró sikerek megünneplésének hiánya a 60 éves vagy idősebb lakosságot érinti leginkább, 25 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem jellemző rá, hogy erre fordítson időt.

Nem meglepő módon a kutatásból az is kiderült, hogy sikereinket legszívesebben a családdal, barátokkal közös, evés-ivással egybekötött összejövetellel ünnepeljük meg (48% százalék) és sokan (38%) válaszoltak úgy is, hogy énidővel, pl. olvasással, pihenéssel, mozizással.  Ezen belül a fiatalabb, 18-39 éves korosztályra a leginkább jellemző (50 százalékára), hogy elsősorban énidővel ünnepelnek. 35 százalék válaszolta közülük, hogy ilyenkor meglepi magát valami finomsággal, például főz valami különlegeset. A reprezentatív mintát nézve az összes válaszadó egyötöde olyan ajándékot vesz magának, amire egyébként nem feltétlenül költene, 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy szórakozással ünnepel, míg 6 százalék valamilyen élményen vesz részt (pl. elutazik vagy kipróbál egy új sportot). A lakosságnak mindössze az 5 százalékára jellemző, hogy valamilyen szolgáltatással (például fodrász, masszőr) kényezteti ilyenkor magát.

A kutatás kitér az étkezés szerepére is, amiből kiderül, hogy az alapvető emberi szükségleten túl, a válaszadók 26 százaléka tartja a családi és baráti programok szerves részének. 21 százalék szerint az étkezés kiválóan alkalmas arra, hogy mások felé kifejezze a szeretetét, 17 százalék szerint pedig arra, hogy önmagát vagy mást megjutalmazzon vele.

„Az önjutalmazó sikerevés kb. 2 millió éves hagyományokra vezethető vissza. A Homo erectus volt az első ősünk, aki a vadászsiker eredményét, a prédát (a húst) hazavitte a hozzátartozóinak, akikkel megosztotta és közösen ünnepelte az éhség időszakos elmúlását, a közös lakomát. Maga az esemény a legmagasabb érzelmi értékű közösségi tevékenység volt, az első ünnepek a közös tort jelentették”

– mondta Dr. Forgács Attila, gasztropszichológus, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, majd hozzátette:

„A mai napig, valamennyi kultúrában, valamennyi ünnep közös evésbe fordul, legyen az születésnap, lagzi, bankett, halotti tor, névnap, karácsony vagy húsvét, esetleg utolsó vacsora, felidézve az egykori paleolit sikerek hangulatát. A közös családi étkezés a mai napig a legintenzívebb érzelmeket mozgósító társas esemény.”

A felmérésből az is kiderült, hogy azoknak a többsége (38 százalék), akik valamilyen étkezéshez köthető tevékenységgel ünnepelnek, inkább nem kockáztatnak és a már jól bevált márkát választják az újítás helyett.  A jelenlegi inflációs környezetben az sem meglepő, hogy a magyarok negyede azonban inkább arra törekszik, hogy minél kevesebb kiadással megússza az alkalmat, így az olcsóbb márkák és termékek közül választ. 16 százalék ugyanakkor nem enged a minőségből, és olyan megbízható, minőségi márkákat vásárol, amelyek nem okoztak csalódást korábban sem. A lakosság 4 százaléka viszont úgy vélekedik, hogy ilyenkor nem számít, mennyibe kerül a termék, és olyan prémium, drágább márkákat is kipróbálnak, amiket egyébként nem vennének meg.

„Érthető jelenség, hogy sokan a kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében az olcsóbb termékek, kategóriák felé fordulnak. Ugyanakkor fontos látni, hogy sok esetben ez kompromisszummal, csalódással jár, amivel többet veszítünk, mint amennyit nyerünk. A PICK immár több mint 150 éve nyújt folyamatosan megbízható, minőségi étkezési élményt a családoknak, széles termék- és ízválasztékának köszönhetően biztos megoldás szinte minden napra és alkalomra, köztük a sikerek megünneplésére is.  A célunk most az, hogy aki a PICK márkát választja, a minőség és megbízhatóság mellett, többet kapjon a pénzéért, mint korábban. Ezért idén ősszel a „PICK. Minden nap nyerhetsz” elnevezésű országos nyereményjátékunk során naponta 40×10.000 forintot nyerhetnek a szerencsések bankszámlára utalva, a fődíj pedig 4×1.000.000 forint lesz előre feltöltött OTP bankkártyán átadva”

– mondta el Szabó-Spanyol Henriett, a PICK márka senior brand menedzsere.

Kapcsolódó cikkeink