A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az egészséges GMO-mentes növényekre épül
A mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és a táplálkozástudomány kéz a kézben járnak, minden szegmens fejlesztései, kihívásai, elvárásai hatással vannak egymásra – jelentette ki dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Semmelweis Egyetemen megrendezett III. Táplálkozástudományi Szimpóziumon, Budapesten, szombaton, melynek központi témája a szárazhüvelyesek voltak.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a hüvelyes zöldségek ősidők óta hagyományosan részei az emberiség táplálkozásának, gazdag a vas, magnézium, cink és B-vitamin tartalmuk, továbbá számos egészségügyi előnnyel is járnak, csökkentik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, köztük az elhízást, a cukorbetegséget és a szív-és érrendszeri problémákat. Emellett a hüvelyesek fontos növényi fehérjeforrások is, fehérjetartalmuk a gabonafélékben mérhető érték nagyjából kétszerese. Ennek ellenére a hazai termőterületek aránya csökken, pedig ezen növények nitrogénmegkötő képességük révén a talajra is kedvező hatást gyakorolnak. Dr. Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége heti rendszerességgel ajánlja fogyasztásukat, a KSH 2020-as adatai szerint hazánkban az átlagos éves fogyasztás még mindig alacsony, fejenként 1,5-2 kg hüvelyest fogyasztunk évente. Fontosságára, élettani hatására és élelmiszeripari jelentőségére fel kell hívni a figyelmet, amely együttes feladatunk- tette hozzá.
A helyettes államtitkár rávilágított arra, hogy az általános tapasztalat szerint az élelmiszeripari termékinnovációk legjellemzőbb iránya a növényi termékek fejlesztése
A növényi alapú táplálkozás térnyerésével egyre több olyan hüvelyes termék kerül a piacra, amelyek alternatívát nyújtanak a hagyományos, állati eredetű élelmiszerekhez képest. A magas fehérjetartalom miatt potenciális alternatívát jelenthetnek a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők számára. Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a fogyasztói igények változásával párhuzamosan egyre több hüvelyes alapú termék jelenik meg a boltok polcain is, például snackek, száraztészták vagy pástétomok formájában. Fontos azonban a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása az ilyen termékekkel kapcsolatban, hogy ne legyenek megtévesztve az összetevők vagy a tápanyagok tekintetében. Elmondható, hogy az európai fogyasztók körében egyre nagyobb kereslet mutatkozik a GMO-mentes, jó minőségű, változatos növényi fehérjék iránt, ami további lendületet adhat a hüvelyesek termesztésének és feldolgozásának.
AM
Kapcsolódó cikkeink
KSH: az ipari termelés 10,4 százalékkal csökkent
2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8…
Tovább olvasom >Mezőgazdasági összeírást kezd a KSH
Országszerte több mint 22 ezer egyéni gazdaság mezőgazdasági összeírását kezdte meg…
Tovább olvasom >Rovaralapú megoldások kutatásában működik együtt az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem
A rovaralapú megoldások közös kutatására és fejlesztésére kötött együttműködési szándéknyilatkozatot…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az előzetesen közölttel összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május…
Tovább olvasom >Minden szempontból meggyőzően teljesített az idei EuroCIS
A kiskereskedelem jövője a technológiáról és az innovációról szól, amelynek…
Tovább olvasom >