Nem üres frázis, hogy egységben az erő

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

Egy, a közelmúltban a WWF Magyarország megbízásából 500 fős magyarországi reprezentatív mintán végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek 95%-a gondolja azt, hogy jelenleg az emberiség súlyos környezeti és klímaválsággal néz szembe, és mindössze 5% volt az, aki nem tudott a problémáról, vagy nem tekintette ezt valós veszélynek.

Dr. Fehér Zoltán
természetvédelmi vezető
WWF Magyarország

– Az tudományosan is igazolt tény, hogy a válság valós, és az is biztos, hogy az összes tünete közvetve vagy közvetlenül visszavezethető a természeti erőforrások nem fenntartható módon és mértékben történő használatára. De hogy mit kellene és mit lehet tenni, arról megoszlanak a vélemények – jegyzi meg Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője, akitől azt is megtudjuk, hogy az említett felmérés résztvevői közül a problémát ismerő 95% három jól elkülöníthető csoportba sorolható. A válaszadók 16%-a a „lemondók”, akik szerint most már minden mindegy, nincs semmi esély megmenekülni a katasztrófa elől. Vannak azok, akik a megoldást az egyéni felelősségvállalásban látják, szerintük, ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, akkor visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. Az ő arányuk 30% volt. És végül 49% gondolta azt, hogy az egyes emberek tettei önmagukban már kevésnek bizonyulnak a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, világméretű összefogásra lenne szükség, amelyben a kormányoknak és a vállalatoknak kellene játszaniuk a kulcsszerepet.

– A vállalatok, érezvén a fokozódó társadalmi igényt, nem maradtak tétlenek. Bár kétségtelen, hogy sok cég kezdett el kisebb-nagyobb lépéseket tenni a fenntarthatóbb működés felé, egyelőre többen vannak azok, akiket az eleinte ezzel járó anyagi ráfordítás vagy profitvesztés arra ösztönöz, hogy csak látszatlépéseket tegyenek, és csupán a kommunikációjukban jelenjen meg a zöld szemlélet – teszi hozzá Fehér Zoltán.

Sikerek és kudarcok

A FAO a világ különböző területein küzd az emberek életkörülményeinek, élelmiszer-biztonságuk javításáért. Nem véletlen, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok központi eleme, egyúttal a 17-es számú célkitűzés, a partnerségek. A privát szektor nélkül ezen ambiciózus törekvések megvalósítása sem lenne elképzelhető. A vállalatok egyre nagyobb arányban vesznek részt az éhezés felszámolásában és a fenntarthatóság elérésében.

Valeria Rocca
Fenntartható Fejlődési
Célok tanácsadója
FAO

– Globális szinten a FAO formális együttműködéseinek több mint 40%-a köttetett tavaly iparági szövetségekkel és ernyőszervezetekkel. 2019-ben a FAO elindította a „Kéz a kézben” kezdeményezést, melynek révén vállalatok többek között a hatékony vízgazdálkodáshoz, az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentéséhez és a klímaváltozással való megküzdéshez nyújtottak tényleges segítséget – tájékoztat Valeria Rocca, a FAO Fenntartható Fejlődési Célok tanácsadója.

Európában a FAO három regio­nális kezdeményezése foglalja egységes keretrendszerbe a Szervezet a Fenntartható Fejlődési Célok elérését elősegítő munkáját. Ezen kezdeményezések a következő prioritások köré csoportosulnak: a kistermelők és családi gazdaságok, illetve a fiatalok támogatása a vidéki területek fejlődéséért, az élelmezési rendszerek átalakítása és a piachoz való hozzáférés elősegítése, illetve a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 2023-as jelentése alapján térségünk rosszul áll a 2030-as Fenntarthatósági Ütemterv megvalósításában: jelen állás szerint a mérhető célkitűzések csupán 18%-át elérnénk el, ami romló tendenciát jelent.

– Számos célkitűzésben könyvelhetünk el sikereket Európa és Közép-Ázsia országaiban (pl. a gyermekkori alultápláltság és elégtelen növekedés visszaszorítása), ám térségünk rosszabbul teljesít a túlsúly terén a teljes lakosságot tekintve – osztja meg lapunkkal Valeria Rocca.

Globális szinten a FAO formális együttműködéseinek több mint 40%-a köttetett tavaly iparági szövetségekkel és ernyőszervezetekkel

Fenntarthatósági képzés

A GREEN BRANDS nemzetközi tanúsítási rendszer azokat a cégeket segíti, amelyek elkötelezettek a zöld és fenntartható működés iránt, és szeretnék ezt egyértelműen kommunikálni vásárlóik, fogyasztóik felé. Magyarországon is egyre több vállalat választja ezt a lehetőséget, hiszen nemcsak a hitelességet erősíti, hanem az üzleti sikereket is elősegíti.

Wiszkidenszky
András
magyarországi alapító
GREEN BRANDS

– A GREEN BRANDS tanúsítás révén számos céggel, márkával találkozunk, és így szembesültünk azzal az egyre növekvő igénnyel is, hogy a cégeknek szükségük van specifikus, fenntarthatósági szakképesítéssel rendelkező szakemberekre is, akik képesek holisztikusan tekinteni mind egy adott vállalat működésére, mind annak fenntarthatósági szempontjaira. Sőt mi több, ezeket a fenntarthatósági szempontokat képesek integrálni a cég stratégiájába is. Éppen ezért hoztuk létre a GB Academyt és a fenntarthatósági képzésünket, amelynek fő pillérjeit a hétköznapi életből vett, aktuális és valódi tudásátadás, valamint az elismert oktatók adják. A féléves képzésünk egyre népszerűbb, így újabb és újabb csoportokat indítunk – avat be Wiszkidenszky András, a GREEN BRANDS magyarországi alapítója.

Az idei évben 6 specializált képzéssel is készülnek, amelyek egy-egy terület – így például a kommunikáció, vagy éppen a vegyipar – szakértőinek nyújtanak specifikus képet a szakterületükhöz tartozó fenntarthatósági témákkal kapcsolatban.

– A klímaváltozás, az erőforrások kimerülése és a természeti környezet pusztulása egyre inkább ráébresztett mindenkit a fenntartható életmód fontosságára. Amelyik vállalat nem képes változtatni a – sokszor igencsak káros – gyakorlatán, azt előbb-utóbb a fogyasztói társadalom kiveti magából. Legalábbis jelenleg számos jel mutat arra, hogy a vásárlók, fogyasztók ilyen tekintetben is egyre tudatosabbak. Amelyik cég pedig nem önszántából indul el ezen az úton, azt a szigorodó szabályozások kényszerítik majd rá – hívja fel a figyelmet Wiszkidenszky András.

Amelyik vállalat nem képes változtatni a – sokszor igencsak káros – gyakorlatán, azt előbb-utóbb a fogyasztói társadalom kiveti magából

Konkrét intézkedésekre van szükség

A KSZGYSZ 265 tagvállalata 31 éve dolgozik a környezeti elemek megóvásán, tapasztalatait széles körben megosztja, kommunikál, oktat, egyeztet és törekszik arra, hogy felhívja a lakosság, a gazdaság, a döntéshozók és a jogalkalmazók figyelmét környezetünk egyre romló állapotára és a hatékonyabb megoldásokra.

Hankó Gergely
ügyvezető
Környezetvédelmi
Szolgáltatók és Gyártók
Szövetsége

– A legkisebbeknek szóló edukációs programoktól kezdve (Zöldforgó Élménynap) az egyetemeken keresztül a gazdasági szereplőkig dolgozunk a fenntarthatósági szemlélet kialakításán, az ágazati munkaerőpiaci helyzet javításán, nemzetközi és hazai pályázatokkal, kommunikációs lehetőségeinkkel, szakkonferenciákkal és partnereinkkel közösen a gyakorlatba ültetéssel – informál Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.

Mindenképpen eredménynek tartja, hogy a fenntarthatóság mára a közbeszéd része lett, de mint mondja, ez kevés. Konkrét intézkedések szükségesek a tudományos kutatások és eredmények alapján, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Az energia újraárazása felgyorsította az átállást, de a leghatékonyabb megoldás (és a legjobb eredmény) az előre tervezéssel, tájékoztatással, érintettek bevonásával érhető el. Szükséges lenne a gyors, tényszerű, szakmailag megalapozott tájékoztatás, arról, hogy hogyan is állunk erőforrásaink tekintetében, mi várható az energiaválság, az éghajlatváltozás következményeiként, legyen ez a hétköznapi életre kiterjedő teendő, vagy akár gáz-, áram-, víz- és anyagtakarékosság.

– Ezt részben most megkaptuk, de a megelőzés, felkészülés, tájékoztatás lehetett volna kidolgozottabb és megtervezettebb, mert nem mindegy hogyan áll át több százezer ember a fűtésével, és felkészült-e az építőipar, a logisztika és a fatüzelésű berendezések gyártói, forgalmazói a rohamra. A hulladékgazdálkodás tekintetében a hosszú kivárás után a koncesszori rendszer július 1-jével elindult – hozzánk folyamatosan záporoznak a kérdések, és még kiforróban a gyakorlat. A hulladékgazdálkodó cégek és a gyártók most kalibrálják hozzá rendszerüket és tevékenységüket, de nem felhőtlen az égbolt még ezen a területen – világít rá Hankó Gergely. //

Élelmiszer-biztonságunk is függ az új GMO-szabályozástól

Az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás-mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT).

Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság július 5-én ismertette a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A tervezet szerint a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomon követés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.

A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószertűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO-szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszer-ellátása.

Az IFOAM Organics Europe kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO-szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszer-biztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO-szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét.

Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről. //