Magazin: Több vagy kevesebb kerül a fa alá idén karácsonykor?

Dátum: 2017. 09. 27. 07:30

A magyarok jelentős része ugyanannyit fog idén a karácsonyra áldozni, mint tavaly. Akik kevesebbet, azok elsősorban saját elhatározásból költenek kevesebbet, és nem jövedelmük csökkenése miatt. Akik többet költenek, azoknál sem a magasabb jövedelem a meghatározó tényező, hanem vagy a korábbiaknál több személynek kell ajándékozniuk, vagy a tavalyi „gyengébb” karácsony miatt kárpótolják magukat.

karácsonyt megelőző időszak a kiskereskedelemnek is egyik kiemelkedő „ünnepe”, hiszen szeretteinket megajándékozni szinte kötelező. De van-e miből? Mik a magyarok tervei az idei karácsonyi szezonra? A Kantar Hoffmann augusztusi, a 18–64 éves felnőtt lakosság karácsonyi terveit firtató kutatása arra keresett választ a Trade magazin megbízásából, hogy a magyarok többet vagy kevesebbet fognak-e költeni az idei karácsonyi ünnepek alkalmával.

Érdemes leszögezni, hogy az érintett időszakot több mint negyed évvel megelőző kérdések leginkább a jelenlegi helyzet megítélésén alapulnak, így a kapott eredmények elsősorban a megkérdezettek terveire vonatkoznak.

A tavalyi ünnepek alatt ajándékokra a lakosság átlagosan 50 ezer forintot költött. Kiemelkedő költekezés a 25–34 évesekre (57 ezer Ft) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre (60 ezer Ft) volt jellemző, míg átlag alattinak mondható az idősebbek, az 55–64 évesek ajándékozásra szánt összege (43 ezer Ft) és az észak-magyarországi régió lakosainak költése (39 ezer Ft).

Ha három részre bontjuk a skálát, akkor az átlag alattinak, átlagosnak és átlag felettinek mondható tartományban szintén vannak bizonyos demográfiai jellegzetességek. Az átlag alattinak mondható, maximum 30 ezer forintos költést a magyarok harmada (34 százalék), míg átlag feletti, minimum 70 ezer forintnyi ajándék megvásárlását a lakosok negyede (26 százalék) enged meg magának (lásd 1. ábra). Átlag alatti tartományba nagyobb mértékben tartoznak az idősebb (55–64 év közötti) korosztály tagjai (44 százalék), a legfeljebb 8 általánost végzettek (45 százalék), illetve azok, akiknek nincs gyermekük (40 százalék).

Az átlagosnál nagyobb költekezéssel két szegmens rendelkezett, ha nem is kiemelkedő mértékben: idetartozott a diplomások 32 százaléka és a dél-alföldi régió lakosainak 35 százaléka.

A kutatás kitért arra is, hogy vajon saját költésüket az emberek soknak vagy éppen kevésnek tartják. Az ajándékot vásárló lakosok több mint háromnegyede (76 százalék) éppen megfelelőnek tartja saját karácsonyi költését, ugyanakkor mintegy 13 százalék többnek, 6 százalékuk pedig kevesebbnek érzi, mint amennyit megtehettek volna.

Érdekes különbség, hogy a férfiak körében a „kevesebbet költöttünk, mint tehettük volna” érzés gyakoribb (8 százalék), míg a nők körében a „túl sokat költöttünk” érzés erősebb, mint általában, hisz 17 százalékuk gondolja, hogy túl sokat költöttek. Érdekesség az is, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettekben és a nem megyeszékhelyű városban lakóknál mind a „többet” (17 és 19 százalék), mind a „kevesebbet költöttünk, mint amennyit megengedhettünk volna magunknak” (10 és 9 százalék) érzése az átlagosnál jellemzőbb.

Az ajándék mellett természetesen egyéb költekezések is „megdrágítják” az ünnepeket. A tavalyi karácsonyi és újévi időszakra ételre, italra és szórakozásra az emberek átlagosan 47 ezer forintot szántak. Az átlagosnak mondható csoportba, vagyis a 29 és 65 ezer forint közötti összeget ételre, italra és szórakozásra költők tartományába a lakosság nagyjából harmada került (30 százalék). Az ez alatti zónában, vagyis a legfeljebb 28 ezer forintot e célokra elköltők csoportjába tartozik az emberek 41 százaléka. A keveset költők között nagyobb arányban találunk az 55–64 évesek közül (55 százalékuk tartozik ide), a legfeljebb 8 általánost végzettek között (53 százalék), a falun, községben élők (50 százalék), és az észak-dunántúli régió lakói között (52 százalék). (Lásd 2. ábra.)

A legmagasabb tartományban a lakosság 29 százalékát találjuk, ők 70 ezernél többet költöttek tavaly ételre, italra és szórakozásra.

Ha megnézzük, hogy előfordult-e, hogy több étel vagy ital volt a háztartásban annál, mint amit el tudtak fogyasztani, a lakosság 34 százalékáról mondható, hogy „túlvásárolták magukat”, bár ebből 31 százalék valamely későbbi alkalommal el tudta fogyasztani a megmaradt ételeket, italokat, 3 százalék ugyanakkor kidobta a felesleget. Közel 60 százalék úgy emlékszik, hogy éppen elegendő mennyiségben vásároltak az ünnepekre. A válaszolóknak csupán 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebbet tudtak fogyasztani, mint amire szükségük lett volna.

A budapestiek esetében a jól bemért mennyiségű vásárlás jellemzőbb volt (68 százalék), míg a nyugat-dunántúliakra ez kevésbé volt jellemző (42 százalék), sokkal inkább az, hogy ők nagyobb arányban voltak azok között, akik többet vásároltak, de később el is tudták fogyasztani a megmaradt árukat (a nyugat-dunántúliak 42 százaléka ilyen).

A vizsgálati kérdésekben kitértünk az idei karácsonyi vásárlásokra is. A válaszok alapján kiderült, hogy az emberek döntő többsége (68 százaléka) idén nagyjából ugyanannyit szándékozik költeni ajándékokra, mint tavaly. Kisebb csoport, 16 százalék nyilatkozik úgy, hogy idén kevesebb pénzt szánnak ajándékra, és alig minden tizedik személy (8 százalék) gondolja úgy, hogy többet fognak költeni, mint tavaly.

Akik idén többet költenek, nem elsősorban anyagi gyarapodásuk miatt, hanem leginkább amiatt, mert idén több embernek kell ajándékot vásárolniuk, vagy mert tavaly kicsit kevesebb jutott a fa alá, mint szerették volna. Érdekes módon azok, akik idén kevesebbet költenek, ők sem anyagi okokkal magyarázzák ezt, hanem leginkább amiatt, mert nincs szükség annyi ajándékra, illetve, hogy megbeszélték, hogy kevesebbet fognak vásárolni. Akár egyszerűen a túlzott ajándékdömping miatt, vagy akár azért, mert kevesebb embernek kell ajándékot vásárolniuk (3.ábra).

Az elmúlt karácsonyra a magyarok több mint fele vásárolt ruházati terméket (53 százalék), és meglepően sokan, az emberek 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ajándékként kozmetikai termékeket (is) vásárolt szeretteinek. A következő nagy csoportot a játékvásárlók alkotják, hiszen a kérdezettek közül 37 százalék beszámolt ilyen beszerzésekről, és szintén jelentős tételt alkotnak a könyv-, CD- és DVD-vásárlások (27 százalék), az élelmiszer (28 százalék), valamint az elektronikai termékek megvásárlása
(27 százalék).

Érdekes, hogy ha az idei ünnepekre vonatkozó vásárlási szándékokat nézzük, igen más szerkezet bontakozik ki. Ha ugyanis azt nézzük, milyen ajándékokat vennének az emberek legszívesebben az idei karácsonyra családtagjaiknak, ismerőseiknek, barátaiknak, akkor már egyértelműen a szórakoztató elektronikai termékek vezetnek (35 százalék), bár idén is jelentős lesz a ruházati termékek vásárlása (32 százalék). Ezután következnek kozmetikai termékek (23 százalék), az élelmiszer- és italvásárlás (16 százalék), a játék (14 százalék) és a könyv/CD/DVD beszerzése (12 százalék).

Az átlagosnál is jellemzőbb az elektronikai termék vásárlásának szándéka a 18–24 éves fiatalokra (42 százalék), a megyeszékhelyen élőkre (44 százalék), valamint a kelet-magyarországi régióban lakókra (42 százalék). Ilyen ajándékokat kevésbé vennének az idősebbek, az 55–64 évesek (26 százalék), valamint az Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon élők (27 és 26 százalék). Ruházati jellegű ajándékot az átlagosnál jóval kevésbé terveznek vásárolni a dunántúli térségben, hiszen a dél-dunántúliaknak csak 22 százaléka, míg a nyugat-dunántúliaknak csak 12 százaléka tervez ilyen ajándékot beszerezni szeretteinek. Kozmetikai terméket kevésbé vennének az idősebbek (az 55–64 éveseknek csak 14 százaléka), valamint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (általános iskolai végzettséggel rendelkezők 17, a szakmunkás végzettségűek 18 százaléka).

A kutatás fontos eredménye, hogy míg a tavalyi beszerzéseknek csak ötöde (21 százaléka) történt internetes vásárlás révén, addig az idei karácsonykor már a termékek harmadát (33 százalék) kívánják internetes áruházban vagy aukciós oldalon beszerezni. Jóval jellemzőbb az internetes vásárlás szándéka a fiatalabb korosztályban, a 18–24 éves körében (50 százalék), míg az idősebbek, 55–64 évesek körében jóval kevesebben tervezik ezt (14 százalék). Szintén kisebb az internetes vásárlást tervezők aránya a legfeljebb 8 általánost végzettek között (18 százalék), és e szándék az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan emelkedik, hiszen a diplomával rendelkezőknek már fele tervez internetes ajándékbeszerzést. //