Vaníliás-fűszeres borokat is ittak az ókori Jeruzsálemben

Már 2600 éve is ittak vaníliás-fűszeres borokat

Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. 6. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével.

Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával.

A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket és kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is.

A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, s a Júda Királyságban működő borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több, mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte globális nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak.

A PLOS ONE című tekintélyes nemzetközi folyóiratban szerdán közzé tett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő „első Szentély” kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt.

A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i.e 586-ban.

A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat, és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az akkori elit köreiben fogyasztották.

Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i.e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, s ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok. (Shiri Zsuzsa, MTI)