Változás jön a vállalati hiteleknél – átvilágítják a bankok a cégeket a fenntarthatósági kockázatok miatt

A tavalyi év utolsó napjaiban az Országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és  az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló hazai szabályozást, az ESG vagy fenntarthatósági törvényt, a Magyar Nemzeti Bank pedig elindította a  fenntarthatósági minimum kérdőív szakmai egyeztetését a pénzügyi szektor szereplőivel. 

ESG minimum kérdőívére is figyelni kell 

Míg azonban a 2024-től hatályos ESG-törvény által meghatározott kötelezettségek, – különösen a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozó követelmény – az  érintettek jelentős része által ismert, addig a beszállítói átvilágítás és az MNB egyelőre  tervezet formájában létező ESG minimum kérdőíve eddig kevesebb figyelmet kapott,  pedig ez a hazai vállalatok széles körére további új kötelezettségeket ró. 

A jegybank által a pénzintézetek számára kiküldött ajánlás tervezet alapján ugyanis a  bankoknak 2024. július 1-től minden 50 millió forintot meghaladó összegű vállalati  hiteligénylés, hitelgarancia, illetve faktoring ügylet, 2025. január 1-től pedig minden 10  millió forintnál nagyobb céges igény esetében értékelniük kell a környezeti és társadalmi  fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a  pénzintézetek saját kockázatértékelésükbe beépítve, annak keretében kérdőíves  formában átvilágítják azon vállalati ügyfeleiket, akik a fenti összeghatárt meghaladó  kihelyezési igénnyel keresik meg őket. 

Mivel az ezzel kapcsolatos műhelymunka még folyik, az ajánlás nem feltétlenül a  végleges helyzetet tükrözi, de a tervek alapján az ügyfeleknek méretük és  tevékenységük függvényében 30-90 kérdésre kell válaszolniuk működésük  fenntarthatósági vonatkozásai kapcsán, beleértve a klímaváltozás vállalkozásukra  gyakorolt hatásait is. A MNB ESG minimum kérdőíve a szakmai egyeztetések lezárását  követően várhatóan fokozatosan kerül kiterjesztésre a vállalati hitelezés teljes körére. 

Fenntarthatósági átvilágításon kell átesniük a beszállítóknak

A fenntarthatósági törvény által előírt, fokozatosan kiterjesztendő hatályú  fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség első körben, 2024-től a közérdeklődésre  számot tartó nagyvállalatokat érinti. Az érintett vállalatoknak fenntarthatósági stratégiát  és kockázatkezelési rendszert is kell készíteniük. Az emberi jogokra és a környezetre  gyakorolt tényleges és potenciális káros hatások felmérésével kapcsolatos elvárás pedig nemcsak saját maguk és leányvállalataik, hanem üzleti partnereik tevékenysége  tekintetében is kötelező. 

A törvény tehát a kötelezettek számára azt is előírja, hogy a teljes vállalati értéklánc  fenntarthatóságának felmérése érdekében világítsák át beszállítóikat is, ez irányú  kötelezettségeik teljesítéséről pedig szintén évente úgynevezett ESG-beszámolót kell készíteniük. 

„Amíg a fenntarthatósági jelentés műfaja a nagyvállalatok jelentős része számára már  ismert, a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség új feladatként jelenik meg a  nagyvállalatok túlnyomó többségénél, ami a jogszabály alapján akkreditált informatikai  megoldás nélkül gyakorlatilag lehetetlen”

– hívta fel a figyelmet dr. Balásfalvi-Kiss  András, a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője a nemzetközi üzleti- és  adótanácsadó cég Client Day 2024 című szakmai konferenciáján tartott előadásában. 

A fentieken túl a kötelezett nagyvállalatoknak a következőkkel kell még számolniuk: 

• fenntarthatósági felelős kinevezése, 
• panaszkezelési eljárás (whistlebowling) biztosítása, 
• megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása, 
• ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint 
• évente ESG beszámoló készítése az előző évben végzett átvilágításról és  eredményeiről. 

Mivel a nagyvállalatok üzleti partnerei és a hiteltermékekkel valamilyen formában érintett  vállalkozások köre lefedi a versenyképes hazai vállalkozások túlnyomó részét, az új  szabályozás közvetlenül vagy közvetve csaknem valamennyi vállalatot érint kötelezetti,  beszállítói vagy ügyfél oldalon. Mindez a magyar KKV-szektorra is jelentős új feladatokat  ró. 

Az ESG-kötelezettségeknek való megfelelés költségvonzata a vállalat méretének  függvénye. Miután a törvény célja elsősorban a megfelelés biztosítása, ezért az első  évben felfüggesztésre kerülnek a büntetések, azonban a későbbiekben az uniós  gyakorlattal összhangban az árbevétel akár 2%-áig terjedő bírsággal, valamint a  pályázatokban, közbeszerzésekben való hátrányos megkülönböztetéssel, akár kizárással  is számolhatnak a jelentéstételi kötelezettséget nem teljesítő vállalatok. 

A vállalatoknak azonban ettől függetlenül is érdemes teljesíteniük a kötelezettségeket,  hiszen értékes információkat szerezhetnek például arról, hogy milyen jellegű és mekkora  a kitettségük a klímaváltozás negatív hatásainak, illetve nemzetközi piacokon a  fenntarthatósági jelentés, az adatszolgáltatási képesség versenykritérium (lesz). Ezért,  noha az új előírásoknak való megfelelés többletterhet jelent az érintettek számára,  hosszabb távon a versenyképesség fenntartásának feltétele, amely versenyelőnyt  biztosíthat számukra a követelmények bevezetésével késlekedő országok vállalataival  szemben. 

Ennek megfelelően az ESG-törvény több célt szolgál. Egyrészt a környezet és az emberi  jogok védelmének fokozása önmagában is jelentős értékkel bír, másrészt az európai  uniós előírások korai és előremutató átvételét a gazdaság fenntartható alapokra való  zökkenőmentes helyezésének szándéka vezérelte. Az új keretrendszer egyik fő célja így  az átállás elkerülhetetlen adminisztrációs terheinek minimalizálása, valamint  versenyelőny biztosítása a hazai vállalkozások számára.

Sok ezer céget érint az új kibervédelmi szabályozás 

A fentieken, illetve a 2023-ban hatályba lépett panasztörvény előírásain túl a  magyarországi vállalatoknak egyéb új kötelezettséget is teljesíteniük kell az uniós  előírásokkal összhangban. 

A hazai cégeket érintő további lényeges ESG-vonatkozású újdonság, hogy az idei évben  hatályba lépett a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló  „Kibertan törvény” is. Az EU új kiberbiztonsági irányelveinek (NIS2) átültetését célzó  jogszabály több ezer hazai vállalat információbiztonsági felkészültségét hivatott hatósági  eszközökkel vizsgálni, cégmérettől és tevékenységi körtől függően már a 2024-es évre  meghatározott kötelezettségeket kijelölve számukra. 

A NIS2 hatálya alá azok a több mint 50 főt foglalkoztató vagy több mint 10 millió euró  éves árbevételű társaságok tartoznak, melyek stratégiailag kockázatos ágazatokban tevékenykednek. Az újdonság, hogy ez a meghatározás a cégek egy jóval szélesebb körét jelölik ki hatósági ellenőrzésre ahhoz képet, akiknek eddig kiberbiztonsággal  foglalkozniuk kellett. Például az energetika, a közlekedés, az egészségügy, a vízügy, a  gyógyszeripar, a digitális infrastruktúrák és szolgáltatások, a logisztika, a  hulladékgazdálkodás, az elektronikai és járműgyártás, az élelmiszer-előállítás és – forgalmazás, a vegyipar vagy a kutatás területein működnek. 

Első körben 2024. január 1-től június 30-ig az érintett szervezeteknek önazonosítást és  biztonsági osztályba sorolást kell végezniük, valamint kiberbiztonságért felelős személyt  kell kijelölniük. 2025-től pedig kétévente kötelező IT-auditáláson is át kell esniük, az  SZTFH által nyilvántartott valamely auditor által.  

A fenti követelmények teljesítése jelentős kihívás elé állíthatja az érintett szervezeteket,  így az erre való felkészülést érdemes mielőbb elkezdeni – hangsúlyozzák a Grant  Thornton szakértői.