Újra megnyílnak a pénzcsapok a kertészetben

Szerző: Szalai László Dátum: 2024. 03. 26. 19:36

Immár kilencedszer találkoztak a kertészek, hogy február 29-én, a Zsendülés konferencia keretében átbeszéljék az ágazatot érintő kérdéseket, aktualitásokat. Szóba kerültek a világpolitika tényezői, az új elvárások, a fenntarthatóság, az értékesítési lehetőségek, de talán a legnagyobb figyelem az idén újra induló uniós pályázati ciklusra vonatkozó információkat övezte. Az esemény médiapartnere volt idén is a Trade magazin.

A cikk a Trade magazin 2024/4. lapszámában olvasható.

Az összegyűlt 200 érdeklődőt Rácz József, a szervező Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnöke üdvözölte, aki köszöntőjében viccesen megjegyezte: a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre korábban kell megrendezni a konferenciát, hogy egybeessen a természet „zsendülésével”.

Ágazati gyorsjelentések

Elsőként dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke lépett mikrofonhoz.

– Az üvegházi paradicsomtermesztésben a 2020-as utolsó „békeév” óta nagyjából 50%-kal emelkedtek a termelés költségei – idézte vissza az elnök. – Míg ezt 2022-ben még elfogadta a piac, 2023-ban már nem nőttek a termelői árak. Az idei évben a termelési költségek talán nem fognak érdemben emelkedni, mivel az input (műtrágyák, növényvédő szerek, energia) ára alapvetőleg csökken.

Hangsúlyozta: az ágazatnak nem szabad „elszállnia”, a túlárazást ugyanis a piac megbosszulja: importra vált. Nagyon nagy potenciál a belső piacban nincs: a fogyasztásunk nagyjából stabil. A külkereskedelmi egyenleg viszont romlik: egyre gyengébbek vagyunk exportban, és egyre erősebbek importban – különösen gyümölcs terén.

Azok tudnak megmaradni, akik magas szinten gazdálkodnak. A versenyhatékonyság áldozatai a kisebb gazdaságok lehetnek, állapította meg az elnök.

A munkaerőpiactól a pályázati rendszerig számtalan „forró” téma került szóba az első kerekasztal-beszélgetésen

A beruházások vagy a megtakarítások éve lesz 2024? Ezt a kérdést tette fel előadása címében Soltész Gergő közgazdász, az Ostorosbor Pincészet Zrt. elnök-tulajdonosa, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatósági tagja.

Mindjárt az elején elismerte: ezt még ő sem tudja biztosan, Tény, hogy a túlnyomásos gazdaság fenntartása nagyon nehéz, mivel a külső tényezők sokkal kedvezőtlenebbé váltak. A kiút a termelékenység fokozása lehet.

– Ha tudunk, gépesítsünk! – ajánlotta Soltész Gergő. – Ha jó beruházási döntéseket hozunk, az leszivárog majd a fogyasztásba, amely tekintetében most nem állunk túl jól.

Beruházásokra szükség van, de egy kicsit tágabban kell értelmezni, jegyezte meg a közgazdász. Hiszen banki oldalról nézve beruházásnak minősül egy cégfelvásárlás vagy cégátvétel is. A nem elég hatékonyan működő cégek beolvasztásával felerősödhet az élelmiszeriparban is régóta várt és szükséges koncentráció.

A hazai munkaerőpiac aktualitásait Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója foglalta össze.

– Egy friss felmérésünk szerint a magyar cégvezetőket elsősorban a bérköltségek kezelése izgatja. A cégek zöme 6-10%-os fizetésemelésben gondolkozik idénre, 20% fölött egy cég sem tervez emelni, miközben a dolgozók elvárásai ennél lényegesen magasabbak: ők a 17%-os inflációt tekintik kiindulópontnak.

Baja Sándor pozitívumként megemlítette, hogy a fluktuáció csökkent az elmúlt időszakban, mivel a cégek többet törődnek a munkavállalók megtartásával, jutalmazásával.

A felmérésben a magyar cégek arról is nyilatkoztak, akarnak-e a harmadik világból alkalmazni munkavállalókat a jövőben. Nos, „fehérgallérost” 8, „kékgallérost”, vagyis fizikai munkást pedig 15%-uk tervez felvenni.

– Az elöregedő Európában megindult egy verseny a munkaerőért. Nekem a fájdalmam az, hogy csak a legegyszerűbb, nem túl sok GDP-t termelő munkakörökben számítunk rájuk, ráadásul csak 2 évre engedjük be őket, és a családjukat sem hozhatják. Így az értük zajló európai versenyben nem állunk túl jól – állapította meg a Randstad ügyvezetője.

Az ágazat aktuális kérdéseit Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese tekintette át.

– A célzott forrásoknak köszönhetően tavaly a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye a mezőgazdasági kibocsátás 13%-ára rúgott. Az aszállyal és más időjárási szélsőségekkel sújtott 2022-es évben ez az érték csak 11% volt – jegyezte meg a miniszterhelyettes.

A miniszterhelyettes a tavasszal megjelenő pályázatokról elmondta, hogy idén 64 pályázati kiírás lesz az agrárium számára, amelyek felölelik az agrárium minden területét. A kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és posztharveszt (betakarítás utáni műveletek) fejlesztések támogatására 50 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, egy projektre legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető. Kertészeti ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25 milliárd forint jut, amelyből egy projektre maximum 250 millió forint lehívására van lehetőség.

Az első kerekasztal-beszélgetéshez az előadók mellé Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese és Gubacsi Zoltán, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület tagja, a Délplant Kft. ügyvezetője csatlakozott.

Túltoljuk

A konferencia második blokkja a stresszfaktorokkal foglalkozott.

„Ami rajtunk múlik, az rajtunk nem múlhat” – ezt üzente a második kerekasztal-beszélgetés

Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutató a globális polikrízisről beszélt. Elöljáróban leszögezte: a nagy gyorsulás korát éljük. Ha gyorsabban használjuk az erőforrásainkat, minthogy megújuljanak, az nem fenntartható. A Föld vízkészletének csak elenyésző részét tudjuk használni, miközben a globális vízigény folyamatosan nő. A Föld lakossága folyamatosan emelkedik, miközben a termőföldek aránya csökken.

– A Túlfogyasztás Világnapja (vagyis az a nap, amikor az emberiség fogyasztása átlépi azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni) évről évre hamarabb van – konstatálta Stumpf-Bíró Balázs. – Az erőltetett és elvárt növekedés a fő eredője mindennek, ami folyamatos növekedésre készteti a gazdaságokat.

Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense a világ geopolitikai konfliktusainak hatását elemezte Európára és hazánk gazdaságára.

Európa elöregedett, szüksége van munkaerőre. Ez Ázsiából jöhet, de a kulturális különbségek ezt megnehezítik. Afrikában a biztonsági kockázat magas: éhezés, korrupció, háború.

– Kína nyertese a globalizációnak, és most már a világ ura akar lenni – jelentette ki dr. Kaiser Ferenc. – Kína, Oroszország, USA és Irán idős vezetőit nem érdekli a Föld hosszú távú sorsa, a globális felmelegedés, csak a saját hatalmi ambícióik. Jelenleg ők az apokalipszis 4 lovasa.

Suba Levente, a K&H Csoport Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője a zöldség-gyümölcs termelők felé irányuló ESG-elvárásokról beszélt.

A cégeknek ma már fokozottan kell figyelniük működésük környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaira, hangsúlyozta. Előbbi szempont a kertészetben olyan fogalmakat fed, mint például a biodiverzitás, a fenntartható növényvédelem, a felelős vízhasználat, az energiafelhasználás, vagy a melléktermékek sorsa. A társadalmi aspektusok között találjuk például a transzparenciát, a fogyasztók szemléletformálását, a munkavédelmet, a bérezést vagy éppen az esélyegyenlőséget.

– Az Európai Unió közvetett nyomásgyakorlást gyakorol ESG tekintetében. Ennek egyik eszköze, hogy a vállalkozásoknak hamarosan nem csupán pénzügyi, hanem fenntarthatósági jelentést is ki kell adniuk minden évben– hívta fel a figyelmet Suba Levente.

A csemegeszőlő-nemesítésről beszélt az Ukrajnából, a Kárpátaljáról érkezett Rebrik Borisz, a Rebrik Szőlészet alapító-igazgatója. Felidézte, hogyan tudott Ukrajna szinte a semmiből a világ meghatározó csemegeszőlő-nemesítő hatalma lenni. Minden a 90-es években kezdődött, amikor az állam nem tudta kellő mértékben finanszírozni az egyetemeket, és az ottani szakemberek elkezdtek „maszekolni”: szőlőt nemesíteni.

– Honosítás, munka és egy kis támogatás kérdése, hogy ez Magyarországon is fellendüljön. Én járom az országot, egyre nagyobb létszámú érdeklődő előtt tartok előadásokat, elindítottam a YouTube-on is az edukációt. Minden segítséget szeretnék megadni, hogy Magyarország is csemegeszőlő-nagyhatalom legyen – ajánlkozott Rebrik Borisz.

A „szakaszzáró” kerekasztal-beszélgetésen az előadókhoz Nemes-Nagyné Vas Andrea, a Trivega Kft. ügyvezetője csatlakozott.

A kereskedelem is a koncentráció felé mozdul

Ebéd után, desszertként a zöldség-gyümölcs kereskedelem kérdései kerültek terítékre.

Dr. Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a fenntartható termelési gyakorlat bevezetése nemcsak a környezetünk védelmét szolgálja, hanem hosszú távon gazdasági előnyöket is hozhat. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia, a robotika szintén forradalmasítja a termelési folyamatokat, enyhíthet az ágazat munkaerőgondjain és javíthatja a hatékonyságot.

Az értékesítésről szólva kiemelte, hogy meghatározó piaci részesedéssel a kiskereskedelmi láncok rendelkeznek. Az import mennyisége jelentős, mivel kevés számú hazai zöldség gyümölcs található meg a szezonon kívül is, 12 hónapon keresztül a boltokban. Ezen érdemes lenne változtatni.

– A kormány mindent megtesz, hogy a zöldség-gyümölcs szektor könnyebb helyzetbe kerüljön. Minden olyan szabályozásban partnerek leszünk, ami előre viszi az ágazatot – tett ígéretet zárásul az államtitkár.

A magyar zöldségek és gyümölcsök erősebb bolti jelenlétének kulcsa, hogy minél korábban, minél egyenletesebb minőségben és mennyiségben álljanak a kereskedelem rendelkezésére, hangzott el a harmadik kerekasztal-beszélgetésen

Turcsán Tünde, a Consumer Panel Hungary ügyvezető igazgatója a fogyasztási trendekről beszélt. Elmondta, hogy a háztartások havi költéseire nagy hatást gyakorolt az utóbbi 2 év drasztikus árszínvonal-változása: gyakrabban járunk boltba, kisebb lett a kosárérték, kevesebbszer vásárlunk bizonyos termékkategóriákat. Az ár fontossága tovább erősödött – például a biotermékeknél még erősebb visszatartó erő lett.

Fenntarthatóság tekintetében a háztartások információhiányban szenvednek.

– A zöldség-gyümölcs ágazatban, de a teljes az FMCG piacon is, közös fellépésre, edukációra van szükség – emelte ki Turcsán Tünde. – A fogyasztó szeretne világos, egyértelmű kommunikációt hallani azzal kapcsolatban, mit kell tennie, ha vásárlásával hozzá akar járulni a fenntarthatósághoz.

A Magyar Termék védjegy értékesítési előnyeit Benedek Eszter Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette.

– 18 éves építkezés után ma már rendkívül magas védjegyeink ismertsége. Reprezentatív kutatások szerint a fogyasztók 71%-a megbízik azoknak a termékeknek az eredetében, amit a védjegy igazol – hangsúlyozta Benedek Eszter. – Jelenleg 251 tagvállalatunk van. 5515 védjegyes termékekkel. Ezek több mint 80%-a élelmiszer. Kiemelten kezeljük az üzletláncokkal való együttműködést: éves szinten több mint 50 alkalommal szervezünk közösségi kampányokat, akciókat, promóciókat, nyereményjátékokat, és a vásárlók 74%-a keresi is ezeket az aktivitásokat.

Benedek Eszter, miközben példákat sorolt a sikeres együttműködésre, kiemelte: a közös finanszírozású marketingkampányok előnye, hogy a terhek eloszlanak, a bolti láthatóság növekszik. Emellett partnereik teljes körű szakmai támogatást kapnak a részvételben.

A zöldség-gyümölcs beszerzés integrációs törekvéseit a COOP hálózatban Ujszászi Zoltán, a Tisza-COOP Zrt. zöldség-gyümölcs vezető beszerzője ismertette. A Tisza-COOP-nál 3 éve kezdték a zöldség-gyümölcs központi raktári kiszállítását a 2020-ban átadott Szolnokon található, 6000 négyzetméter alapterületű, korszerű hűtött raktárukból.

– Abban vagyunk egyediek, hogy beszerzéseinket olyan integrátorokkal oldjuk meg, akik az általunk meghatározott, egalizált kiszerelési egységeket bolti kiszállításra előkészítetten szállítják be, mégpedig csak annyit, amennyit a következő napon az üzleteknek ki is szállítunk – ismertette Ujszászi Zoltán. – Integrátoraink a beszállítani kívánt árut előkészítésekor, a banán kivételével, egalizálják, átválogatják, rekeszekbe rakják, és minden előkészített rekeszt vonalkódos címkével látnak el.

Ez a blokk is kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, amelyen az előadókon kívül részt vett még Kóra Gergely, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. zöldség-gyümölcs szortimentmenedzsere, Patus Gábor, az Auchan Magyarország Kft. stratégiai beszerzője (zöldség-gyümölcs), Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője, Majtényi Bernát a Garten Kft. társtulajdonosa, Farkas Szabolcs külkereskedő (Landgard Süd Obst & Gemüse), valamint dr. Kovács László, a Budapesti Nagybani Piac helyiséggazdálkodási igazgatója.

A konferencia záró beszélgetésén az eredményes tárgyalási stratégiákról esett a legtöbb szó

A szakmai program utolsó részében az egybegyűltek Moldován András sertésmogul, startupper, befektető és „cápa” gondolatait hallgathatták meg „Légy a legjobb önmagad” címmel.

Moldován András a nyílt és őszinte tárgyalás híve, mint fogalmazott, a tapintat nem más, mint időhúzás.

– Azért nem vagyunk őszinték, mert attól félünk, hogy megbántódik a másik. Holott az első veszteség a legkisebb veszteség. Az őszinteséggel időt takarítunk meg. Ez egy tükör, de magunk elé is oda kell tartani. A Tit-for-Tat az egyetlen működő stratégia: az első körben az együttműködést kell választani, de csak addig, amíg erre a másik oldalról is együttműködő magatartás a válasz – hangsúlyozta Moldován András.

A konferencia Gálavacsorával és a Zsendülés-Díjak átadásával zárult. //

 

Díjazottak

Idén Zsendülés-Díjban részesültek:

Hajtató kertész: Péter Mihály, Üllés

Fiatal kertész: Zákány Renátó és Dorián, Felgyő

Szőlész-borász: Ostoros Családi Pincészet, Eger

Gyümölcskertész: Rebrik Boris , Csepe

Innovatív kertész: Gyuris Attila, Zsombó

Életmű-díj, termelői: Müller Jenő, Kecskemét //

Kapcsolódó cikkeink