Továbbra is lényeges szerep jut a kisebb üzleteknek

A hazai tulajdonú láncokat alkotó üzletek elsősorban a napi rutinbevásárlások, illetve a spontán vásárlások helyszínei, addig a hipermarketek továbbra is a nagybevásárlások kedvelt színterei.

A GfK
Hungária által készített, a magyar
háztartások vásárlási szokásait
feltérképező Shopping Monitor és Shopping
Mission 2008-2009 tanulmányból, az értékesítési
csatornák vizsgálatából kiderül,
hogy Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is
lényeges szerepet töltenek be az
élelmiszer-kereskedelemben. Olyannyira, hogy 2004 óta
először említették a vásárlók
nagyobb arányban a kisebb önkiszolgáló
üzleteket – a hipermarketekkel szemben – olyan vásárlási
helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik
élelmiszerekre.
"A mostani megkérdezésből
kiderült, hogy a válaszadók 32 %-a említette
a kisebb önkiszolgáló boltot, szemben a
hipermarketek 27 %-os említési arányával,
de legalább ilyen érdekes, hogy a szupermarketek is
felértékelődtek, és immár a
megkérdezettek 14 %-a említette, hogy ott költi a
legtöbb pénzt élelmiszerre" – mondta el Kui
János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának
szektormenedzsere.
Minden értékesítési
csatornának megvan a saját jellegzetessége, és
a legtöbb esetben definiálhatók azok a vásárlási
típusok, melyeket a vevők jellemzően az adott bolttípusban
végeznek. A hipermarketek elsősorban a nagybevásárlások
színterei. Jellemzően az árengedmények, akciók
miatt keresik fel a vásárlók ezt a csatorna
fajtát, de emellett szinte minden típusú
vásárlás – a napi rutinvásárlások
és a sürgős szükséglet kielégítése
céljából végzett vásárlások
kivételével – megfigyelhető egy hipermarketben.
A
szupermarketek esetében szinte minden vásárlási
típus azonos arányban fordul elő. A diszkontoknál
az árengedmények, akciók keresése,
illetve a nagybevásárlások a legjellemzőbb
vásárlási alkalmak. Az árengedményeket
és akciókat keresők 46 %-a, míg a
nagybevásárlásokat tekintve 41 % említette
a diszkontokat. Minőség és választék
tekintetében a láncok között a középmezőnyben
helyezkednek el, emellett viszont a legkedvezőbb árszínvonalat
kínálják.
A hazai tulajdonú láncokat
alkotó üzletek alapvetően a napi rutinbevásárlások
(a megkérdezettek 70 %-a említette), a sürgős
szükséglet kielégítésére
irányuló vásárlások (65 %),
illetve a spontán vásárlások helyszínei.
Legfontosabb előnyük a lakó- vagy munkahelyhez való
közelség, valamint a boltok személyzetével
kialakított személyes kapcsolat, amelynek
eredményeképpen a vásárlók úgy
érzik, ezekben az üzletekben az átlagosnál
jobban figyelnek rájuk. A hazai láncokat alkotó
boltok választéka gyengébb, mint az összes
élelmiszer-kereskedelmi lánc átlaga, áraik
is magasabbak az átlagosnál, a boltok kialakítása
és termékeik minősége pedig átlag
közeli.