Szép új kenyér

Az elmúlt évek ellátási láncokban bekövetkezett változásai jelentősen érintették a malomipart, ezen belül főleg az ukrán–orosz háború okozott közvetlenül alapanyag-ellátás oldali sokkot, az ukrán gabona világpiacon is jelentős mennyisége miatt.

Emellett az éghajlatváltozás is jelentős hatással van az európai, így a magyar gabonatermelésre: 2021-ben a nagyon csapadékos európai nyár, 2022-ben viszont hazánkban a csapadék hiánya okozott mennyiségi, illetve minőségi visszaesést a korábbi évek hozamához képest. Ezeket a hatásokat a piac az áremeléssel egyensúlyozta ki; Magyarországon a gyártók hozzá tudtak jutni a termeléshez szükséges alapanyagokhoz, s ezek a hatások nem okoztak termeléskiesést.

A magyarországi sütőipar profittermelő képessége hagyományosan alacsony; ezt talán az is bizonyítja, hogy az elmúlt időszak nagyobb beruházásai mind külsős (állami) támogatással valósultak meg.
Ebben a környezetben a termelők elsődleges érdeke, hogy a piacon a költségoldali nyomást áremelésen keresztül érvényesítsék. A fogyasztók az üzletekben azonban ennél is nagyobb áremelkedéssel szembesültek, mert az élelmiszerláncok a beszerzési árak emelkedésénél magasabb polci árakat határoztak meg, hogy növekvő saját működési költségeiket is fedezni tudják.

2023

A szakemberek szerint 2023-ban sem várható, hogy az áremelkedés üteme lényegesen lassuljon: ennek oka is az egész gazdaságot sújtó energiaköltség-növekedés. Ez a sütőpart két módon is érinti – egyrészt a termelés önköltségében jelentősen megnő a direkt energia mint összetevő; másrészt a különböző alapanyagok ára is emelkedik a magasabb energiaköltség miatt.

Ha az elmúlt időszak sütőipari piaci változásait a tágabb magyar élelmiszerpiaci keretrendszerben vizsgáljuk, európai szinten az egyik legmagasabb élelmiszerár-emelkedést tapasztaljuk hazánkban. Ebbe illeszkedik a pékáruk árának jelentős növekedése, amit viszont a fogyasztók egyszerre tapasztalnak más termékek árának növekedésével. Minthogy étkezési szokásainkat ismerve e termékeket alig tekinthetjük helyettesíthetőnek, eddig a szakma nemigen tapasztalt keresletcsökkenést irántuk, legfeljebb a vásárlók az olcsóbb vagy az akciós termékek felé fordultak.

A gyártók innovációs tevékenységében mind az új étkezési trendek, mind az új technológiák szerepet kapnak. Technológiailag a fagyasztott sütőipari készítmények azok, amelyek a mai modern, hosszú értékesítési lánc támasztotta követelményeknek leginkább megfelelnek, mert minimalizálják az alul- vagy túlkészletezésből fakadó veszteségeket. Vásárlói szempontból a kereslet egyre inkább eltolódik a hozzáadott értékkel készülő termékeink iránt: igen népszerűek a kovászos pékáruk, de a sokmagvas, durum és teljes kiőrlésű termékeink iránt is nő az érdeklődés.

Van, de nem az igazi

Szakács Tamás
vezérigazgató
Hajdúsági Sütödékcsoport

Van liszt az országban, csak drága, a magyar fizikai piac gyakorlatilag elszakadt a világpiaci ármozgásoktól – állítja Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék-csoport vezérigazgatója. – A termelők a búza visszatartásával próbálják felhajtani az árát. Ráadásul további lisztáremelkedésről hallani, ami mögött a méregdrága búza- és energiaárak, valamint a növekvő foglalkoztatási terhek húzódnak meg.

A kilátások soha nem volt ennyire bizonytalanok, mint idén. Ezt az iparágat a teljes szélességében érinti mindaz, ami a világban most drágul, és hatalmas inflációt okoz. A lisztárakon túl elszabadult energia- és alapanyagárak keserítik az életünket; a logisztikától az egyéb alapanyagokon keresztül a csomagolóanyagokig minden drágul, ezért van az, hogy Magyarországon egy év alatt 60 százalékkal drágult a kenyér – igaz, a nemzetközi rangsornak így is a végén kullogunk. Aki nem képes a többletköltségeit legalább részben továbbhárítani, az pillanatok alatt tönkremegy.

Kátai Péter
B2B értékesítési vezető
Goodmills

– Nem voltak mennyiségi problémáink a beszerzésben sem a pandémia, sem a háborús válság idején – magyarázza Kátai Péter, a Goodmills B2B értékesítési vezetője –, elsősorban Magyarországról, kisebb részben Szlovákiából szerezzük be a gabonát. Kihívást inkább a gabona ára jelent, ami a háború kitörésekor kezdett el drasztikusan emelkedni. A gabona minősége ugyancsak nem a COVID vagy a háború miatt jelent kihívást, inkább a piacon folyamatosan csökkenő mennyiségű minőségi búza elérhetősége okozhat gondot. Ennek magyarázata az, hogy a gyenge minőségű termék közel azonos jövedelmezőséget biztosít a termelőknek, akik végül nem szívesen bajlódnak a minőséggel.

Alapvető élelmiszert gyártunk, tehát tevékenységünk rentabilitása eddig biztosított volt. Áraink folyamatosan emelkedtek, tükrözve a termelés egyes elemeinek árváltozását. Nehéz megmondani, hogy meddig emelkednek az árak, de az iparág általánosan alacsony jövedelmezősége miatt nincs sok mozgástér az emelkedő költségek átvállalására.

A piacon folyamatosan csökken a minőségi búza elérhető mennyisége – állítják egyes szakemberek

Nyíló olló

– A sütőipari termékek forgalma aligha eshet jelentősen vissza – vallja Molnár Gabriella, a Celldömölki Malom Kft. értékesítési vezetője –, de az biztos, hogy erősen szűkülni, koncentrálódni fog azoknak a pékségek köre, amelyek ezt a piacot ellátják. Nagy mértékben nyílhat az olló a minőségi pékárut készítő kis-, közepes pékségek és az úgy nevezett előhűtött/fagyasztott technológiával gyártó nagyvállalatok forgalma között. Lesznek, akik megtehetik, hogy továbbra is ragaszkodnak a kis és közepes pékségek által készített minőségi pékáruhoz.

Bár a fogyasztó kifejezetten árérzékeny, ma már a minőséget keresi, és hajlandó azért magasabb árat fizetni. Már nem vesz 1 kg kenyeret, csak felet, nem vesz tíz kiflit, csak ötöt, de elvárja, hogy hosszabban eltartható, minőségi termék legyen. Már nem tolerálja a második napon morzsálódó, kiszáradó pékárut, inkább pékséget vált.

A pandémia rávilágított a fogyasztók körében az otthonsütés lehetőségére; egyre többen kezdenek bele házilag a kenyér és pékáruk sütésébe. Ezért helyeztünk nagyobb hangsúlyt az ennek az igénynek megfelelő, 1 kg-s termékeinkre, amelyeket tavasztól megújult, informatívabb, a mai ízlésvilágnak megfelelőbb csomagolásban gyártunk és forgalmazunk.

– Majd látjuk a forgalmi adatokat, amelyekben bizonyára vissza fog köszönni a vásárlóerő jelentős zsugorodása – jósolja Szakács Tamás. – A szakemberek megtartása létkérdés, miként a brutális energiaárak lefaragása is. A cégünk több mint 20 éve dolgozik az Okos Élelmiszer programján, melynek keretében az egészséget a minőségi élelmiszerrel ötvözzük. A Vitajó és a Ritmus brandünk révén 5 év alatt sikerült egy több milliárd forintos piacot felépítenünk. A külső körülmények ugyan nehezítik ennek a portfóliónak a kiterjesztését, de ez jelenleg csak annyit jelent, hogy a tervezettnél lassúbb ütemben jelennek meg a boltokban az újabb okos élelmiszereink.

Természetes összetevőkkel

– A fogyasztók döntő többsége vásárol valamilyen pékárut – véli Kátai Péter. – Az idei év eddig biztató eredményt hozott ezen a piacon, partnereink rendelései erősödnek. Az áremelések hatására a tudatosság ismét erősödik a fogyasztók körében, és erre a piacnak reagálnia kell az előttünk álló időszakban.

Európában és itthon is meghatározó piaci szereplőként számos hazai és nemzetközi vállalattal szoros kapcsolatban állunk termékfejlesztéseink kapcsán. Nemcsak a vevői igényekre reagálunk, hanem a cégcsoporton belüli innovációs központtal karöltve igyekszünk a várható trendekre is előre felkészülni.

A legtöbb sütőipari termék esetében a liszt a legnagyobb arányban felhasznált alapanyag, így annak minden paramétere jelentősen befolyásolja a végterméket. A modern termékeknek lehetőleg minél több természetes összetevőből kell készülnie, a célcsoport igényeinek megfelelő fizikai paraméterekkel rendelkeznie, és persze a lehető leggazdaságosabban kell eljutnia a fogyasztóhoz.

Dorogi Melinda
ügyvezető
Celldömölki Malom

– Fogyasztóink tudatosan keresik a hagyományos, kovászos technológiával készült, természetes anyagokból előállított, adalékmentes pékárukat – emeli ki Dorogi Melinda, a Celldömölki Malom Kft ügyvezetője –, így a modern sütőipari termék tulajdonképpen ma egyet jelent a visszatéréssel az ősi, hagyományos kenyérsütéshez. Búza mindig van a piacon – mi a helyi gazdák terméséből és saját búzából dolgozunk. A Celldömölki malom Kft. egyedisége, hogy a tulajdonosokon keresztül egy agrárcsoporthoz kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy a malmi alapanyag mindig biztosított az üzem számára.

Költségeink jelentősen nőttek az elmúlt évben, a búzaárak történelmi magasságokba emelkedtek. Egy tonna felvásárlási ára 2020-ban 60 000 Ft volt, 2022-ben már 135 000 Ft körül alakult. Mindezek miatt a lisztátlagárunk a tavalyi 210%-a.

A modern kenyér

Ludwig Klára
alapító-ügyvezető
Jókenyér

– Idehaza a magyar ízvilágot erőteljesen uralják a búzalisztből készült kenyerek – állapítja meg Ludwig Klára, a Jókenyér alapító-ügyvezetője –, így az is trendsetternek számíthat, ha a hagyományostól eltérő gabonából készült liszteket használunk, például rozs- és/vagy tönkölybúzalisztet, akár ezeknek a teljes kiőrlésű változatát, vagy magokkal dúsítjuk a tésztát a kiegyensúlyozott táplálkozást előtérbe helyezve. A kovászos kenyerek reneszánsza szintén mondható trendnek, még akkor is, ha ez valójában a kenyérkészítés alapja.

A pékszakma presztízse és a jó kenyér értéke az elmúlt években kezdett a helyére kerülni, amiben vitathatatlan érdemei vannak a kézműves hullámnak.

A jó minőségű, adalékoktól mentes kenyérhez jó minőségű alapanyag kell, szakértelem – ezt a COVID alatti otthonsütés is bizonyította, hogy nem mindenki tud/akar/képes kenyeret sütni – és sok idő, hiszen a tésztával sokat kell foglalkozni. Ezek óhatatlanul megjelennek a kenyér árában ugyanúgy, ahogy a közel tízszeresére emelkedett energiaárak. Hisszük azonban, hogy egyre több a tudatos fogyasztó, aki megnézi, hogy milyen összetevőkből áll az az élelmiszer, amit nap mint nap bevisz a szervezetébe és értékeli (és meg is vásárolja) az olyan termékeket – így a Jókenyér termékeit is –, amelyek csak természetes anyagokat tartalmaznak.

Osztermayer
Miklós
magyarországi
ügyvezető igazgató
Lantmannen Unibake

– Hogy mitől modern ma egy kenyér? A mai fogyasztók kézműves típusú kenyeret keresnek – véli Osztermayer Miklós, a Lantmannen Unibake Zrt. magyarországi ügyvezető igazgatója –, olyan hagyományos technikákkal elkészítve, mint a kovász és a hosszú fermentálási folyamat, vagy akár kőlapon sütve! Emellett az olyan egészségügyi előnyökkel járó termékeket kedvelik, mint például rostban gazdag, teljes kiőrlésű, vagy sokmagvas, funkcionális kenyérféleségek, és ezen a területen is érvényesül helyi termék trend.

Vállalatunk azokra a kenyerekre összpontosít, amelyek hozzáadott értéket képviselnek – azaz az itt felsorolt tulajdonságokkal rendelkezőket. Úgy gondoljuk, a piac volumene és értéke továbbra is növekedni fog, mivel a fogyasztók folyamatosan keresik a jobb minőséget és a célzott termékeket.

A jelenlegi kiszámíthatatlan piaci környezet miatt azt prognosztizáljuk, hogy amennyiben nem sikerül a termékek árában érvényesíteni az emelkedő költségeket, az a kevésbé tőkeerős vállalkozások számára közép/hosszú távon piacvesztéssel, a termelés struktúrájának (például a termékválaszték) átalakításával, legrosszabb esetben akár bezárással is végződhet.

A liszt minden paramétere jelentősen befolyásolja a végterméket

Árérzékeny piac

Kasza Sándor
ügyvezető igazgató
Golden Granet

– Modernnek a Clean label, azaz „tiszta címkés” kenyereket tartom – szögezi le Kasza Sándor, a Golden Granet ügyvezető igazgatója –, ezért készítünk természetközeli terméket, hagyományos eljárással. Azt is mondhatnánk: mintha édesanyánk készítené a konyhában – a hátcímke nem tartalmaz olyan összetevőket, amelyekről nem tudjuk, hogy mit is keresnek ott.

A piac változik, és két ellentétes folyamat hat erre a változásra. Egyik az áremelkedés, a másik, pedig a minőség felé fordulás. Ha ugyanis az árérzékeny piacon egy gyártó olcsóbb alapanyagok használatával próbálkozik, akkor eljuthat olyan szintre, hogy a termékét a jobb ára ellenére sem veszi meg a fogyasztó a rosszabb minősége miatt. Mi kitartunk a magas minőség mellett; a piaci visszajelzések kedvezőek, bővülünk a közétkeztetésben és a HoReCa szektorban is.

Úgy látom, a költségek változása oly nagy mértékű, hogy a minőséget és termékfejlesztést már rövid távon érinti: maga az üzleti modell módosul, mert az energiaárak és a logisztikai költségek változása felborítja a meglévő struktúrákat.

Germán Szandra
marketingkoordinátor
Nébar

– Saját tapasztalatunk – mondja Germán Szandra, a Nébar Kft. marketingkoordinátora –, hogy a sütőiparban az áremelkedés mértéke lassan eléri azt a kritikus pszichológiai szintet, amikor az emberek már nem szívesen veszik le a polcokról a megszokott termékeiket, ami pedig jelentős volumen-visszaeséssel járhat a gyártó cégek számára.

Termékeinket mi elektromos árammal sütjük, amit igyekszünk – ha csak részben is – kiváltani megújuló energiával, ezzel mérsékelni próbáljuk az önköltségeinket. A sokasodó kihívások mellett nem könnyű persze a termékfejlesztésre és a folyamatos újításokra fókuszálni, de azért igyekszünk minden évben valami újdonsággal előrukkolni. A lapkenyerek roppanósságát idéző, de méretében és formájában újszerű cracker családunkat fogjuk forgalomba hozni még idén.

Extrudáltak

Siffel Ágnes
marketingvezető
Abonett

– Ahogy a kenyerek és hagyományos péksütemények piacán, úgy az extrudált kenyerek között is egyre nagyobb a választék – értékel Siffel Ágnes, az Abonett Kft. marketingvezetője –, a mi kínálatunkban 15-féle klasszikus, bio vagy gluténmentes termék, valamint 4-féle szendvics szerepel.

A folyamatos áremelkedések ellenére 2022. év első felében ugyanannyi Abonett fogyott, mint a megelőző év azonos időszakában. Ennek oka, hogy az extrudált kenyereket előnyben részesítő vásárlói réteg lojális, másrészt így a tudatos és egészséges táplálkozás követői megfizethető áron jutnak a hagyományos sütésű kenyér alternatívájához.

A költségek emelkedésének dacára nem állunk le a termékfejlesztéssel. Folyamatosan gondot fordítunk a termékeinkkel szemben támasztott minőségi kritériumokra és korszerűségükre.

Fogyasztói magatartás

– A fogyasztók hajlandóak valamivel többet fizetni olyan kenyerekért – hangsúlyozza Osztermayer Miklós –, amelyek hozzáadott értéket, például egészségügyi előnyöket, fenntarthatóságot, extra összetevőket kínálnak, és valójában azt látjuk, hogy a piac inkább értékben növekszik, mint mennyiségben; ez változhat az inflációs kontextusban.

A folyamatosan emelkedő árak megváltoztatják a fogyasztók magatartását, alapvetően többször, de kevesebbet fognak vásárolni a sütőipari termékekből, illetve elmozdulhat az arány az olcsóbb „alaptermékek” irányába. A prémium termékek vásárlóinak köre vásárlóerejénél fogva talán kevésbé látványosan fog visszaesni, de a „középkategóriás” termékek piaca jelentősen szűkülni fog.

A modern kereskedelemben az üzletek zöme rendelkezik a helyben sütéshez szükséges eszközökkel. Az energiaárak miatt még fontosabbá válik, mennyire hatékonyan tudják majd előállítani az egyes termékeket – így megnövekedhet az olyan termékinnovációk jelentősége, amelyeket kevesebb energiával, idővel lehet elkészíteni (magasabb előkészítési állapot vagy azonos sütési programon minél többfajta termék elkészítése).

A fogyasztók felé sokat kommunikálunk a közösségi médiában és a weboldalainkon a kenyér jótékony hatásairól, valamint receptötleteket osztunk meg más módon történő felhasználásához.

– Fontos a fogyasztók edukálása – húzza alá Ludwig Klára. – Egy teljes kiőrlésű, kovászos, magos kenyér például jó hatással van a táplálkozásra és az emésztésre is. Egy ilyen kenyér egyrészt hosszabban friss marad, tovább fogyasztható és a magas rosttartalom miatt hamarabb érezzük magunkat jóllakottnak, így kevesebb is elég belőle. Tehát a Jókenyérnek az árérzékeny vásárlóréteg számára is van válasza.

Egyelőre nem tapasztaltunk változást az áraink emelkedése miatt forgalmunkban. A fejlesztések nem állnak le az energia- és alapanyagárak elszállása miatt, de természetesen vizsgáljuk már, hogy mibe mennyi erőforrást fektessünk fejlesztések terén. A fogyasztói és partnervélemények gyűjtése mellett időről időre kutatásokkal mérjük a piacot és a kenyérfogyasztási szokásokat, amiből láthatjuk a trendeket. Ilyen például az, hogy a kisebb kiszerelésű termékeket jobban preferálják a vásárlók, de idesorolható a diétába való illeszthetőség is.

A pékszakma presztízsének és a jó kenyér értékének növekedésében vitathatatlan érdemei vannak a kézműves hullámnak

Íz és állag

– Kedveltek a natúr ízek, mint például a köleses kenyér – érvel Kasza Sándor –, de ha ezeket kreatívan kombináljuk érdekes hozzávalókkal, mondjuk, belesütjük a vegán sajtunkat a Granet pogácsába: ezekből lesznek az abszolút kedvencek. A mi innovatív megoldásunk, hogy glutén- és allergénmentesen, kölesalapon készítjük pékáruinkat – ez a fő összetevő. Ennek köszönhetően a szénhidrátcsökkentett beltartalom kimagasló ásványianyag- és vitamintartalommal jár együtt. A forma- és a kiszereléspreferenciák pedig egyéni ízlés szerint változnak.

Marketingkommunikációnkat jelenleg még a beltartalom határozza meg, hiszen generációfüggetlenül egyre többen szenvednek valamilyen ételintoleranciá(k)tól, és a hosszú polcok mellett sem találnak más, tartósítószer nélkül is hosszan friss allergénmentes terméket.

– Azt gondoljuk, hogy a roppanósra sütött tészta és a jól átgondolt, modern és egyben felhasználási szokásokhoz illeszkedő csomagolás teszi a terméket igazán vonzóvá – értékel Germán Szandra. – Persze ez nem sokat érne akkor, ha nem használnánk olyan lisztalapokat, mint a zab, a tápióka, a rozs, a hajdina, a köles, a rizs és a teljes kiőrlésű lisztek. Ami az ízeket illeti, úgy érzékeljük, hogy a hagymás-fokhagymás íz még mindig a fogyasztók kedvence.

Célunk a Nébar NaturPro bevezetésével az volt, hogy egészséges, rostban, fehérjében gazdag, élesztő hozzáadása nélkül csak természetes anyagokból készült termékcsaládot hozzunk forgalomba, ami még a vegán táplálkozási szokásokat is kielégíti. Ezeknek a termékeknek a célcsoportja nem feltétlen a fiatal korosztályokból és diétázókból kerül ki. Fogyasztóinkkal ez évtől már kóstoltatások alkalmával is találkozunk az áruházakban, illetve mivel fiatal márkáról van szó, többnyire online brand­építő kampányok is szerepelnek az idei tervekben, illetve a rendezvényeken való jelenlét.

– A fogyasztó nemcsak az ízek változatosságát, az egészséges alternatívákat, a magas minőséget várja el – mutat rá Siffel Ágnes –, de a praktikus megoldásokat is. Az utóbbira jó példa szendvics termékcsaládunk: népszerű on the go termék 2 sós és 2 édes ízben. Kedvelt termékünk az idei év újdonsága, a növényi fehérjében gazdag VeganPro, mely túl azon, hogy a vegán étrendbe illeszthető, szénhidrátcsökkentett is.

Új termékeink bevezető kampányában a TV- és online-­kampányok mellett szerepet játszanak a kóstoltatások az áruházakban és a balatoni strandokra szervezett promóciók. Szívesen látogatunk el általános iskolákba, ahol egészség- és spotnapokon vagy egyéb diákrendezvényeken mutatjuk be a termékeinket. //

Kenyeret szinte minden háztartás vásárol, ugyanakkor, amit a GfK adataiból rögtön az elején megállapíthatunk, hogy évről évre kevesebb kenyeret vásárolunk, ellenben jóval drágábban. A háztartások napifogyasztásicikk-vásárlásait monitorozó GfK ConsumerPanel adatai szerint a vizsgált (MAT 07. 2019 – MAT 07.2022) időszakban évente csökkent a háztartások által vásárolt kenyér mennyisége, és ez a COVID által érintett éveket követően is folytatódni látszik. A csökkenő trend a teljes pékáru kategóriára is jellemző, beleértve a péksüteményeket is, bár az a COVID utáni időszakban stabilizálódott.

Vendégszerző:
Kuntner András
business development
manager/retail
GfK

A kenyér kategória volumene mintegy 8%-kal csökkent az elmúlt, MAT 07 2021 periódushoz képest 11% értékbeni növekedés mellett. A csökkenés elsősorban az évről évre ritkább vásárlásoknak köszönhető. Egy átlagos magyar háztartás éves viszonylatban 96 alkalommal vásárolt kenyérféleséget, 6%-kal ritkábban, mint az előző időszakban.

Ugyanakkor a kategória forgalma értékben 11%-kal növekedett, ami az átlagár 21%-os emelkedésének volt köszönhető. Egy kilogramm kenyér átlagos ára egy év alatt több mint 100 Ft-tal, 587 Ft-ra nőtt.

Fajtáját tekintve és mennyiségben továbbra is a fehér kenyér bír a legnagyobb részesedéssel (47%) szinte minden második kiló kenyér ebből a fajtából került az asztalra. Kedvelt még a félbarna 16%-os és a teljes kiőrlésű 11%-os részesedéssel, ugyanakkor enyhén csökken a rozskenyér részesedése, ami már 8% alá csökkent.

Bár volumenben még éppen nem éri el a 10%-os részesedést, évről évre népszerűbbnek mutatkozik a Toast kenyér szegmens, ami egyrészt a növekvő választéknak is köszönhető.

Forgalom szempontjából a kenyerek esetében is a diszkontoké a vezető szerep, amelyek az elmúlt években folyamatosan tudták növelni részesedésüket. Valamelyest nőtt a pékségek, péküzletek piacrésze is. A napi kenyérvásárlás szempontjából a hipermarketek szerepe, ha kis mértékben is, de évről évre csökkent.

Egy átlagos magyar háztartás egy év alatt 79 kg kenyeret vásárolt. Ennél jelentősen nagyobb mennyiséget a legalább 5 fős családok, a falvakban élők, illetve azok a háztartások vesznek, ahol a háziasszony legalább 50 éves. 

Kereskedelmi csatornák részesedése a háztartások által vásárolt kenyér mennyiségéből (%)

Forrás: GfK Háztartáspanel

//

Követjük a táplálkozási trendeket

Mikos István
vállalati igazgató
Ceres

Magyarország sütőiparának egyik meghatározó szereplőjeként a tudatos táplálkozásba beilleszthető termékeket kínálunk a fogyasztóinknak. Folyamatosan követjük a táplálkozási trendeket: fejlesztéseink irányát is ezek határozzák meg.

Az idei évben vezettük be a csak vegán összetevőket tartalmazó Zöldséges vekni termékünket, mely olyan speciális zabkovásszal készül, amely ízletes zöldségdarabkákat és előfőzött, puhított magvakat tartalmaz. Büszkék vagyunk rá, hogy a Ceres 8. helyezettként az idei évben is felkerült a Kantar legfrissebb Top 25 legválasztottabb márka magyarországi listájára – ez megbízhatóságunkat is jelzi.

Idén megújult toast kenyércsaládunk csomagolása, ennek bemutatása volt kommunikációnk fókuszában, amelyre marketingmixünkben az online kommunikáció mellett TV-s megjelenéseket is használtunk. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022/11. számában olvasható