Statisztikai helyzetjelentés 2022, I.

A 2021-es helyzetjelentést a korábbiakhoz hasonlóan Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja (elnöki tanácsadó) állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, a foglalkoztatást tekintve mintegy 140 ezer embernek ad munkát.

A koronavírus-járvány által sújtott 2020-as évben az előzetes adatok alapján a turisztikai ágazatok GDP-hez való közvetlen hozzájárulás aránya 5,1%-ra, a multiplikátorjellegű hozzájárulás pedig 8,1%-ra esett vissza.

Magyarországon a vendéglátóhelyek száma 2021 végén már nem érte el 48 ezret, az üzletszám elsősorban a koronavírus-járvány hatására a 2019-es állapothoz képest 3400 egységgel csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek közül az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek köre szűkült leginkább, több mint 2300 üzlettel. Az éttermek és a büfék száma is jelentősen csökkent (1500 üzlettel lett kevesebb), viszont a cukrászdák és a munkahelyi vendéglátóhelyek száma kismértékben nőtt.

Az üzletbezárások majdnem fele (közel 1600 egység) Budapesten és Pest megyében történt.

A korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátóüzleteinek közel 1/3-a (több mint 14 ezer egység) a Budapestet is magába foglaló Közép-magyarországi régióban összpontosult.

Minden ötödik vendéglátóüzlet Budapesten található, ezeknek a 90%-át a kereskedelmi vendéglátóhelyek adják.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az önálló vállalkozók szerepvállalása tovább csökkent, 2021-ben a vendéglátóüzleteknek már csak kevesebb mint 1/3-át (31%-át) üzemeltették önálló vállalkozók, míg 10 évvel korábban ez az arány közel 40%-os volt.

Forgalmi adatok

A koronavírus-járványt megelőző évben a vendéglátóhelyek folyó áron 1465 milliárd forint bruttó forgalmat értek el, 14,2%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a vendéglátóhelyi forgalom 400 milliárd forinttal volt kevesebb (1065 milliárd Ft) az egy évvel korábbihoz képest, ami 27,3%-os csökkenést jelent. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma 28%-kal, a munkahelyi egységek forgalma pedig 20%-kal esett vissza.

2021-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó forgalma 1314 milliárd forintot tett ki, amely 23,3%-kal több a 2020-as évhez viszonyítva, de 10,3%-kal kevesebb a 2019-es forgalomhoz képest. A 2021-es forgalom 89%-át, 1171 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 143 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta (3. sz. melléklet).

A kereskedelmi vendéglátóhelyek bruttó (folyóáras) forgalma 12%-kal volt kevesebb 2019-hez képest, viszont a munkahelyi, rendezvényi vendéglátás és közétkeztetés forgalma 6,8%-kal meghaladta a két évvel korábbi értéket.

A kereskedelmi vendéglátás forgalma 2021 második felében érte el a 2020-as szintet, miután fél év korlátozott működés után ismét lehetővé vált a vendégek helyben történő kiszolgálása. A járványügyi intézkedések fokozatos feloldásával a vendéglátóhelyi forgalom a nyári szezonban ismét jól alakult, sőt a havi forgalom már meghaladta a járvány előtti szintet is. Ugyanakkor a forgalom éves szinten még elmaradt a járvány előtti időszakhoz képest (4. sz. melléklet).

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2021-ben 6,2%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (105,1%). Ugyanakkor már az év végén elkezdődött az árak jelentős mértékű emelkedése a negatív globális folyamatok miatt. A folyóáras forgalom csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 21%-kal volt kevesebb 2019-hez képest. A kereskedelmi vendéglátás volumene 2021-ben 22,2%-kal, a munkahelyi vendéglátásé pedig 8,6%-kal maradt el a 2019-es évhez viszonyítva. //