Magazin: Statisztikai helyzetértékelés

Idén is elkészítette éves helyzetértékelő tanulmányát az MVI. A statisztikai felmérés valódi átfogó, részletes, hiánypótló összeállítás – ebből választottuk ki olvasóinknak a legérdekesebb adatokat, információkat.

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-részesedése 10%, és több mint 500 ezer embernek – a foglalkoztatottak 13%-ának ad munkát. Teljes hozzájárulása a GDP-hez 8%, a foglalkoztatásban való részesedése pedig 7,3% volt 2017-ben. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak értéke a 2016-os csökkenést (–17,6%) követően 2017-ben folyó áron 33,5%-kal nőtt: 69,4 milliárd forintra.

Magyarországon a vendégeket 2017-ben közel 52 ezer vendéglátóhely várta, ezen belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek részesedése 88% volt, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek 12%. Majdnem ugyanilyen arányban oszlott meg közöttük a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele is, ami tavaly 1072 milliárd forintot tett ki. Mindez 7%-os növekedést jelent a 2016-os évhez képest: a kereskedelmi vendéglátás bővülése 6,8, a munkahelyi 9,1%-os volt.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek profil szerinti megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben. Mára az éttermek, büfék száma kb. 11 000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. Az ország vendéglátóüzleteinek 1/4-e Budapesten működik, közel 1/3-a (több mint 16 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosul. Az üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállalása folyamatosan csökkent; 2017-re a vendéglátóüzleteknek már csak 33,2%-át üzemeltették.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2017-ben 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (102,4%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2016-hoz képest 3,5%-kal nőtt.

2014-től elkezdődött egy felívelő trend, amelynek köszönhetően a vendéglátóhelyek összesített változatlan áras forgalma 2016-ban és 2017-ben is meghaladta a 2001-ben produkált értéket. Az ágazat fogyasztóiár-indexe 2001–2017 között 241,1%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészében csak 181,7%-os változás történt.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek éven belüli forgalomváltozásai igazodnak a nyári szezonális időszakhoz, aminek eredményeképpen az éves árbevétel közel 1/3-a a nyári hónapokban realizálódik. A forgalom az év elejétől kezdődően a nyári szezonidőszak végéig növekszik, majd ezután csökkenve visszatér a nyári csúcsidőszakot megelőző hónapok arányaihoz.

2017-ben az egy üzletre jutó napi folyóáras bruttó forgalom az összes vendéglátóhely átlagában 57 ezer Ft-ot tett ki – 2007 és 2017 között évente átlagosan 6%-kal nőtt. A forgalom jelentős részét – 73,3%-ot – az ételforgalom tette ki.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban 2017-ben 189 ezer főt foglalkoztattak (2/3-ukat a vendéglátásban), ez a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 4,3%-ot tesz ki. A foglalkoztatottak száma 2017-ben 1,8%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Az (I) nemzetgazdasági ágban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 189 ezer forint volt, a fizikai foglalkozásúak 165 ezer, a szellemi foglalkozásúak 269 ezer forintot kerestek. A vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 172 ezer forintot tett ki (fizikai 159 ezer; szellemi 238 ezer), ami 16,3%-kal volt magasabb az előző évinél, és a nemzetgazdasági átlag 58%-ának felelt meg. 2018 I. negyedévében az üres álláshelyek száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén meghaladta a 2600-at.

A kereskedelmi szálláshelyek 2017. évi bruttó árbevétele 467 milliárd forintot tett ki, ami 15,8%-kal magasabb az előző évinél (ezen belül a vendéglátásé 12,4%). A bruttó összesített árbevételen belül a szállásdíj-árbevétel 59% (278 Mrd), a vendéglátásból származó bevétel 20%-os (92 Mrd) volt.

2017-ben a Magyarországra látogató külföldiek költéséből (1832,2 milliárd forint) a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg 195,6 milliárd forintot tett ki (a teljes költés 10,7%-át).

A Zerényi Károly által készített tanulmány teljes terjedelmében az mvi.hu-n olvasható. //