Kép: blokkk.com

2020 második negyedévében a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel csökkent az első negyedévhez képest. A változás azt is mutatja, hogy a kényszerű áprilisi és május első felére áthúzódó iparcikkes boltzárat követően nem tudott mindenki rövid időn belül visszatérni a régi helyére a korábbi munkáját végezni. Ez a mutató – a foglalkoztatottak száma – az összes foglalkoztatott mutatószáma, tehát ebben mindenki benne van, aki bármit is ügyködik a boltokban (alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag), a legapróbb, öt főnél kisebb vállalkozásokból is.

A második negyedéves mutató három hónap (április, május, június) átlagát jelenti. Korábban megjelent olyan foglalkoztatási részadat is (heti monitor adatközlésben), mely nagyobb létszámzuhanást jelzett májusban a megelőző áprilishoz képest, de ez nincs ellentmondásban a jelenlegi mutatóval. Ebben a negyedévben már áprilisban is voltak nagyobb leépítések, de sokakat szabadságra is elküldtek, vagy részmunkaidőbe helyeztek, így próbálták a boltosok is kihúzni az előre nem látható távú válságot, hiszen az iparcikkes boltok zömét nem kereshette fel a vásárló a kijárási korlátozás miatt. Májusban az áprilisihoz képest 19 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, bár vidéken már 4-én újranyithattak a boltok. A fővárosban viszont csak 18-án, és annyi leszűrhető volt, hogy mind a vásárlók, mind a boltosok óvatosak voltak az újranyitást követően, ráadásul a boltok egy kis része nem is tudta újrakezdeni.

Márpedig a régiek visszavétele, a létszámbővítés akkor megy, ha van bevétele is a boltosnak, hiszen abból fizeti a bért. Végül úgy tűnik, júniusra már feljebb zárkóztak a boltok, létszámban is (a boltos forgalom ebben a hónapban az áprilisi 10%-os zuhanást követően már elérte az előző évi szintet).

A foglalkoztatási képhez hozzátartozik az is, hogy a folyamatosan nyitva tartó élelmiszeres, drogériás boltokban a nagy spájzolási rohamok miatt nagyon is kellett a létszám, fel is töltötték (ne feledjük, a válság előtt létszámhiánnyal küszködtek a boltosok is). Az iparcikkes boltok többsége azonban még augusztusban is csak kapaszkodik kifelé a gödörből, bevétele elmarad a korábbitól. De összességében most több munkáskéz kell, mint a válság mélypontjait jelentő áprilisban és májusban.

A legfontosabb, a válsághatást jelző foglalkoztatási mutató változása az alkalmazottak körében is azt jelzi, hogy az első negyedévhez képest a másodikban 23 ezerrel csökkent a boltokban a létszám:

2019 átlagához képest már kisebb a foglalkoztatotti létszámcsökkenés teljes mértéke, 16 ezer fő. Az alkalmazottak körében viszont hasonló, mint 2020 első és második negyedévének viszonylatában. Az éves változásokat ugyanakkor más okok is befolyásolhatják a járványhatás mellett.

Mentek át sokan részmunkaidőbe is

A járvány legkeservesebb pirulája a kiszámíthatatlanság. Március második felében 15 óráig lehetett az iparcikkes boltokat felkeresni (március 28-tól lépett be a teljes tilalom). Ebben a márciusi időszakban már  esett is az iparcikkes boltok piaca, a korlátozott nyitvatartás mellett az egyik legkézenfekvőbb létszámgazdálkodási lépés a részmunkaidős foglalkoztatás volt. Ezzel tartani is lehetett a létszámot, bár voltak már ekkor is elbocsájtások, de csak kisebb számban (és persze szabadságolások is).

2020 első félévében végül harmadával nőtt előző évhez képest a részmunkaidős foglalkoztatás a boltos világban:

A negyedéves foglalkoztatotti adatokat erősíti a nagyobb (legalább öt főt foglalkoztató) boltos vállalkozások statisztikája, ami hasonló létszámcsökkenést jelez (azzal, amit már jeleztünk, hogy az élelmiszerboltosok és a drogériák feltöltötték a létszámot, más körökben viszont, kisebb boltokban is leépítések voltak):

(blokkk.com)