Ott voltunk a (játék)szeren (1. rész)

Szerzők: Ipacs Tamás, Szalai László, Budai Klára

Krug Emília
kommunikációs szakértő

A rendezvény első napján Krug Emília kommunikációs szakértő moderálásában a hallgatóság piackutató intézetek és szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetőinek előadásaiból, valamint a gyártók, nagykereskedők és vendéglátósok beszélgetéseiből szerezhetett értékes információ­kat a HoReCa szegmensének aktuális helyzetéről, problémáiról, feladatairól. Kövessük a megszólalókat időrendben!

Hermann Zsuzsanna
ügyvezető-főszerkesztő
Trade magazin

Tavaly ilyenkor el sem tudtuk volna képzelni, hogy a 15 éves Business Days konferen­cián ilyen nehéz, komor témákkal kell majd foglalkoznunk, mint amilyenek a következő 5 napban előttünk állnak – nyitotta meg a jubileumi találkozót szeptember 19-én Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője.

Földes Annamária
ügyfélélmény- és
ügyfélkapcsolati igazgató
Ipsos

A prezentációk sorát Földes Annamária, az Ipsos ügyfélélmény- és ügyfélkapcsolati igazgatója kezdte meg. HoReCa-­piaci hangulat és fogyasztói visszajelzések című előadásában a globális gazdasági hátteret jellemezve adott sokatmondó kontextust honfitársaink a kutatóintézet által mért inflációs várakozásainak és saját helyzetük értékelésének. Adatokkal illusztrálta, hogyan nyaraltunk, és mennyit jártunk vendéglátóhelyekre az idén. Összehasonlította a kutatás során megkérdezettek véleményét az éttermi étkezésről, illetve a házhozszállításról, valamint az ezekben a szolgáltatásokban az elmúlt év során érzékelt változásokról (ld. külön cikkünket a 30–31. oldalon).

Csaknem 900 vendégünk követte fi gyelemmel az 5 nap során a játszótéren elhangzottakat

Szűk esztendők küszöbén

Kovács László
elnök
MVI

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke Helyzetkép a magyar vendéglátásról, aktualitások és kihívások címen tartott előadást.

Az elmúlt 3 év adataira alapozva objektív képet adott a vendéglátóhely-bezárásokról, kisebbfajta csodának nevezve a szakma alkalmazkodóképességét. Kiemelte, hogy a vendéglátás 2022-ben az akkorinál 3400-al kevesebb egységgel és jóval kevesebb munkaerővel is gyakorlatilag majdnem elérte a 2019-es eredményeket.

Az elnök elmondta, a kereskedelmi vendéglátás árindexe 2021 eleje óta bő 15%-kal emelkedett, és hogy az előző évek nyerteseinek tekinthető szezonálisan nyitva tartó üdülőhelyi vendéglátóhelyek is alaposan megérezték, hogy idén sokan választották újra a külföldi nyaralást.

Kovács László részletesen elemezte a vendéglátás munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémáit, és bemutatta az ezek egyik megoldásául szolgáló, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos projekt néhány elemét, majd befejezésül vázolta az MTÜ NTAK-projektjével kapcsolatos ellentmondásokat és a szakma fenntartásait.

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke prezentációjában a közétkeztetés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, a közétkeztetésben ma 1,5 millió ember – többségében gyermek – étkezik. A szakma legnagyobb problémáját az infláció, a bérek, valamint az energia- és nyersanyagárak elszabadulása jelenti. Az állami támogatás mértéke folyamatosan nő, mégsem képes fedezni az inflációt. A rendszer szegény, mégis pazarló, a dolgozók pedig nem kellően motiváltak.

A közétkeztetés a népegészségügy zászlóshajója – lehetne –, csak éppen a szálak nem érnek össze: aki szabályoz, követel, az a pénzügyekkel és a megvalósíthatósággal nem foglalkozik. Hiányzik a lakossági edukáció, a nyomás az élelmezésvezetőkön nagy.

Mindazonáltal az elnök egy optimális jövőképet is vázolt, amelynek záloga olyan feltételek megteremtése, mint a fejlett étkezéskultúra, az ellátásbiztonság, az egyéni igényeket kiszolgáló kínálat, kulturált étkezési környezet kialakítása a menzákon és nem utolsósorban a társadalmi elégedettség és a szakma képviselőinek megbecsültsége.

Kampányok az egészségért

Riedl Annamária
kommunikációs és
koordinációs megbízott
főosztályvezető
OGYÉI

Riedl Annamária, az OGYÉI kommunikációs és koordinációs megbízott főosztályvezetője, a NETA Programiroda vezetője Az OGYÉI népegészségügyi programjai NETA forrásból című előadásában arról számolt be, hogyan használják fel a NETA kapcsán befizetett összegeket – az adó maximum 10%-áról van szó – ennek apropója az adóköteles termékek július 1-én kiszélesedett köre volt.

A főosztályvezető ismertette a 2021-ben munkáját megkezdő NETA Programiroda eddig megvalósult, illetve zajló programjait, köztük az Egészséges gyermek programot, az Aqua Challenge kampányt, a gyógyszertárolást és a gyógyszerkivitelt érintő FB-kampányokat és az e-cigarettával és az Elf Barral, valamint az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévé-, rádió- és Spotify kampányokat. Ezután beszámolt a szervezet további tervezett projektjeiről: lakosságot edukáló kisfilmek bemutatásáról, road­show-ról az ifjúsági fesztiválokon a hamis gyógyszerbeszerzés és -használat témájában, egy Gyógyszeréletút elnevezésű országos kampányról, valamint egy Kóstolj bele! fantázianevű közétkeztetési social media kampányról 3 nemzet egészségtudatos ételeivel a főszerepben.

Megoldásokat keresünk!

Tolnai Gábor
divízióigazgató
Kantar Hoff mann

A délután kezdeteként Tolnai Gábor, a Kantar Hoffmann divízióigazgatója egy, a szakma jelenlegi helyzetének, jövőbeli kilátásainak megítéléséről, 100 tulajdonos és üzletvezető megkérdezésével készült HoReCa-kutatás eredményeit mutatta be előadásában.

Tolnai Gábor statisztikákkal illusztrálta, hogy a megkérdezett étteremvezetők és -tulajdonosok milyen megküzdési stratégiákat alkalmaznak a jelen és a jövő kihívásaival szemben, valamint, hogy milyen fejlesztéseket terveznek és kitől milyen támogatást várnak munkájukhoz (ld. külön cikkünket a 32–33. oldalon).

Dr. Böröcz Lajos
főtitkár
VIMOSZ

Dr. Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára Nem hagyunk hátra senkit című előadásában a turizmus-vendéglátásban jelentkező aktuális kihívásokról és kezelésükről beszélt, kiemelve, hogy a megoldások keresését tartja az egyetlen megfelelő attitűdnek prezentációja során. Kihangsúlyozta, a komoly forgalomvisszaesés nem magyar sajátosság, ezekkel a gondokkal küzdenek Európa legfejlettebb gazdaságai is. A szakember szerint a szakmának jelenleg a munkaerő-gondokra és a New Work jelenségre kell koncentrálnia, de a főbb problémák közé sorolta az energia- és nyersanyagválságot, valamint az adatok feletti irányítás elvesztését is.

A szakember aláhúzta, ha orvosolni akarjuk a szakképzett munkaerő hiányát, mozaikokból kell újjáépíteni az állományt és a bizalmat; növelni kell az atipikus foglalkoztatás arányát, családbarát megoldásokat kell keresni, külföldi munkavállalókat alkalmazni, és mindenek felett képezni kell a kollégákat.

Közelről

A nap első kerekasztal-beszélgetése a vendéglátás aktuális helyzetét elemezte, a szakma képviselői tapasztalataikat és jövőképüket osztották meg a hallgatósággal.

Gerendai Károly
tulajdonos
Rumour és a Costes éttermek

Gerendai Károly, a Rumour és a Costes éttermek tulajdonosa megállapította: a mai magyar vendéglátás „fejlődésének” iránya sajnos sok étteremnél a munkatársak elküldése és az olcsóbb alapanyagok használata lesz, mert kénytelenek csökkenteni a kiadásaikat. Az ő fine dining helyeik viszont nem adhatják alább a minőséget; néhány saját projektjénél már az emelt rezsiszámlák megérkezése előtt is forgalomcsökkenést tapasztalt, az új energiaszámlái pedig magasabbak, mint amennyi profitot az üzletek valaha termeltek.

Innoválni viszont muszáj – mondta –, aki nem próbál változtatni, csak reménykedik, az nem csodálkozhat, ha a válságban tönkremegy. A szakember szerint a szakma nem sok állami támogatásra számíthat.

Kovács László
elnök
MVI

Kovács László MVI-elnök, a La Fiesta Party Service tulajdonosa szerint egyenként kell megtalálni a túléléshez vezető utat: folyamatos újratervezésben kell gondolkodni, alkalmazkodásra, türelemre van szükség. Probléma viszont, hogy a magyar vendéglátósok némelyike – közgazdasági ismeretek híján – nem egykönnyen tervez.

Elemezni kell, mennyi az optimális nyitvatartási idő, gondoskodni kell a kollégák folyamatos továbbképzéséről, és ha kell, még a háborús recepteket is elő kell venni.

Az elnök szerint lesznek még sokan szakmaelhagyók, de a bezárásokhoz kapcsolódóan mindenképpen szabadul fel munkaerő.

Semsei Rudolf
tulajdonos
VakVarjú étteremcsalád
és Budapest Party Service

Semsei Rudolf, a VakVarjú étteremcsalád és a Budapest Party Service tulajdonosa szerint a Szép-kártyás költéseknek is köszönhetően az étterembe járás újra a szabadidő eltöltésének részévé válhatott Magyarországon, bár várhatóan a hazai vásárlóerő sajnos csökkenni fog. A magyarokat érzékenyebben érinti a válság, most a külföldi vendégekre is építő hazai vendéglátóhelyek járhatnak jobban – nekik akár előnyös is lehet a gyenge forintárfolyam.

A szakember kormányzati támogatást is várna; szerinte nagy segítséget jelentene a turizmusfejlesztési hozzájárulás és a reprezentációs adó átmeneti felfüggesztése, ami akár a bevételek kifehéredésében is szerepet játszhatna.

A szakmáért szorítanak

Bősze Ákos
HoReCa
üzletágfejlesztési vezető
METRO

Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezetője rámutatott a Z-generáció fontosságára a vendéglátásban; kutatások alapján sok elkölthető pénzük van, és átlagosan heti 16 órát töltenek vendéglátóhelyeken.

A vendéglátóhelyek fennmaradásának záloga a fejlesztés. Ennek gyors eredményt hozó és költséghatékony formája a digitális lábnyom kialakítása, és érdemes berendezkedni az adatok profi feldolgozására és analizálására is. A szakma legfontosabb beszédtémájának nem a kiadáscsökkentésnek, hanem sokkal inkább a bevételnövelésnek kellene lennie. Szendrő Tamás, az Edenred ügyvezetője és egy budapesti bár társtulajdonosa saját tapasztalataira hivatkozva úgy értékelt, hogy a problémák ellenére a vendéglátás egyes szegmensei nagyon jól teljesítenek.

Szendrő Tamás
ügyvezető
Edenred

Az Edenred vezetőjeként viszont nem szerzett ilyen jó tapasztalatokat, úgy látja, a vendéglátósok nagy hányadában hiányzik az előrelátás, a tervezés igénye. Az anyagi előnyöket ígérő Szépkártya-ajánlatokra például mindössze 25–30%-uk reagál pozitívan.

Sokat ígérő lehetőségként a szlovákiai szabályozás alkalmazását hozta fel, ahol egy 8 órás munkaidőben dolgozó embernek 6 eurónyi értekben kell meleg ételt biztosítani.

Rendíthetetlen trendek

Szöllősi Réka
élelmiszer-politikai
szakértő
elelmiszervilag.hu

A délután második részében Szöllősi Réka, az elelmiszervilag.hu élelmiszer-politikai szakértője előadásában rámutatott, arra, hogy az élelmiszer-fogyasztás trendjeit a COVID sem volt képes megváltoztatni: mindössze voltak, amelyek lelassultak vagy felgyorsultak, és új trendek is jelentkeztek. Számunkra most ugyan a gazdasági kihívások tűnnek az elsődlegesen megoldandó feladatnak, ugyanakkor olyan problémákkal is folyamatosan foglalkozni kell, mint a fenntarthatóság, az élelmiszer-előállítás rendszerének átalakítása, a mezőgazdasági tevékenység lábnyomának csökkentése. A témában arra kell készülni, hogy számos új EU-jogszabály befolyásolja majd az élelmiszer-előállítók munkáját, kötelezettségeit.

A változásokra a hazai szakmának alaposan fel kell készülnie, és nem érdemes azzal számolni, hogy a green deal, a zöldítés és a Farm 2 Fork Stratégia égisze alatt zajló szabályozási folyamatok elmaradnának, vagy érdemben lassulnának.

Úttörők

A napot záró kerekasztal-beszélgetésen a meghívott gyártók, kereskedők és a vendéglátás képviselője a hús szerepének csökkentéséről, a flexitáriánus és a növényi alapú étkezésről mondták el véleményüket.

Tóth Enikő
Boglárka
üzletágvezető
Nestlé Professional

Tóth Enikő Boglárka, a Nestlé Professional üzletágvezetője úgy ítélte meg, húshelyettesítő termékcsaládjuk többhónapos felkészülés utáni bevezetése 2020 februárjában jó döntésnek bizonyult, főként, hogy a pandémia is felerősítette a fogyasztókban az egészséges táplálkozás fontosságának gondolatát. Ezeknek a termékeknek a célcsoportja elsősorban a flexitáriánusok.

A szakember meggyőződése, hogy a fogyasztók egyre megfontoltabban vásárolnak. Jelentősége van tehát annak, hogy a hús- és a húshelyettesítő termékek ára közötti különbség csökken – utóbbiak fő vásárlói rétege a Z-generáció. Ezzel együtt a fogyasztók meggyőzését illetően még sok a marketingesek tennivalója.

Burján Csaba
ügyvezető igazgató
Unilever Food Solutions

Szeretnénk trendteremtők és piavezetők lenni a növényi alapú termék kategóriá­ban is – jelentette ki Burján Csaba, az Unilever Food Solutions ügyvezető igazgatója, aki húshelyettesítő termékcsaládjuk megkülönböztethetőségének alapját a környezeti lábnyom csökkentésében és a fenntarthatóságban látja. Az Unilever több évtizede a fő stratégiai küldetésének tekinti a fenntarthatóságot. Kiemelte, a növényi alapú húshelyettesítő termékeikből készült ételek a megtévesztésig hasonlítanak húsos változataikhoz ízben, állagban, kinézetben – a fogyasztónak már nem kell ízkompromisszumot kötnie, ha egészségesebben és fenntarthatóbb módon akar étkezni.

Bősze Ákos
HoReCa
üzletágfejlesztési vezető
METRO

A vendéglátásnak még nincs megfelelő válasza a „-táriánusok” igényeire – állította Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezetője –, nem is mindig tudják elválasztani a vegetáriánusok és a flexitáriánusok igényeit. Ezért próbál a METRO a séfekkel együtt kidolgozni megfelelő éttermi kínálatot; ezután lesz képes a vendéglátás a végfogyasztót is meggyőzni a zöldségfogyasztás előnyeiről.

A szakember úgy értékelt, a flexitáriánusok két legnagyobb csoportja ma a 16–22 év közötti fiatalok és az idősebb korosztályok. Egyelőre nem az a fontos, mekkora a húshelyettesítő termékek aránya a választékban, hanem hogy egy létező, erősödő trendről beszélhetünk.

Ruprecht László
elnök
Stílusos Vidéki Éttermiség
Egyesület

Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület elnöke olyan vendéglátócsoportot képviselt, amely tevékenységének fókuszában az alapanyag áll, gazdasági környezettől függetlenül ez határozza meg az éttermek életét. Az alapanyagok minősége nem egyszerű kérdés: jelenleg egy-, maximum kétgenerációs termelőkkel dolgozhatnak. A vendégeket egyre jobban érdekli az alapanyagok származása és a szezonalitás.

Az egészséges étkezésről nemcsak a szakiskolákban, hanem már az általános iskolában is oktatni kéne a gyerekeket, még a vendéglátásban dolgozók többsége sincs tisztában például az ételérzékenység kérdéseivel.

A tapolcai Hotel Pelion immár 15 éve ölti magára a Business Days aktuális díszleteit

A nap indítójaként dr. Nagy István agrárminisztert, a Business Days fővédnökét üdvözölhettük Tapolcán.

Dr. Nagy István
agrárminiszter

– Én hiszem azt, hogy minden nehézségben ott rejlik a remény, és minden kihívás arra ösztökél bennünket, hogy egy kicsit változzunk és jobbak legyünk – kezdte beszédét dr. Nagy István.

Az agrárminiszter megnyugtatta a jelenlévőket: folyamatosan figyelik és elemzik a gazdaság történéseit, és ha szükséges, beavatkoznak, segítenek. Erre jó példa, hogy tavaly a Kormány az EU mezőgazdasági támogatórendszerének, a Közös Agrárpolitikának (KAP) vidékfejlesztési területén a nemzeti társfinanszírozás mértékét a korábbi 17,5%-ról 80%-ra emelte meg. Így a rendelkezésre álló forrás megháromszorozódott, mintegy 4265 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat modernizációjához.

Az idei első félévben mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban komoly mértékben nőttek a beruházások, így minden remény megvan arra, hogy a magyar élelmiszer-vertikum fejlettebben, versenyképesebben hagyja majd maga mögött ezt a nehéz időszakot, hangsúlyozta dr. Nagy István.

A kérdések megválaszolása után az agrárminiszter egy oklevéllel lepte meg Hermann Zsuzsannát, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztőjét, (képünkön) megköszönve a 15 éves Busi­ness Days konferenciának, hogy teret biztosít az FMCG-szektor szereplőinek a közös munkára és együtt gondolkodásra. Ezek után került sor a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj 2022 díjkiosztó ünnepségére (ld. keretes írásunkat).

Megtiszteltetés volt számunkra, hogy dr. Nagy István agrárminiszter jubileumi oklevelet adott át az esemény főszervezőjének, Hermann Zsuzsannának, az elmúlt 15 évben végzett, a szakmát összetartó munkáért

Alkalmazkodni muszáj

Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

Az ünnepélyes pillanatok után újra a szakmai előadásokon volt a sor. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója a rövid és középtávú gazdasági kilátásainkat elemezte. A magyar gazdaság jelenlegi világszintű kihívásainak számbavétele után közzétette az Egyensúly Intézet legfrissebb előrejelzését. Eszerint 2023-ban a GDP csupán 1,1%-kal emelkedik, a háztartások reálfogyasztása 1,9%-kal csökken. Az inflációt 13,3%-ra saccolják 2023-ra.

– A 2008-as pénzügyi válsággal szemben ez a mostani egy kínálati válság legalább három területen: az ellátási láncban, a munkaerőpiacon és az eladásokban. Ám a háztartások és a vállalatok alapjai erősebbek most, mint akkor – ecsetelte a szakember. – Ebből a helyzetből azok az országok jönnek ki jól, amelyek tegnap, tegnapelőtt megcsinálták a házi feladatot, vagyis fundamentális gazdasági reformokat tudtak végrehajtani.

Mekler Anita
partner
PricewaterhouseCoopers

Mekler Anita, a Pricewaterhouse­Coopers (PwC) partnere az adóváltozásokat és az ellátási lánc kihívásait járta körül a magyar piacon.

Az elmúlt 3-5 évben az általuk megkérdezett cégvezetők kihívásai között toplistás volt a munkaerőhiány, valamint az ellátási lánc számos részterülete: az automatizáció szükségessége, logisztikai folyamatok, vásárlási szokások változása, új fogyasztói elvárások stb. Harmadik helyen pedig megemlítették a folyamatosan változó szabályozói környezetet.

– A rendeleti kormányzás az azonnal hatályba lépő törvényi változásokkal és a különféle ágazatokat sújtó extraprofitadókkal további nehézségeket jelent az ágazati szereplőknek – jelezte Mekler Anita. – Tavaly körülbelül 17 500 milliárd forint volt a kormány adóbevétele, ennek nagyobbik része nem a jövedelmek, hanem a fogyasztás megadóztatásából folyt be – összhangban a kormány adóstratégiájával.

Minden mozog

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke következett, aki prezentációja első felében kiemelte: tavaly az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának bővülése alacsonyabb volt, mint a hazai élelmiszeripar értékesítésének növekedése. A hazai termékek aránya javult a polcokon. Ugyanakkor az élelmiszeripar nem tudta továbbadni a mezőgazdasági termékek árának növekedését a kiskereskedelem felé. Eredményességének legalább szinten tartásához az ágazatnak nagy szüksége van az exportra.

– Az ágazatot érintő problémák összetettek, és a tényezők folyamatos változása, kiszámíthatatlansága miatt a jövő tervezhetetlen – állapította meg Éder Tamás

A FÉSZ elnöke szerint az önköltség növekedésének a fogyasztói árakba való beépítése elengedhetetlen, ehhez a kereskedelmi partnerek együttműködésére van szükség.

Ezekre a felvetésekre reflektáltak a következő kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Vörös Attila
ügyvezető igazgató
FÉSZ

Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója felemás tapasztalatokról számolt be. Tagjaik egy része előremenekül és beruház, de olyanok is vannak, akik úgy számolnak, hogy minden nyereségüket felemésztik a rezsiszámlák.

– Eközben az Európai Unió fenntarthatóbb élelmiszer-termelést célzó törekvései is folytatódnak, gőzerővel készítik elő az új intézkedéseket Brüsszelben – informálta a hallgatóságot Vörös Attila. – Magával az elvvel természetesen egyet értünk, de ez a változtatási kényszer, amit majd várhatóan az uniós jog előír, jelenleg csak a problémahalmazt növeli.

Szautner Péter
vezérigazgató
FrieslandCampina Hungária

Szautner Péter, a FrieslandCampina Hungária Zrt. vezérigazgatója szerint a leghasznosabb tulajdonság most a rugalmasság és alkalmazkodóképesség.

– Egy olyan gördülő stratégiatervezésbe keveredtünk bele, ahol havonta-kéthavonta meg kell kérdőjelezni addig biztosra vett tényezőket és ehhez alkalmazkodni, de anélkül, hogy a hosszabb távú stratégiát feladnánk – állapította meg. – De a hosszú távú siker egyik titka a rövid távon való túlélés. Mi már minden sarkot kisepertünk, vagy most seprünk ki, a jelenlegi költséginflációt nem lehet csak hatékonyságnövelésből vagy megtakarításokból ellensúlyozni.

A vezérigazgató szerint a „felhőtlen és felelőtlen” élelmiszer-fogyasztásnak egészen biztosan vége – a fogyasztó tudatosabban, mérlegelve fog vásárolni a jövőben.

Sóskuti György
vezérigazgató-helyettes
Bonafarm Csoport

Sóskuti György, a Bonafarm Csoport kereskedelmi és marketing vezérigazgató-­helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek akkora mozgástere van, amennyit a vállalati rendszer és a termékportfólió biztosít.

– Esetünkben a gyártói brand-saját márka, az export-belföldi értékesítés, valamint a csatornapreferenciáink arányainak megváltoztatása biztosít reagálási lehetőségeket. Úgy gondolom, az előttünk álló időszak adaptív stratégiai gondolkodást igényel. A fogyasztók kiadásainak növekedését, ennek lecsapódását a vásárlásaikban nem tudjuk megakadályozni, ugyanakkor az erős vállalatok ezt a válságot is túl fogják élni.

Bálint Gergely
kereskedelmi igazgató
Nestlé

Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója szerint vonható ugyan párhuzam a 2008-as válsággal, de most más tényezők másmilyen ármozgásokat indítottak be, és a fogyasztói reakciók sem biztos, hogy a 2008-as sémákat követik.

– Nagyon fontos a termékek árrugalmassága – szögezte le. – Meddig képes a fogyasztó tolerálni a márka drágulását, illetve meddig képes finanszírozni a vállalat, hogy márkáik versenyképesek maradjanak az üzletekben? Ezek a kérdések foglalkoztatják most a piac szereplőit.

Szerinte egy fejlett vállalatnál a működési hatékonyság már csak kis mértékben javítható, hiszen ezen folyamatosan dolgoztak előtte is. Az „unortodox” megoldások ideje jöhet el.

Dr. Bódi Csaba
ügyvezető
HIPP

Dr. Bódi Csaba, a HIPP ügyvezetője szerint a magyar cégeknek elsősorban a „homokozónkon” kívülre kell tekinteniük.

– Figyelembe kell venni a nemzetközi piacon zajló folyamatok irányát – hangsúlyozta. – Bizonytalan, hogy a legnagyobb üzleti partnereink, Németország, Olaszország gazdaságai hogyan reagálnak a globális problémákra. A beruházások közül mindenképpen az energiamegtakarítást célzók élveznek prioritást.

Speciális célcsoportjuk miatt – csecsemők, kisgyerekek – a termékek összetételén, minőségén nem változtathatnak, így az elsődleges vészforgatókönyvük a szortimentszűkítés, árulta el az ügyvezető.

Antal Emese
szakmai vezető
TÉT Platform Egyesület

Ebéd előtti utolsó előadásként Antal Emese, a Táplálkozás, Életmód, Testmozgás (TÉT) Platform Egyesület szakmai vezetője a tápértékjelölések harcának aktuális állásáról tájékoztatta az egybegyűlteket (ld. külön cikkünket a 34–35. oldalon).

Borul-e a dominó?

Nagykereskedők és beszerzők ültek le a padokra, a homokozó köré a délután első felében, hogy a nap első felében felvetett problémákat az ő szemszögükből átbeszéljék.

A nagykereskedelmet dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója, Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője és Kovács Sándor, a METRO országos értékesítési vezetője reprezentálta.

Kanizsai Tóth Csaba
cégvezető
FÁN Group

Kanizsai Tóth Csaba az ősz második felére várta a helyzet kiéleződését a nagykereskedelmi szektorban. Szerinte azok a kisebb forgalmú nagykereskedők, ahol nincs megfelelő szakmai háttér, anyagi tartalék, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.

– A kiskereskedő partnereinknél elsősorban vidéken látjuk, hogy szortimentszűkítésbe kezdtek. Magyarán, ahol eddig több hűtőpult volt, ott egy maradt, a többit kihúzták – jegyezte meg.

A FÁN Group szakmai segítséget és szolgáltatásokat kínál partnereinek, hogy túléljék ezt a kemény időszakot, tudtuk meg a cégvezetőtől. Emellett igyekszik még jobban „sáfárkodni” 115 tagú saját márkás termékcsaládjával is.

Kovács Sándor
országos értékesítési
vezető
METRO

– Sajnos, sok független vendéglátópartnerünk zár be, vagy gondolkodik a bezáráson, a drasztikusan emelkedő rezsiköltségeknek köszönhetően – állapította meg Kovács Sándor. – A kiskereskedelemben ezt a trendet mi is elsősorban a kistelepüléseken érzékeljük. Ugyanakkor a piaci „torta” még mindig elég nagy, és találunk tartalékokat a folyamataink optimalizálásában, a hatékonyság javításában.

A vendéglátásban korábban a frissesség, a magas minőség és a folyamatos termékelérhetőség voltak a fő szempontok, de most egyre több partnerüknél látják, hogy próbálják az olcsóbbat keresni. Ennek köszönhetően a METRO nem tervez szortimentszűkítést, jelezte az országos értékesítési vezető, a saját márkák ár-érték arányának köszönhetően jó lehetőség lesz a forgalom növelésére.

Dr. Andrejszki
Richárd
vezérigazgató
Chef Market

Dr. Andrejszki Richárd a jövő évi költségvetést összevetve a világ energiapiacának folyamataival úgy gondolta, hogy ha baj lesz, akkor nagyon nagy, állami szintű. A kormány ez esetben képtelen lesz segítséget nyújtani a bajbajutott szektoroknak, beindul egyfajta dominóeffektus, amelyből évekig tarthat a kilábalás. Viszont, ha az energiakérdést megoldják, az jótékony hatással lesz a piacra.

A Chef Market az elmúlt időszakban jelentősen bővítette termékportfólióját. Mivel több mindent tudnak kínálni vevőiknek, kedvezményt is többet tudnak adni, beszélt stratégiájukról a vezérigazgató.

Az együttműködések új aspektusai

A nagykereskedőket a beszerzők csoportja váltotta a Trade játszóterén: Szimeiszter Éva, a Tesco országos divíziós beszerzési vezetője, Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzését koordináló PartnerLog ügyvezető igazgatója és Varga László, az Auchan tradicionális frissárubeszerzés- és választékigazgatója. Az ársapkával kapcsolatban egyetértettek egymással abban, hogy hosszú távon káros, ha teljes termékpályák veszteségét a kereskedők finanszírozzák.

Varga László
tradicionális frissárubeszerzés-
és választékigazgató
Auchan

Varga László szerint a hatósági árazás rövid és hosszú távon a teljes termékpályán komoly torzulást okozhat. Olyan időket élünk, amikor nem csak a piaci szabályozók érvényesülnek, és ennek megfelelően kell az érintett termékkörök teljes termékpálya-menedzselését átgondolni a kereskedőnek.

– Az együttműködés kulcsa abban rejlik, hogy nemcsak a kereskedőknek, hanem a gyártóknak, termelőknek is meg kell érteniük a végfogyasztók motivációit – hangsúlyozta. – Ők most egy kicsit visszaléptek, nagyon nagy mértékben az ár-érték arány vezérli őket. Ezért a jövő évre vonatkozó tárgyalásaink során az árakat kell a fókuszba helyeznünk. Emellett közösen kell gondolkodnunk a volumenek fenntartásán is, hiszen csak a növekvő fogyasztói árakra alapozni a bevételek fejlődését kifejezetten káros lenne a vásárlóra nézve.

Szimeiszter Éva
országos divíziós
beszerzési vezető
Tesco

Az ársapkás termékekkel kapcsolatban Szimeiszter Éva szerint a vásárló szemszögéből az elérhetőség a legnagyobb probléma, az ársapka természetellenes fogyást generál. És mivel mindig az utolsó pillanatban jelentik be a meghosszabbítását, így nem tud előre tervezni sem a gyártó, sem a kereskedő. Így a friss termékek esetében magas a selejt és az élelmiszer-hulladék kockázata is.

– Igyekszünk még szorosabban együttműködni a partnereinkkel – mondta a beszerzési vezető. – Tavaly 22 közép-európai saját márkás gyártó szállítójával – köztük 3 magyarral – indított a Tesco egy projektet a transzparencia és a közös tervezés jegyében. Idén komoly választék-felülvizsgálatba is belefogtunk, amelybe szintén bevonjuk a szállítóinkat.

Noszlopy Zoltán
ügyvezető igazgató
PartnerLog

Noszlopy Zoltán szerint az árakon kívül a jövőbeni tárgyalások arról is fognak szólni, hogy egyáltalán lesz-e majd mit a polcokra rakni.

A PartnerLog ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy az olló, ami az A és a B brandek közötti árkülönbséget jelentette, csukódik össze, hiszen a nagyvállalatok könnyebben tudják megfinanszírozni nagy márkáik árpozíció­ját, mint a kis- és középvállalatok a sajátjukét.

– Össze kell dugnunk a fejünket, hogy ez az olló ne csukódjon tovább, hiszen a volumen saját márkákból és B brandekből jön – fogalmazott Noszlopy Zoltán.

Lokális allokációk

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

A nap utolsó „foglalkozását” Andreas Christou, a Retail­Zoom ügyvezető igazgatója nyitotta a hazai láncok és a dohányboltok helyzetét elemző előadásával (ld. külön cikkünket a 36–39. oldalon). E kettő mellé harmadik csatornaként a benzinkutak csatlakoztak a szekcióhoz.

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese, Jeszenszki Lívia, a Reál ügyvezető igazgatója és Tóth Géza, a CO-OP Hungary vezérigazgatója a három legnagyobb hazai láncot képviselték.

Jeszenszki Lívia
ügyvezető igazgató
Reál

– Boltjaink jelentős része küzd, de még nem látunk drámát – jelezte Jeszenszki Lívia. – Az árazás kulcskérdés lesz a jövőben. Az energiafelhasználás csökkentésén kívül nagy lehetőségeket látunk még a Reálnál a szortimentoptimalizálásban és a beszállítás központosításában is. Hűségprogramokban szerkezetünkből fakadóan hátrébb tartunk, mint a multik, de boltosaink nagyon ügyesek, és megtalálják a módját, hogyan fokozzák a vevőkörük hűségét.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

Gyelán Zsolt kiemelte, hogy a fő vetélytárs nem a hipermarketek, hanem a diszkontok. Közel vannak a lakhelyhez, és szervezettségükkel, termelékenységükkel nehéz a kisboltoknak versenyre kelni.

Az árstopos termékekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár trükközhet a kereskedő, azaz rendelhet épp csak annyit, hogy ne kapjon büntetést, de ha a vevő többedszer nem kap cukrot vagy lisztet a boltban, más üzletet keres. Jobban megéri – különösen a vidéki boltokban – ezt a mínuszt benyelni, hiszen a forgalom felfutása cserébe látványos lesz.

Tóth Géza
vezérigazgató
CO-OP Hungary

Tóth Géza elmondta, hogy a Coop lánc lokalizációban mindig is erős volt, és céljuk a lefedettség megőrzése. Abban bíznak, hogy a válság most is többletforgalmat hoz a láncnak. Egyre több ajánlatot kapnak független boltoktól, hogy vegyék át őket – ami egy tartalék merítési lehetőség a hazai láncoknak, de sajnos, ezeknek a boltoknak a többsége „menthetetlen”.

– Bár most minden az áremelésekről szól, de hamarosan elérjük azt a plafont, amit a vásárló még tolerál – figyelmeztetett Tóth Géza. – Ekkor előtérbe kerülnek majd az aktivitások, eladásösztönzések, promóciók. Mi erre készülünk például a Szuper Plusz boltkategória beindításával, ahol tágabb tere nyílik a bolti eszközök alkalmazásának.

Ki korán kelt…

A trafikok csatornáról Galántai György, a HELL Energy kereskedelmi és marketingigazgatója, Tóth Zoltán, a Dohányboltellátó Kft. és a TrafikTV-t üzemeltető DigIn-Store Zrt., vezetője és Vizi Tamás, a Philip Morris külső kereskedelmi kapcsolatok országos vezetője cserélt eszmét.

Tóth Zoltán
vezérigazgató
DigInStore

A szénsavas üdítőknek és a szeszes italoknak a kiskereskedelméből már 15-20%-ot hoz a dohánybolt – Tóth Zoltán ezzel érzékeltette, mekkora jelentőségre tett szert a csatorna az FMCG-szektorban az elmúlt időszakban.

– Akik az emelkedő árak mellett kitartanak a dohánytermékek mellett, jó vásárlóerővel rendelkeznek – világított rá egy összefüggésre.

A trafik a leginkább szabályozott az összes közül a szigorú ellenőrzésnek és a dohánytermékekre vonatkozó regresszív árrésnek köszönhetően.

– Egy jól működő dohánybolt éves szinten 10,6%-os árrést képes elérni ebből, míg FMCG-termékeken jóval többet. Ezért érdeke a trafikosnak az engedélyezett FMCG-kategóriák választékának fejlesztése, és amelyik beszállító ezt időben felismerte, erős pozíciókra tehetett szert – hangsúlyozta Tóth Zoltán.

Galántai György
kereskedelmi és
marketingigazgató
HELL Energy

Galántai György elmondta, hogy cége egyike a jó helyzetben lévő trafikbeszállítóknak. Ők ugyanis a dohányboltokat évek óta stratégiai csatornaként kezelik. A teljes portfóliót igyekeznek megjeleníteni, így nemcsak az energiaitaluk teljesít jól, hanem a jegeskávé, a jegestea, a szénsavas üdítő és a vitaminital is. Eredményességükben emellett szerepet játszik árrugalmasságuk is.

– A versenyképes ár, a jó minőségű termék és a rugalmasság kombinációja biztosítja ebben a csatornában az üzleti sikert – fogalmazta meg a HELL Energy kereskedelmi és marketingigazgatója.

Vizi Tamás
külső kereskedelmi
kapcsolatok országos vezető
Philip Morris

Vizi Tamás felidézte, hogy az elmúlt 9 évben az FMCG-termékkör fejlődése közben a dohánytermékek árszintje – az egymás után következő adóemeléseknek is köszönhetően – mindig kritikus volt.

– A trafikokban új kategóriák születtek, éledtek fel – mondta a Philip Morris külső kereskedelmi kapcsolatok országos vezetője. – Ehhez mi piacvezetőhöz méltóan járultunk hozzá a füstmentes dohánykategória felépítésével. Komoly forrásokat mozgósítottunk, hogy égés nélkül működő termékeket fejlesszünk ki. Ezen termékfejlesztések mögött széles körű kutatómunka áll, melyek eredményeit transzparensen és proaktívan osztjuk meg.

Sapkák és mínuszok

A nap utolsó kerekasztal-beszélgetésén nem meglepő módon újra szóba kerültek az ársapkák, hiszen a benzinkúthálózatok képviselői ültek le a padokra.

Dr. Orosz András
kiskereskedelmi üzletágvezető
MOL

Dr. Orosz András, a MOL kiskereskedelmi üzletágvezetője szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy árban kilógjon lefelé a sorból. Sem az üzemanyag-turizmus, sem a felfokozott fogyasztás nem menedzselhető hosszú távon, és az ellátásbiztonságot is súlyosan nehezíti. A dolgozók számára is rendkívüli volt ez az év: a nagy forgalom, a változó szabályok elmagyarázása a vásárlóknak, az elégedetlenségeik kezelése kiemelkedő munkabírást és sok esetben extra türelmet igényelt tőlük.

– Az egyik fontos sikerélmény, hogy a megnövekedett forgalomnak köszönhetően a nem üzemanyag – elsősorban a gasztrokategória – termékeinek forgalma hatalmasat növekedett, ebben nagyon sokat fejlődtünk – talált végül némi pozitívumot dr. Orosz András.

Vecsey Sarolta
mobility manager
Shell Magyarország és
Szlovénia

Az ársapka hatására a magyar piacon jelentősen többet vásárolnak idén, mint tavaly, hívta fel a figyelmet Vecsey Sarolta, a Shell Magyarország és Szlovénia mobility managere. Emellett már az ipar is bejelentkezett a gázolajért a gáz kiváltására bizonyos munkafolyamatokban.

– Ha az ipar érdeklődése nagyobb méreteket ölt, akkor az áruk kiszállítása is nehézségekbe ütközhet – jegyezte meg Vecsey Sarolta.

Amit viszont ő is lehetőségnek fog fel: a kényelmi termékekkel növelhetik a vásárlók kötődését a hálózathoz.

Balogh Tibor
ügyvezető igazgató
OMV

Sok új vevővel találkozott Balogh Tibor, az OMV ügyvezető igazgatója is a kutakon.

– Ha ki bírjuk várni a végét, akkor egyszer még talán profitálhatunk is belőle – fogalmazott. – Egyelőre üzemanyag-importőrként küzdünk az árubeszerzés, a logisztika nehézségeivel, mindeközben a lényegesen magasabb, de veszteséges értékesítés után is ki kell fizetnünk kiskereskedelmi adót. Nem biztos, hogy novemberben, amikor a jövő évre vonatkozó tárgyalásokat le kell folytatnunk partnereinkkel, már tisztán fogjuk látni az árstop végét. Az üzemanyag-importőr cégeknek át kell gondolniuk, hogy milyen mértékű importhányad mellett maradhat fenntartható a működésük. //

Ismét nagy sikert aratott Korda György és Balázs Klári fellépése és az azt követő pókerparti

Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj 2022

A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj 2022 idei díjazottjainak dr. Nagy István agrárminiszter adta át az elismeréseket a verseny alapítóival, Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Nonprofit ügyvezető igazgatójával és Hermann Zsuzsannával közösen.

A 2022. évi Kereskedelmi Nívódíj nyertesei a díjak átadóival. Ezúton is gratulálunk!

Benedek Eszter bevezetőjében elmondta: az immár ötödik alkalommal megrendezett megmérettetésre minden eddiginél több bemutatkozó érkezett az üzletláncoktól.

– Ez a díjátadó a kiskereskedelmi láncok magyar termékekért tett erőfeszítéseinek elismeréséről szól. Köszönjük nekik a befektetett munkát, és hogy értékként tekintenek a díjra – hangsúlyozta a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A védjegyhasználók és a szakmai zsűri véleménye alapján 2022-ben a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj bronzérmese az Auchan Magyarország Kft., ezüstérmese a SPAR Magyarország Kft., győztese pedig a PENNY Market Kft. lett. A CBA Kereskedelmi Kft. szakmai különdíjban részesült. //

Napi korhatáros matiné: életben maradtak

Krizsó Szilvia
moderátor

Szerdán Krizsó Szilvia vette át a hátralévő napokra a moderátori feladatokat Krug Emíliától. A délelőtti csoportfoglalkozások során fenntarthatósági helyzetjelentéseket hallhattak a rendezvény résztvevői a világból és itthonról.

Dalmadi Júlia
élelmiszer-futurista

Elsőként Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista lépett a színpadra, aki Élelmiszerinnováció mint globális küldetés címmel olyan kérdéseket érintett a terület nemzetközileg elismert képviselőivel, mint például az, hogy mit tesznek saját ökoszisztémájukban az élelmezési rendszer megváltoztatásán dolgozó szakemberek a világ különböző részein, hogy megvalósítsák az ember- és bolygóbarát élelmiszerrendszerek létrejöttét. A virtuális kerekasztal résztvevői a Climate Shapers közösség tagjai, akik online kapcsolódtak a beszélgetésbe.

Dalmadi Júlia bevezetőjében elárulta, hogy tavaly óta épít itthon egy körforgásos gazdasági modellre épülő vállalkozást. Kifejtette, hogy azzal a szerencsés helyzettel áll szemben, hogy a fenntarthatóságra nem úgy kell tekintenie, mint egy olyan dologra, ami változást hoz, hanem a nulladik naptól tudja ezeknek az alapjaira építeni a vállalkozását. Ennek inspirációja egy út volt 2018-ban, a Global Mission. Mint mondta, az elmúlt egy évtized során külföldön gyűjtötte tapasztalatait, és ez volt az a pont, amikor lehetősége nyílt olyan szakemberekkel találkozni az élelmiszeriparban, akik meg tudták mutatni, hogy igenis lehet úgy gazdaságilag is fenntartható vállalkozást építeni, hogy közben figyelünk a bolygónk, a környezetünk és a szociális környezetünk egészségére is.

Vendégei zoomon keresztül csatlakoztak a világ minden tájáról és az élelmiszerlánc minden területéről.

A virtuális kerekasztal résztvevői a Climate Shapers közösség tagjai voltak

Chelsea van Hooven, kulináris tanácsadó és márkafejlesztő Berlinből társult a panelbeszélgetéshez. A szakember a helyi élelmiszerrendszerek ellenállóságának fontosságát emelte ki. Azt vallja, hogy ennek érdekében össze kell kombinálni a hagyományokat az innovációkkal. A termelők piacokkal történő összekötését délolasz termelőkkel kezdte, majd egy berlini startup vállalkozásban (Choco) szerzett tapasztalatairól is mesélt, amely azzal foglalkozott, hogy digitalizálja az élelmiszer-ellátást, éttermeket kössön össze gazdákkal, és átláthatóbbá tegye az alapanyagellátást.

A szót ezután a Mexico Cityből jelentkező Arlette Gómez Ortiz, stratégiai tervező, az A de abeja alapítója vette át. Elárulta, hogy jelenleg egy mézzel foglalkozó projekten dolgozik, amelynek küldetése, hogy a Mexikóban termelt méz nagy része ne csak exportra kerüljön, hanem helyet kapjon a helyi élelmiszer-fogyasztásban is. Célja annak elérése, hogy a mexikóiak több mézet fogyasszanak, illetve, hogy az emberek jobban megismerjék a különböző mézfajtákat és így a környezetük által adott biodiverzitást. Elsődleges feladatának tartja, hogy összekösse a fogyasztókat és a termelőket.

Anusha Murthy szintén neves képviselője a szakmának, ő az egyik alapítója az Edible Issuesnak, egy online élelmezési rendszerekkel foglalkozó kollektívának. Bangalore-ból, Indiából származik, de a San Franciscó-i termékfejlesztő útjáról csatlakozott a beszélgetéshez. Elmondása szerint a fogyasztói oldal vizsgálata áll tevékenysége fókuszában. Bangalori Nymble startup cég kezdő csapatának tagjaként olyan robotot próbálnak létrehozni, amely az otthon főzött ételek elkészítését teszi kényelmesebbé.

A következő bemutatkozó Nikola Baum­schlager, a Planted globális projektme­nedzsere volt Zürichből. Európában a leggyorsabban növekvő, húsalternatívákkal foglalkozó startupnál dolgozik. Mint mondta, számára a fenntarthatóság és az alternatív táplálékok keresése nagyon fontos célkitűzés, és ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy az emberek tudatosabban döntsenek az élelmiszeripar területén.

Aurianne Borremans, élelmiszeripari tanácsadó Brüsszelből köszöntötte az egybegyűlteket. Ő olyan cégekkel működik együtt, amelyek növényi eredetű élelmiszer-portfólióval rendelkeznek. Abban hisz, hogy ezen a piacon olyan alapanyagokat kell felhasználnunk, amelyeket már ismerünk, és meglátása szerint nagyszerű lehetőségek rejlenek még a növényi szegmensben. The Butcher’s Daughter (La Fille Du Boucher) márkanév alatt szeptemberben kerültek ready-to-eat termékei az egyik belga szupermarket polcaira.

Szintén Bangalore-ból „érkezett” Elizabeth Yorke, a Saving Grains alapítója, a Food Forward India projektvezetője. Érdeklődésének középpontjában az indiai rendszer áll, szakácsként pedig az foglalkoztatja, miként tud személyesen hozzájárulni az élelmiszeripari lánchoz. Jelenleg egy olyan közösségi központban tevékenykedik, ahol innovatív megoldásokkal foglalkoznak. Elizabeth itt dolgozza fel helyi sörfőzdék melléktermékeit, és készít belőlük upcycled termékeket.

És végül, de nem utolsósorban Agharese Oghanise, fenntarthatósági szakértő került sorra Lagosból, Nigériából, aki arról beszélt, hogy az utóbbi években gyártói oldalon működött Nigériában az élelmiszeriparban, és széles körű tapasztalatokat szerzett a csomagolástechnika területén is. Azt kutatja, miként tudunk fenntartható, környezetbarát csomagolást alkalmazni, illetve miként lehet megfelelő módon szállítani az élelmiszert.

A bemutatkozásokat követően a virtuális kerekasztal résztvevői a termeléstől kezdve a szállítmányozáson, a feldolgozáson, valamint a retailen keresztül értekeztek az élelmiszerrendszer lényeges területeiről, a helyi sajátosságokat figyelembe véve.

A nap következő programeleme a Fenntarthatóság Szimbóluma 2022 verseny eredményhirdetése volt. A díjat Hermann Zsuzsanna, a Zsűri elnöke adta át.

A Fenntarthatóság Szimbóluma 2022 verseny díjazottjai

Tervek és célkitűzések

A folytatásban egy újabb kerekasztal-beszélgetés következett, amely fenntarthatósági szakmai szervezetek bevonásával az aktuális hazai helyzet vállalati és társadalmi értékelését tűzte ki céljául.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

Márta Irén, a 130 tagot számláló BCSDH igazgatója a nemrégiben lezárult felmérésük eredményeit ismertette, amely azt vizsgálta, hogy hol tartanak ma a vállalatok a fenntarthatósági törekvések alkalmazásában. Elsőként azt említette, hogy a jelenlegi helyzetben kicsit össze van zavarodva mindenki. Viszont azok, akik már korábban léptek a fenntarthatóság útjára, most egyértelműen versenyelőnyben vannak, most sokkal alacsonyabb energiaköltségekre számíthatnak. Azt látják, hogy klímavédelmi célkitűzésekben tagvállalataik az elmúlt években nagymértékű fejlődésen mentek keresztül. Duplázódott azon cégeknek a száma, amelyek a területen konkrét célokat tűznek ki.

Hankó Gergely
ügyvezető
KSZGYSZ

Hankó Gergely, a 257 céget tömörítő KSZGYSZ ügyvezetője optimizmusát fejezte ki abból a szempontból, hogy mi­után a gazdasági szereplők évtizedeken keresztül nem hallgattak az ökológusokra és a környezetvédőkre, ezért most egy olyan helyzetbe kerültünk, hogy mindenkinek hirtelen a prioritási listája elejére ugrott a fenntarthatóság.

A szelektív hulladékgyűjtés témájában arról ejtett szót, hogy Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben nem tapasztalt komoly előreugrást a hulladékbegyűjtés, feldolgozás területén, mindamellett, hogy a világátlagot hozzuk mind a reciklálási, mind az egyéb hulladékfeldolgozási arányszámokban. Globálisan katasztrofálisnak látja a helyzetet, ugyanis a megtermelt hulladék 17%-a természetes környezetben végzi.

Szalóky Tóth Judit
vállalati kapcsolatok és fenntarthatósági vezető
The Coca-Cola Company

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Company vállalati kapcsolatok és fenntarthatósági vezetője, az MMSZ Zöld Tagozatának alelnöke a hulladéktermeléssel kapcsolatos kérdésfelvetésre elmondta, hogy bár világviszonylatban is hatalmas probléma a termékgyártás során keletkező csomagolási hulladék mennyisége és kezelése, a Coca-Cola palackozó partnereivel együtt azon dolgozik, hogy rendszerszintű változást hozzon létre, és elérhető közelségbe kerüljön a körforgásos gazdaság a palackok és a dobozok tervezésétől kezdve a gyártáson át az újrahasznosításukig és újrafelhasználásukig. Elkötelezettek, hogy 2025-re italcsomagolásaik 100 százaléka újrahasznosítható legyen az egész világon, mely vállalás Magyarországon már teljesült. 2030-ra legalább 50 százalékban újrahasznosított anyagot használjanak fel ezek előállítására, és minden általuk értékesített palacknak és doboznak megfelelő mennyiséget összegyűjtsenek és újrahasznosítsanak globálisan.

Horváth-Halmai
Eszter
vállalati adományszervezési
vezető
Magyar Élelmiszerbank

Horváth-Halmai Eszter, a Magyar Élelmiszerbank vállalati adományszervezési vezetője az élelmiszer-pazarlás témájára áttérve beavatott, hogy négy szektor van, ahonnan menthetők élelmiszer-feleslegek, ezek közül kettőben 17 éve nagyon aktívan működnek, a vendéglátó szektort most indítják. A tavalyi évben 8000 tonna élelmiszer-felesleget mentettek meg, főként a kereskedelem területéről. Jelenleg hét lánccal dolgoznak együtt. Megtudtuk azt is, hogy szervezetük kettős missziót képvisel: a rászorulók ellátásával szociális, a mentéssel környezetvédelmi célt szolgálnak. Emellett azt is jelezte, hogy gyártói oldalról is pozitív a tendencia, hiszen ma már mintegy 130 beszállítóval dolgoznak együtt.

A fenntarthatóság jegyében

A délelőtt zárásaként újabb kerekasztal-beszélgetést hallhattunk a fenntarthatósági projektekről, az élelmiszer-pazarlásról, a szabályozásról és hosszú távú stratégiákról kereskedők és beszállítók bevonásával.

A pódiumon helyet foglalók arról számoltak be, miként érintette vállalatukat a válsághelyzet, illetve mi az, amit már korábban megtettek az energiahatékonyság érdekében.

Balázs Ildikó
vállalati kapcsolatok
igazgató
Auchan

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke, az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója a kiskereskedelmi szektorra vonatkozóan arra mutatott rá, hogy mindenki felelőssége az egyéni energiafogyasztás csökkentése. Például elhangzott az idei konferencián, hogy a kormányzat nyáron bejelentette a rezsivel kapcsolatos változásokat, másnapra az országos energiafogyasztás 9%-kal csökkent. Az OKSZ a tagvállalkozásokkal közösen kezdett megoldásokat keresni annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak a körülményekre reagálni. Ezt követően részletesen ismertette az Auchan intézkedéseit, mind az energiatakarékosság, mind pedig a csomagolóanyagok csökkentése területén. Elmondta, hogy vállalatuk elsők között vezette ki a zöldség-gyümölcs és a pékség osztályokon a műanyag zacskókat, amelyeket többször használatos, illetve újrahasznosított verziók váltottak fel, és az áruházak tetőjén napelem telepítését kezdték meg.

Hevesi Nóra
kommunikációs igazgató
Tesco

Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs igazgatója a témához csatlakozva a kiemelte, hogy a hűtőpultjaik ajtóval rendelkeznek, ami kifejezetten energiatakarékos megoldást jelent.

A műanyagcsökkentéssel kapcsolatosan fontosnak tartotta megemlíteni sajátmárka-kínálatukat, amelyek esetében valóban képesek cselekedni. Felelevenítette három évvel ezelőtti vállalásukat, ami arról szólt, hogy 2025-ig az összes saját márkás termékük csomagolóanyagait lecserélik újrahasznosítható és/vagy újrahasznosított megoldásokra. Emellett 2017-ben azt is vállalták, hogy az összes nem újrahasznosítható anyagot kivonják a saját márkás termékek csomagolásaiból, ami 2020-ra meg is történt. Ezeken túlmenően a csomagolóanyagok visszagyűjtésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

Maczelka Márk
kommunikációs vezető
SPAR

Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy az energetikai fejlesztések áruházaikban is hosszabb ideje zajlanak, mint például a földhőszivattyú vagy a napelemrendszer kialakítása. Kollégájához hasonlóan terítékre emelte a bio roll bageket, amelyek vásárlóik körében nem okoztak osztatlan sikert, főként amiatt, mert pénzbe kerülnek. Egyébiránt négyféle megoldást kínálnak a vevők számára, ugyanis vásárolhatnak csomagolás nélkül, illetve saját csomagolóanyagban, valamint beszerezhetnek többször használatos tasakokat is, illetve bio rollbaget.

Strasser-Kátai
Bernadett
tulajdonos-ügyvezető
Real Nature

Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature tulajdonos-ügyvezetője 2005-ös elindulásukra emlékezett. Míg akkoriban az volt számukra az egyik legfontosabb szempont, hogy a gyárakba a lehető legkevesebb kilométer megtételével juttassák el a földekről az alapanyagot, most az lesz, hogy minél több termőterületet vásároljanak, hogy saját maguknak meg tudjanak mindent termelni. Felidézte, hogy gyáraikat, majd később irodaházukat is olyan megújuló energiaforrásokkal látták el, amelyek megléte akkor is jelentős előrelépés volt, ma pedig életmentő lehet. Energiafelhasználásukat 80%-ban saját maguknak oldják meg. Ez sok munka, befektetés, és már 2009 óta a fenntarthatósági elemek maximális bevonásával volt lehetséges.

Gabriel Makki
közép-európai
értékesítési alelnök
Procter&Gamble

Gabriel Makki, a P&G közép-európai értékesítési alelnöke kifejtette, hogy az energia és a fenntarthatóság mindig is szorosan összefüggő fogalmak voltak. Felhívta a figyelmet arra, hogy tevékenységük egy része esetében a karbon­lábnyom többsége nem a termelés, hanem a felhasználás során keletkezik. Példaként említette, hogy a mosás területén, a karbonlábnyom 60%-a abból adódik, ahogyan a fogyasztók használják a termékeket. Meglátása szerint itt lép be az edukáció és innováció szerepe, ugyanis, ha energiahatékonyabbá tesszük a felhasználást, azzal a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk.

Házról házra

Az ebédszünetet követően a délutáni csoport programjai következtek, amelynek során általános piacértékelést kaptak a konferencia résztvevői az elmúlt másfél évről és a jövőbeli lehetőségekről az e-kereskedelemben, a logisztikában, valamint a teljes ellátási láncban.

Turcsán Tünde
FMCG-üzletág igazgató
GfK

Elsőként Turcsán Tünde, a GfK FMCG-­üzletág igazgatója tartotta meg expozéját „Hasítunk az ÁRral szemben!” címmel, amelyben a jelenlegi gazdasági események fogyasztókra gyakorolt hatásait elemezte. A kutatásból egyértelműen látszik, hogy az utóbbi hónapokban az ár a legfontosabb tényező a háztartások FMCG termékválasztásában (ld. külön cikkünket a 42–43. oldalon).

Madar Norbert
vezető tanácsadó
GKID
Research&Consulting

A folytatásban Madar Norbert, a GKID Research&Consulting vezető tanácsadója – Big Picture – az online FMCG piac helyzete Magyarországon címmel tartotta meg előadását (ennek részletes összefoglalója 2022/10-es lapszámunk 36–37. oldalán olvasható).

A délutáni első kerekasztal-beszélgetés az e-commerce témáját állította középpontba.

Székács Tibor
ügyvezető igazgató
Avokado

Elsőként a piacra legfrissebben belépett Avokado képviseletében Székács Tibor, ügyvezető igazgató mutatta be vállalkozását. Elmondta, hogy cégük online kereskedelmi platformot épít, ahol fizikai hálózattal rendelkező kereskedők jelennek meg, és az ő boltjaikban vásárolnak be a fogyasztó helyett az igényeiknek megfelelően. Megtudtuk, hogy világviszonylatban is elsők azon a téren, hogy több üzlet választékából összeállított rendelést nemcsak hogy egy fizetési folyamatban, de egyszerre, egy időablakban és egy futár által is ki tudják szállítani. Céljaikba is beavatott, elárulta, hogy szeretnék egy olyan széles vertikumát a kereskedőknek maguk mellett tudni, hogy minél színesebb választékot tudjanak kínálni a fogyasztóknak.

Vig Attila
résztulajdonos
Kifli.hu

Vig Attila, a Kifli.hu résztulajdonosa sikereik kulcsaként említette azt, hogy mindent a vásárló szempontjából néznek. A felmerült nehézségekről, amelyeket elsősorban a KATA változása okozott, aminek következtében számos futár kényszerült elhagyni a pályát, akképp vélekedett, hogy a vendéglátóhelyek bezárása miatt a következő hetekben a létszám újra eléri majd az optimális szintet. Üzleti modelljük dark store jellegű, azaz egyetlen hatalmas raktárukból történik a kiszállítás. Mint mondja, ők is látják a saját márkás termékek egyre nagyobb kínálatát, amelyek jelenlétét a Kifli.hu-nál is bővíteni szeretnék, illetve tervezik a jelenleg is látványos baba-mama szegmens további erősítését.

Arany László
kereskedelmi és üzletfejlesztési
ügyvezető igazgató
Foodpanda

Arany László, a Foodpanda kereskedelmi és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója egyik legnagyobb erősségüknek tartja a gyorsaságot, ugyanis 30 perc alatt van az átlagos kiszállítási idejük. Technológiai fejlesztéseik közül kiemelte, hogy egyfelől már nemcsak kategóriák szerint csoportosítják a termékeket a polcokon, hanem a meglévő adatok alapján rendezik őket népszerűségük és más jellemzők szerint, így minimalizálva az elérési útvonalat. Másfelől a rendeléseket összekészítő munkatársak számára is olyan sorrendben jelennek meg a tételek, ahogyan azokat megtalálják az adott útvonalon.

Kolbert István
marketingvezető
Boxy

A kerekasztal-beszélgetést Kolbert István, a Boxy marketingvezetőjének előadása osztotta két részre, aki abba avatott be, hogyan lehet úgy jól beváltan működő viszonteladói kapcsolatokat megőrizni, gyártóként, nagykereskedőként, hogy el lehessen jutni a fogyasztóhoz. A DTC, vagyis a digitális értékesítés közvetlenül a vásárlóknak fogalmával ismertette meg a hallgatóságot. Rámutatott, hogy a DTC-értékesítés a digitális csatornáknak köszönhetően világszerte egyre nagyobb teret hódít, kiváló kiegészítője a hagyományos értékesítési láncnak. Egyik nagy előnye, hogy lerövidül az értékesítési lánc, emellett egyszerűbbé válik a visszajelzés vásárlók részéről, és a brand keresése, valamint értékének további növelése is könnyebben megvalósíthatóvá válik. Hátrányai között sorolta azt, hogy a kisker partnerek és a viszonteladók számára okozhat kellemetlenségeket, illetve egyes belső folyamatokat bonyolultabbá tehet. Előadásának zárásaként tippekkel is szolgált a hatékony DTC kialakítása érdekében.

Földön, vízen, levegőben

A délutáni második kerekasztalban a logisztikai csoport résztvevői foglaltak helyet, és sorra vették a logisztikai szektort legsúlyosabban érintő tényezőket, úgymint az üzemanyagár, az energiaárak, az útdíj, valamint az árfolyamok kedvezőtlen változásait.

Bátki Sándor
operatív
ügyvezető-helyettes
Trans-Sped

Bátki Sándor, a Trans-Sped operatív ügyvezető-helyettese az útdíj januárról októberre előrehozott megemelésével kapcsolatban kifejtette, hogy az egész fuvarozói közösség jól és viszonylag egységesen reagált a felmerülő helyzetre. A légi és tengeri szállítmányozásra vonatkozóan azt jelezte, hogy azokon a területeken alkalmazkodniuk kell a piaci igényekhez és követniük kell az áramlatot. Kiemelte a konténeres szállítás árának elképesztő mértékű megemelkedését a távol-keleti országokból, ami nemrégiben kezdett csak újra mérséklődni. Arra is kitért, hogy bár sokan a megoldás kulcsát a vasútban látják, az kapacitáshiány és a nem megfelelő infrastruktúra miatt mégsem képes a problémákra válaszul szolgálni. Hangsúlyozta, hogy a megbízói és logisztikai oldalnak együtt kell gondolkodnia, nem egy klasszikus megbízó-szállító viszonyt, hanem partnerséget kell fenntartaniuk.

Kiss Nikoletta
tulajdonos-ügyvezető
igazgató
Palmsped

Kiss Nikoletta, a Palmsped tulajdonos-ügyvezető igazgatója azzal egészítette ki, hogy folyamatos problémamegoldásban telnek a napjaik. Szerencsésnek tartja, hogy cégük főként nemzetközi pályára koncentrál, így az útdíjemelés hatását ügyfeleik vélhetően észre sem fogják venni. A felmerült nehézségekre a megoldást az együtt gondolkodásban látja. Mondja el a gyártó, hogy milyen problémát szeretne megoldani, és a sofőr is találjon meghallgatásra, hiszen ő van ott a helyszínen, ő látja azt, hogy hogy van az áru becsomagolva, elhelyezve a kamionon, és ő látja a hibákat is, amiken lehet a későbbiekben javítani.

Rónai-Horst László
ügyvezető igazgató
Mercarius

Rónai-Horst László, a Mercarius ügyvezető igazgatója kihívásokkal teli időszakot lát közeledni, azt tapasztalja, hogy az autóipar területén megkezdődött egy drasztikus visszaesés. Emlékeztetett, hogy áprilisban és májusban mindenki autót akart venni. Mivel gyakran nem volt elérhető darab, ezért megnőtt az előrendelések száma, amiket augusztustól kezdődően egyre többen mondtak vissza. Még azon az áron is, hogy így elveszítették több százezer forintos befizetésüket. A sok nehézség ellenére előadónk úgy vélte, hogy a megfelelő stratégiával az előttünk álló években is növekedni tud a Mercarius.

Jellinek Dániel
tulajdonos-vezérigazgató
INDOTEK Group

A konferencia aznapi programjának zárásaként exkluzív interjút tekinthettek meg a résztvevők a miértekről és a hogyanokról a jövő szemszögéből, vendégünk, Jellinek Dániel, az INDOTEK Group tulajdonos-vezérigazgatójának gondolatai mentén.

Az este folyamán a kertben egy különleges BBQ-vacsora segített a komoly témák utáni ellazulásban, amit a Rossmann jóvoltából megvalósuló, nosztalgikus hangulatú R-GO nagykoncert még tovább fokozott. //

Az estét egy nosztalgikus hangulatú R-GO nagykoncert zárta a Rossmann jóvoltából

Ez a cikk a Trade magazin 2022/11. számában olvasható