Összefoglaló a szabadtéri rendezvények megtartását és az utazási szolgáltatásokat érintő szerződésekre vonatkozó speciális szabályokról

Szerző: Ipacs Tamás Dátum: 2020. 05. 29. 13:44

Összefoglaló készült a MTSZA és a Provaris Varga & Partners Ügyvédi Társulás együttműködésében, amely a május 28-án hatályba lépett védekezési intézkedésekről szól, különös tekintettel a szabadtéri rendezvények megtartásáról és a veszélyhelyzet ideje alatt az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokra.

Koronavírus”) által okozott világjárvány (pandémia) Magyarország területét is érinti,
Tekintettel továbbá arra, hogy Magyarország Kormánya a Koronavírus agresszív terjedése miatt 2020. március 11. napján Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: „Alaptörvény”) 53. cikk (1) bekezdése alapján meghozott, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelettel veszélyhelyzetet (a továbbiakban: „Veszélyhelyzet”) rendelt el Magyarország teljes területére,
Ügyvédi Irodánk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványtól megkeresést kapott a 2020. május 28. napján hatályba lépett a szabadtéri rendezvényekről szóló 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Szabadtéri Kormányrendelet”), továbbá a 2020. május 28. napján hatályba lépett a veszélyhelyzet ideje alatt az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról szóló 242/2020. (V. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Voucher Kormányrendelet”) jogértelmezésére vonatkozóan.

A szabadtéri rendezvények pontos definícióját a Szabadtéri Kormányrendelet 2. §-ának rendelkezései adják

A, VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Veszélyhelyzet ideje alatt a Koronavírus drasztikus terjedésének megakadályozása érdekében Magyarország Kormánya az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 46/2020. (III.16.) kormányrendelet (a továbbiakban: „VI Kormányrendelet”) 4. § és 5. §-aiban foglaltak értelmében általános jelleggel tiltotta a rendezvényeken, gyűlések helyszínén történő tartózkodást, függetlenül a résztvevők létszámától és a rendezvény helyszínétől. Szintén nem volt megengedett a VI. Kormányrendelet értelmében a közönség számára a színház, mozi, közgyűjtemény (például könyvtár), közművelődési intézmény, közösségi színtér látogatása sem.
A Koronavírus Magyarországon történt fokozatos visszahúzódása, az aktív megbetegedések csökkenése, általánosságban a fertőzésveszély mérsékelt volta, továbbá a Koronavírus megfékezésének érdekében született korlátozások, tilalmak vonatkozásában már korábban megtett, fokozatos „megengedő” intézkedések sikeressége indokolttá tette a VI. Kormányrendeletben foglalt, rendezvényekre vonatkozó tilalmak felülvizsgálatát, azok enyhítését, ennek eredményeként született meg a Szabadtéri Kormányrendelet.

B. A SZABADTÉRI KORMÁNYRENDELET HATÁLYA
A Szabadtéri Kormányrendelet 1. §-a alapján a Kormányrendelet hatálya nem terjed ki a vallási közösség szertartására, a polgári házasságkötésre, a temetésre, a gyűlésre, a szabadtéri múzeumra, az állatkertre és a jelenleg még területileg különbözőképpen szabályozott 200 főt meg nem haladó családi rendezvényekre (tipikusan például lakodalom, halotti tor, stb.).
A Szabadtéri Kormányrendelet hatálya a szabadtéri rendezvényekre terjed ki, melynek pontos definícióját a Szabadtéri Kormányrendelet 2. §-ának rendelkezései adják. Főszabály szerint szabadtéri rendezvény az olyan rendezvény, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik, tehát nincsen épített környezet [Szabadtéri Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése].
A Szabadtéri Kormányrendelet 2. § (4) bekezdése értelmében szabadtéri továbbá az a rendezvény is, mely során a nézőket az időjárás viszontagságaitól sátorral védik (például cirkuszsátor).
A fentieken túl szabadtérinek minősül az a rendezvény főszabálynak megfelelő rendezvény is, mely a rendezvény céljából épített fallal körülhatárolt, fedetlen vagy részben fedett létesítményben zajlik (például stadion, uszoda, szabadtéri színpad, szabadtéri mozi), itt tehát megengedő a szabályozás abban az esetben, ha az adott létesítmény nem teljesen, pusztán részben fedett vagy fedetlen [Szabadtéri Kormányrendelet 2. § (5) bekezdése].
A Szabadtéri Kormányrendelet hatálya alatt rendezvény különösen a sportrendezvény, illetve a kulturális rendezvények (színházi előadás, mozi, cirkusz, a múzeumon kívül rendezett képzőművészeti kiállítás, az irodalmi és könyvszakmai rendezvény, a közgyűjtemény, a közművelődési intézmény és a közösségi színtér által szervezett rendezvény), ezen rendezvények esetében ad a rendezvényen való tartózkodásra – a megfelelő védelmi szabályok betartása és betartatása mellett – lehetőséget a Szabadtéri Kormányrendelet [Szabadtéri Kormányrendelet 2. § (6) bekezdése és 2. § (1) bekezdése].

C. A SPORTRENDEZVÉNYEK ÉS A KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Olyan szabadtéri rendezvények esetében, ahol a rendezvény nézőterén ülőhelyek kerültek kialakításra, – például stadion, mozi, színház – a páholyok kivételével a nézők kizárólag minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el, valamint a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyek nem foglalhatók el. Egy stadion esetében például három széknek üresen kell maradnia egy sorban kettő néző között, és két néző közvetlenül egymás mögött nem ülhet. Azonban a Szabadtéri Kormányrendelet értelmezése alapján kijelenthető, hogy csupán az egy sorban, a kettő néző között lévő három szék kimaradása kötelező, a nézők mögötti sor teljes mértékben történő kihagyását nem írja elő a Szabadtéri Kormányrendelet azzal a feltétellel, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is a legalább 1,5 méteres távolságot (a továbbiakban: „védőtávolság”) biztosítani kell. Így tehát egy hézagos, védőtávolságot és a két egymás mellett ülő közötti három üres széket megtartó ültetés a megengedett.
A védőtávolság megtartására a rendezvény látogatói szintén kötelesek – a fenti eseteken túl – a páholyokban, a szabadtéri rendezvények szünetében, a szabadtéri rendezvény létesítményének területén, a szabadtéri rendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben és az olyan szabadtéri rendezvényen is, ahol ülőhelyek nem kerültek kialakításra (tipikus példa az utóbbira a muzeális intézményen kívül rendezett képzőművészeti kiállítás).
Az előző bekezdés szerintiek például egy stadion esetében azt jelentik, hogy a mérkőzésre kilátogató nézőknek a sportrendezvényre történő beléptetéskor, a stadion egész területén, illetőleg a mérkőzés előtt és után, valamint a félidőben a stadionban található büfé előtt való sorban állás esetén is kötelező a védőtávolság betartása.
A Szabadtéri Kormányrendeletben az egyéb szabályozó eszközökben előírt a szájat és az orrot eltakaró eszköz (például orvosi maszk, sál, kendő) használatának kötelezettsége nem szerepel, így annak viselése nincsen előírva, azonban a különböző védelmi intézkedések ismeretében továbbra is ajánlott.
A Szabadtéri Kormányrendeletben foglalt védelmi intézkedések betartása, illetve betartatása a szervező kötelessége és feladata, mely egyben a Szabadtéri Kormányrendelet alkalmazásának feltétele is azzal [Szabadtéri Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdése], hogy a rendezvény szervezője alatt a vonatkozó jogszabályban meghatározott szervezőt kell érteni, tehát például egy stadionban zajló labdarúgó mérkőzés esetében a szervező meghatározására vonatkozóan a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadóak.
További, a Szabadtéri Kormányrendeletben rögzített szervezői kötelezettség, hogy a szervező köteles gondoskodni a szabadtéri rendezvény azon látogatójának szabadtéri rendezvény helyszínéről történő eltávolításáról, aki a Szabadtéri Kormányrendelet szerinti védelmi intézkedéseket megszegi.

D. A NEMZETI PARKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A Szabadtéri Kormányrendelet külön rendelkezik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. §-a szerinti a nemzeti parkok igazgatóságai által fenntartott szabadtéri bemutató létesítmények látogathatóságáról. A látogatás során a látogatók kötelesek a védőtávolság megtartására. A védőtávolság betartásának érvényre jutását biztosító működési rend kialakítása a szabadtéri bemutató létesítményt fenntartó nemzeti park igazgatósága vezetőjének a feladata.

E. A TOVÁBBRA SEM LÁTOGATHATÓ RENDEZVÉNYEK
Függetlenül attól, hogy az adott szabadtéri zenés, táncos rendezvénynek hány résztvevője van, azon a tartózkodás továbbra sem megengedett. Zenés, táncos rendezvénynek minősül a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény (például fesztivál, könnyűzenei koncert, táncház, táncklub, diszkó, rockclub), amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni [Szabadtéri Kormányrendelet 5. § (2) bekezdése].

II.
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Koronavírus által okozott világjárvány miatt egészségügyi és életvédelmi megfontolásokból az országhatárok lezárásra kerültek, valamint az országok közti személyforgalom drasztikus korlátozások alá került. Ezen korlátozások természetesen a külföldre történő utazásokat is nagyban érintik, ezzel megnehezítve a turisztikai szektor, ezen belül az utazásszervezők jövőjét.
A korábban lefoglalt, előleggel megerősített vagy teljes egészében befizetett utazási csomagok vagy utazási szolgáltatások ellenértékének visszatérítése és az ezzel kapcsolatos kérdéses helyzetek megoldásokat igényeltek, ezért Magyarország Kormánya 2020. május 27. napján kiadta a Voucher Kormányrendeletet. A Voucher Kormányrendelet fő szabálya, hogy az utazásszervezőknek lehetőségük van az előleggel megerősített vagy teljes egészében befizetett utazási csomagok vagy utazási szolgáltatások felmondása esetén 2021. augusztus 31. napjáig felhasználható utalványt kibocsátani az alábbiak szerint.

B. A VOUCHER RENDELET ALKALMAZÁSI KÖRE
A Voucher Kormányrendelet akkor alkalmazandó, ha az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: „Utazási Kormányrendelet.”) meghatározott felmondásra 2020. augusztus 31. napjáig – a Koronavírus világjárványra tekintettel – kerül(t) sor.
Ez a felmondási esetkör arra az esetre szól, ha „[…] az utazási csomag megkezdését megelőzően az utazó bánatpénz fizetése nélkül jogosult felmondani az utazási csomagra vonatkozó szerződést, ha a célállomás helyén vagy annak közvetlen közelében, – amennyiben a célállomás, vagy annak közvetlen környezetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre került – olyan elháríthatatlan és rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az utazási csomag teljesítését jelentős mértékben befolyásolják, vagy lényegesen befolyásolják az utazók célállomásra való szállítását. Az utazási csomagra vonatkozó szerződés e bekezdés szerinti felmondása esetén az utazó az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díj visszafizetésére jogosult, további kártérítést azonban nem követelhet.
Az utazásszervező kártérítési kötelezettség nélkül jogosult felmondani az utazási csomagra vonatkozó szerződést és köteles visszafizetni az utazónak az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díjat, ha
a) az utazási csomagra jelentkezett személyek száma nem éri el a szerződésben meghatározott minimális létszámot és az utazásszervező a szerződés felmondásáról a szerződésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az alábbiak szerint értesíti az utazót:
aa) húsz nappal az utazási csomag megkezdése előtt a hat napnál hosszabb utak esetén,
ab) hét nappal az utazási csomag megkezdése előtt a kettő és hat nap közötti időtartamú utak esetén,
ac) negyvennyolc órával az utazási csomag megkezdése előtt, a két napnál rövidebb utak esetén, vagy
b) az utazásszervezőt elháríthatatlan és rendkívüli körülmények gátolják a szerződés teljesítésében, és indokolatlan késedelem nélkül, az utazási csomag megkezdése előtt értesíti az utazót a szerződés felmondásáról.”

Ebben a fenti esetben az Utazási Kormányrendelet 21. § (5) bekezdését3 a Voucher Kormányrendeletben foglalt alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Ugyancsak a Voucher Kormányrendelet alkalmazandó, ha az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés a Koronavírus világjárvány következtében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:179. § (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált. Lehetetlenülés az az eset lehet, amikor a szerződés teljesítése a szerződéskötés után beállott körülmények miatt meghiúsul. A lehetetlenülés bekövetkezhet jogi okból, fizikai okból és gazdasági okból is.

C. A VOUCHER KORMÁNYRENDELET SZABÁLYAI
A főszabály az, hogy a fentiek szerinti – meghatározott – felmondás esetén az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki. Ez tehát egy lehetőség, nem kötelezettség.
Abban az esetben, ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról. Látható ezen szabály alapján is, hogy az utazó számára sincsen kötelezettség az – esetlegesen kibocsátott – utalvány elfogadására vonatkozóan. Feltéve, hogy az utazó nem fogadja el az utalványt vagy nem nyilatkozik, úgy a részére a befizetett előleget, illetve díjat az Utazási Korányrendelet általános szabályai szerint vissza kell utalni.

D. AZ UTALVÁNY SZABÁLYOZÁSA
Utalvány kibocsátása esetén rögzítendő, hogy az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során. Ez tehát azt jelenti, hogy az utalvány kiállítása, illetve annak felhasználása ugyanolyan vagy az utazó számára előnyösebb feltételekkel történhet, mint az eredeti, felmondott szerződés alapján számára járó szolgáltatás [Voucher Kormányrendelet 2. § (4) bekezdése].
A felek (azaz az utazó és az utazásszervező) megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy az utalvány érvényességi ideje meghosszabbodjon, ekkor az utazásszervező köteles új utalványt kiállítani.
Ha az utazó az utalványt a későbbiek során bemutatott érvényességi időn belül – ideértve mindkét esetet – nem használja fel, úgy az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni. Az ilyet eset elkerülhető azzal, ha a felek közösen megállapodnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításáról [Voucher Kormányrendelet 2. § (5) és (6) bekezdései].

Az utalványnak az alábbi konjunktív, eltérést nem engedő feltételeknek kell megfelelnie:
• • tartalmazza az utazásszervező megnevezését;
• • tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét;
• • kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget;
• • érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart;
• • egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít;
• • egyértelműen tartalmazza, hogy a Koronavírus világjárvány miatt került kiállításra;
• • tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt; és
• • az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

A fent leírt szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha az Utazási Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése alapján az utazásszervező nem az utazó érdekkörében felmerült okból mondja fel a szerződést, ideértve azt az esetet is, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely – az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba4 felvételre kerül.

Ebben az esetben az utalványnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:
• • tartalmazza az utazásszervező megnevezését,
• • tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,
• • kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,
• • érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
• • egyértelműen tartalmazza, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére jogosít,
• • egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
• • tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,
• • az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

Mindkét fenti utalványtípus esetén irányadó szabály, hogy kizárólag közeli hozzátartozóra5 ruházható át, így annak forgalomképessége az Voucher Kormányrendelet értelmében korlátozott [Voucher Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése].
Szintén egységes szabály, hogy az utalványok, melyeket az utazásszervezők kiállítanak az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában vagyoni biztosíték szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősülnek, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania a fentiek alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében.

A Voucher Rendelet kötelezi az utazásszervezőt arra, hogy nyilvántartást vezessen az általa kibocsátott utalványokról, mely nyilvántartásnak tartalmaznia kell
• • az utalvány értékét,
• • a tulajdonos
• • természetes személyazonosító adatait vagy
• • a jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.

***
A fenti memorandum nem minősül konkrét jogi tanácsnak, arra hivatkozni esetleges jogvitában, illetve bármely jogügylet vagy hatósági, peres, nemperes eljárások során nem lehet. A jelen memorandumban szereplő absztrakt kérdéseket a megrendelő kérésére válaszoltuk meg, azok nem konkrét eseteket takarnak, pusztán példálózó jelleggel kerültek bemutatásra.
A fenti memorandum tájékoztató és figyelemfelhívó céllal született, a konkrét egyedi esetekben az esetek részletes ismerete feltétlenül szükséges azok megválaszolásához.
További információk: [email protected]; [email protected]