Győrffy Balázs: „Az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű ágazat”

– Hogy látja, a koronavírus-járvány az elmúlt évben hogyan érintette az agrár- és élelmiszeripart?

Győrffy Balázs
elnök
NAK

– A 2021-es év jelentősen különbözött 2020-tól, mint ahogy a járványvédelem terén is hatékonyabban sikerült fellépni, úgy a gazdasági szereplők is könnyebben találtak megoldást a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékpályákat sújtó problémákra. Ezzel az agrár-élelmiszeripar jelentős hatást gyakorolt a gazdaság növekedésére, és szerepe volt a gazdasági válságból való sikeres kilábalásban. Mindezek ellenére a koronavírus 2021-ben is komoly kihívás elé állította a szektort, hatásai idén is érezhetők. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy bebizonyosodott mindenki számára: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelt stratégiai jelentőségű, és erős, meghatározó ágazat, amelyre a jövőben is alapozni lehet és kell.

A NAK mind országos, mind megyei szinten folyamatosan monitorozta az ágazatot, és mindvégig az látszott, hogy eltérő hatások érik az egyes termékpálya-szereplőket. A gazdálkodási méret, a feldolgozottsági fok, a célpiac, a disztribúciós csatorna, a tevékenység szerint.

Összességében sikerült a nemzetközi szállítási gondokból eredő kezdeti nehézségeket megoldani, a mezőgazdasági termelés szintjét megtartani, ami alapját képezte a döntően hazai alapanyagok feldolgozását végző élelmiszeripar működésének. Élelmiszerhiány egy területen sem alakult ki, a kapacitások kihasználásának fokozásával, a műszakszámok bővítésével a lökésszerű kereslet is kiszolgálásra kerülhetett.

A legnagyobb hatások a járvány első hullámában voltak, ezek fokozódása, multiplikálódása sok vállalkozást nehéz helyzetbe hozott. Mindemellett a fogyasztói szokások változása, a kereslet hektikussága a cselekvőképes és tartalékokkal rendelkező vállalkozásoknak is kihívást jelentett. Sajnos voltak, vannak nehéz helyzetbe került vállalkozások is – alapvetően a horeca ellátására szakosodott feldolgozók és nagykereskedők –, illetve exportpiacokra értékesítők.

– A mezőgazdaságot kevésbé viselte meg ez a válságos időszak?

– Egy-két olyan termékpályától eltekintve, ahol nagyobb a vendéglátóipar irányában a piaci kitettség, a mezőgazdasági termelés a koronavíruson kívüli hatásokat jobban megsínylette. Gondolok itt az időjárási anomáliákra, mint a tavaszi fagyok vagy az aszály; illetve az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza is komoly gondokat okoztak. Továbbá mindenre hatott és kihat az energiahordozók és az inputanyagok árának jelentős emelkedése.

– Az orosz–ukrán konfliktus hogyan hat Ön szerint az ágazatra? Az EU jól reagál?

– Kiemelten fontosnak gondolom, hogy biztosítani kell minden feltételt az élelmiszer-ágazat szereplőinek, amelyek segítségével megőrizhetik versenyképességüket. A termelési költségeket növeli az áram és a földgáz árának sokszoros emelkedése, a műtrágya és a takarmányok ára is kilőtt. Ezek a költségek begyűrűznek a termékpályákra.

Korábban is hangoztattuk, de már talán egyre több uniós zöld bürokrata is megérti: újra kell értékelni az uniós Zöld Megállapodásban előirányzott, a termelést jelentősen korlátozó, viszont az ÜHG-­kibocsátást nem csökkentő elvárásokat. Minden nemzet stratégiai érdeke az élelmiszer-ellátás biztonsága, az Európai Bizottság termeléscsökkentés felé vezető útja nem fenntartható. A környezeti szempontok túlzó – és szakmai alátámasztást mellőző – értékrendszere kitetté teszi az EU-t gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból, a termelés nagy részét gyakorlatilag kiszerveznék. Az orosz–ukrán konfliktus, illetve a világjárvány okozta ellátási zavarok még inkább rávilágítanak az EU zöldforradalmának veszélyeire.

Kezdeti lépésként sokat jelent, hogy átmenetileg enyhülnek a zöldítési követelmények, de teljes irányváltásra van szükség, amit más európai agrárszervezetekkel együtt folyamatosan hangsúlyozunk, és még hangosabban fogjuk hallatni a hangunkat.

Már a koronavírus is rávilágított a hazai élelmiszer-ellátásbiztonság fontosságára, a helyben megtermelt és előállított alapanyagok helyben feldolgozására és kereskedelmére. A hazai élelmiszeripar – és a hazai fogyasztók – szempontjából is fontos a belpiac kiszolgálása, az önellátottság növelése.

– Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az élelmiszeripar járvány utáni normalizálásának elősegítésére?

– Évek óta azon dolgozunk, hogy a gazdálkodók, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedők a legjobb eredményeket tudják elérni. Ez a tevékenységünk azért is tudott sikeres lenni, mert volt és van hozzá támogató kormányzati akarat. A kormány érti és érzi a vidéket, megbecsüli az agráriumot és az abból élőket. Olyan fajsúlyos döntések születtek, amelyek a világ élvonalába emelik a hazai agráradózást, vagy éppen a vidékfejlesztési források mértékét. A NAK elsőként hangsúlyozta, és 2018-as stratégiai javaslatcsomagjába is belefoglalta a nemzeti társfinanszírozás növelésének szükségességét. Annak 80%-ra emelése közös sikerünk, történelmi jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Forradalmi változások zajlanak a technológia terén, amelyik vállalkozás nem fejleszt, lemarad. A feldolgozottsági fokot ugyancsak növelni kell. A bőséges forrás, amely az agráriumba áramlik, garancia, hogy az agrár- és élelmiszer-gazdaság stabilizálódik, növeli a versenyképességét.

A feldolgozásban cél a hatékonyság növelése, a versenyképesség fokozása, a jövedelmezőség stabilizálása. A halmozódó technológiai lemaradás, a munkaerőhiány, az energiaárak növekedése, a fogyasztói elvárásoknak megfelelés jelentős fejlesztéseket igényel. Erre alapvetően vissza nem térítendő támogatások adhatnak lehetőséget. A NAK részt vett az új KAP prioritásainak kidolgozásában. Szerepünk volt abban, hogy az élelmiszeripar is jelentős fejlesztési forrásokhoz juthat a következő években a VP keretében, a gazdálkodási méret és a termék-nómenklatúra korlátozásai nélkül. Ez lehetővé teszi feldolgozóipari és akár kereskedelmet végző tagjaink részére is a vissza nem térítendő támogatások – feldolgozóipari fejlesztésekhez való – igénybevételét. A 2021–2027 közötti programozási időszak támogatási rendszere 2021, 2023 és 2025-re 250-250 milliárd forint keretet biztosít. A 2021-ben kiírt pályázatok sikeresek voltak, a mezőgazdasági termékek értéknövelésére szánt célelőirányzatok túljegyzéssel zárultak.

Mindenre kihat az energiahordozók és inputanyagok áremelkedése

– Élelmiszeripari Igazgatóságuknál komoly munka zajlik. Adna egy vázlatszerű betekintést, hogy idén milyen újdonságokat, fejlesztéseket terveznek?

– Közel 400 ezer fős tagságunk érdekeit szem előtt tartva végezzük a munkánkat, teljes termékpályákban gondolkodva. A közeljövőben a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-előállítók termékeinek piacra jutását segítő, egységes online keresőfelületet hozunk létre, egyesítve NAK Piactér, piackereső és termékkereső platformjainkat. Ezzel az előállítók és a kereskedők számára is segítséget nyújtunk a megfelelő termékek és igények megtalálásában, a vásárlók pedig a termékre, az előállítókra és a piacokra is akár lokálisan rá tudnak keresni. Emellett kidolgozunk egy kamarai minősítő rendszert, amely segítheti tagjainkat a piacra jutásban és a fogyasztói, partneri bizalom erősítésében. A minősítés célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót és a leendő partnert arról, hogy biztonságos, nyomon követhető, fenntartható termelésű helyről származik az élelmiszer.

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer feltételeinek kidolgozásában is közreműködünk, a jogszabályokat véleményezzük, és javaslatokat teszünk az érintett tárcák felé. A védjegyrendszer új termékcsoportokkal és termékekkel bővült, öt termékkörben, 22 termékre lehet védjegyhasználatra pályázni. Újabb munkacsoportokat is alakítunk, más termékpályák kapcsán. Részt veszünk a Magyar Élelmiszerkönyv szakbizottságaiba delegált tagjaink felkészítésében, az új szabályozási javaslatok megvitatásában, a szabályozott termékek előállítási körülményeinek és követelményeinek piaci kereslethez igazításában is.

A fogyasztási trendek új kihívások elé állítják tagjainkat, segítésük céljából fogyasztói felmérést végzünk, segítve a termékfejlesztési irányok meghatározását, a támogatások sikeres felhasználását.

– Milyen programokat, aktivitásokat terveznek az idei évre?

– Bővítjük a „Tanuljunk együtt!” programunkat, workshopokat szervezünk, online csatornákat is bevonva. Az exportpiacok feltárása és a piacra jutás segítése érdekében együttműködünk a HEPÁ-val, fórumokkal is segítjük majd tagjainkat. A hazai piacra jutás érdekében beszállítói fórumokat szervezünk a kiskereskedelem meghatározó szereplőivel, hogy a kisebb kapacitású tagjaink termékei is megjelenhessenek náluk.

Élelmiszeripari koordinátori hálózatunk pedig újra személyes formában működik, gyűjtjük tagjaink problémafelvetéseit, azokat feldolgozzuk, és közvetítjük a döntéshozók felé, javaslatokat dolgozunk ki. A NAK a jövőben is tagjai érdekében végzi tevékenységét. //