Magazin: Krisán László: „A válságkezelésben mindenkinek van felelőssége”

– Hogyan alakult 2021-ben az egyes vállalkozástípusok teljesítménye?

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

– A magyar gazdaságra a mai napig jellemző a dualitás, ami azt jelenti, hogy a legkisebb, döntő részt hazai tulajdonban lévő magyar vállalkozások és a nagy, erős nemzetközi beágyazódottsággal rendelkező, versenyképes vállalkozások között jelentős különbségek vannak. Ebből következik, hogy a hazai vállalatok termelékenysége még mindig fele a külföldiekének. Ennek a résnek a csökkentésére kell fókuszálnunk. Olyan területeken kell javulnunk, mint például a versenyképesség, hatékonyság, munkaszervezés, digitalizáció, automatizáció, K+F+innováció, menedzsment skillek, valamint nyelvismeret.

Nemzetközi szintre kitekintve látható, hogy a fejlett digitális üzleti megoldásokat alkalmazó kkv-k aránya rendkívül alacsony Magyarországon, hiszen csupán 10% körül mozog, míg az EU-s átlag ennek több mint duplája. Innováció tekintetében is le vagyunk maradva.

Pedig ötletekben nincs hiány. Ennek fényében kell vizsgálni gazdaságpolitikailag és cégenként, hogy mi az oka a lemaradásunknak. Érdekes lehet, hogy a lemaradás összefüggésben van-e a magyar gazdaság szerkezetével, azaz azzal, hogy milyen iparágakban működnek ezek a cégek. Egy biztos: mind a koronavírus, mind az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy érdemes felülvizsgálni valamennyi országnak a gazdasági szerkezetét, már csak azért is, mert a globalizációnak számos gyenge pontja bukkan fel – gondoljunk csak az egyre jellemzőbb „hiány”-ra.

– A vállalkozások összesített száma nőtt vagy csökkent?

– Összességében növekedésről beszélhetünk. 2021-ben mintegy 85 000 egyéni vállalkozás indult Magyarországon, így mára közel 600 000 van. Az egyéni vállalkozók száma 2019 óta magasabb, mint a társas vállalkozásoké. Az egyéni vállalkozások népszerűsége mögött az is lehet, hogy rendkívül egyszerű szüneteltetni a tevékenységet, akár hosszabb-rövidebb időszakokra is.

– Az FMCG-szektorhoz köthető cégek miként szerepeltek a tavalyi évben?

– 2021-ben a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5%-kal nagyobb volt az előző évinél. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben ugyancsak 4,9%-kal nőtt az értékesítés volumene.

A koronavírus időszakában az FMCG-­forgalom egyértelműen bővült. A diszkontok népszerűsége töretlen. Az online szektor az elmúlt évek egyértelmű nyertese és haszonélvezője: az online vásárlások két számjegyű százalékos bővülést mutatnak. Az e-kereskedelem részesedése világszinten közel 20%, és hazánkban is átlépte a 10%-os küszöböt.

Van azonban egy fontos dolog, ami képes meghatározni a kereskedelem jövőbeni alakulását, ez pedig nem más, mint az infláció: az ár ismét meghatározó tényezővé válik.

A vásárlásokat tekintve az összehasonlítás nem célszerű, hiszen nagyon mesterséges a bázis. Gondoljunk csak a koronavírus megjelenésekor robbanásszerűen megugró tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, -kendők iránti igényre, de a WC-papír és a tartós élelmiszerek kereslete is kiugróan magas volt. Most a háború kirobbanásakor is volt egy ilyen hullám, igaz rövidebb ideig tartott. Az üzemanyagok esetében is láthattuk, hogy megrohamozták a benzinkutakat. És az árak emelkedésével általánosan ismét elkezdődik a „felhalmozás”, mint vásárlói magatartás. Az elmúlt 2 évben folyamatosan mesterséges vásárlói reakciókat láthattunk, és láthatunk. Sokszor pánikszerű vásárlás lett úrrá, ami előtte, az elmúlt 1-2 évtizedben egyáltalán nem volt jellemző.

– Mennyire volt jellemző a munkaerőhiány, súlyosbodott vagy enyhült az elmúlt időszakban?

– Alapvető gond és kihívás, hogy a magyar munkaerőpiac egyre feszesebb. A koronavírus erőteljes hatással volt a munkaerőpiacra minden szektorban. Azt gondolom, hogy egyértelműen súlyosbodik a helyzet, nem dőlhetnek hátra a cégvezetők. Ami tovább nehezíti a helyzetet, az az, hogy rohamosan fejlődik, változik minden, ezért szinte évről évre más és más kompetenciával, készségekkel bíró munkavállalókra van szükség. Rendkívül nehéz lekövetni a változásokat, gondoljunk csak az IT-területre, a digitalizációra, automatizációra.

– Jelentek meg olyan szabályozások, amelyek hatással voltak a vállalkozásokra?

– Szinte csak ilyen szabályozások jelentek meg. Ezek egy része korlátozó intézkedés volt, míg másik része éppen ezeket ellensúlyozó, támogató intézkedés. Egyik alapvető dolog az emberek szabad mozgásának korlátozása, de ide sorolható az egyes üzletek látogathatóságának korlátozása is. Ezekhez a cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kellett, azzal a segítséggel, hogy a Kormányzat nem hagyta magára a vállalkozásokat. Folyamatosan, különböző állami eszközökkel támogatta a cégeket.

– A KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjának milyen fejlesztései voltak, vannak?

– A Széchenyi Kártya Program egy igazi hungarikum, egy olyan öntanuló rendszer, amely rugalmasan követi a vállalkozók igényeit, szükségleteit. Demján Sándornak köszönhetően ez a pénzügyi eszköz immár 20 éve működik, azóta él a Program, és ez óriási bizalmi tőke számunkra.

A járvány elején minden vállalkozás azonnal pénzt akart látni, így nagyon nagy számban fordultak hozzánk új ügyfelek: több mint 50% új vállalkozás volt, amelyek korábban nem voltak hitel közelében, vagy más formában vettek igénybe finanszírozást. Itt főleg a túlélési, azaz a likviditási igény volt a meghatározó.

A Széchenyi Kártya Program GO! már az újraindulást segítő csomag, mely konstrukciókon belül már jelentősen nőtt a beruházások aránya. Ebben a csomagban indítottunk 2021. szeptemberben két új terméket: egyrészt a Széchenyi Lízing GO!-t, másrészt a legkisebb vállalkozásokat célzó Széchenyi Mikrohitel GO! is megjelent a termékeink között. Ezen felül megértettük a vállalkozások igényeit az online hitelügyintézés tekintetében, és a vírus kellős közepén megkezdtük a Széchenyi Kártya Program digitalizációját is.

– Hogy tapasztalják, a koronavírus-járvány mekkora kárt okozott eddig, és mire lehet még számítani?

– A kár hatalmas volt: emberéletek, pénzügyi veszteségek, pszichés megbetegedések, gazdasági megtorpanás és még sorolhatnánk. Nagyon sok területen szenvedtünk el károkat, ugyanakkor a hozzáállás kiemelt jelentőséggel bír, azaz, hogy mit tanultunk ebből? Képesek leszünk-e változtatni? Felismerjük-e gyengeségeinket, és megtaláljuk-e a lehetőségeket?

Azt szükséges látni, hogy a válságkezelésben mindenkinek van felelőssége. Felelőssége van a Kormánynak, amelynek a munkáját éppen nemrég értékelhette az ország. Felelőssége van az egyénnek, de a cégvezetőknek, tulajdonosoknak is. Mindenkinek értékelni kell önmagát, hogy elég volt-e az az aktivitás, amit beletett a megoldáskeresésbe.

Az biztos, hogy a komfortzónánkon túl kellett nyúlnunk, és az újabb válság is erre fog késztetni bennünket. Én azt tudom ajánlani, hogy tanuljunk az elmúlt időszakból, és változtassunk! Legyünk rugalmasak, hiszen az aktivitás és proaktivitás egyre fontosabbá válik.

– Miként tudnak a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak segíteni? Milyen új lehetőségek születtek az elmúlt egy évben?

– Mi alapvetően nem egyedi vállalati krízishelyzetekkel foglalkozunk, ugyanakkor a vállalkozói igényekből indulunk ki. A vállalati jelzések napi szinten érkeznek be az irodáinkba, amelyeket mi összesítünk, és igyekszünk megtalálni azokat a problémás területeket, amelyek össznemzetgazdasági szinten relevánsak. Ha visszagondolnak, válsághelyzetben például mindig ott voltunk, és azonnali megoldásokkal jöttünk ki a piacra, extrém rövid idő alatt. Békeidőben is jelen vagyunk, hiszen piaci kilengések akkor is voltak, vannak, amelyeket mi rendre igyekszünk kisimítani. Az elmúlt egy évben jelentek meg a GO! termékeink, azon belül a korábban már említett teljesen 2 új termék, a lízing és a mikrohitel. Nemrég kormányzati döntés született a zöld irányba való elmozdulásról is, szóval nyitunk egy újabb terület felé is. //