Magazin: Nyereséges a malomipar, de ez kevés a megújuláshoz

Szerző: Budai Klára

A magyar malomipar éves nettó árbevétele 2020-ban 109,192 milliárd forint volt, amiből az export árbevétel 29,94 milliárd forintot képviselt. A Gabonaszövetség 39 malomipari vállalatot tart számon összesen 51 malommal. Ezek között megtalálhatóak nagy 200 tonna/24 óra kapacitást meghaladó, közepes 50–100 tonna/24 óra kapacitás körüli és kis malmok is.

A malomipari vállalkozásoknak tulajdonosi szerkezetét vizsgálva, a jegyzett tőke százalékában (AKI adatok alapján), külföldi tulajdonban 41%, hazai társasági tulajdonban 25%, hazai magántulajdonban 33% és önkormányzati tulajdonban 0,12% van.

Pótsa Zsófia
főtitkár
Magyar Gabonafeldolgozók,
Takarmánygyártók
és -Kereskedők
Szövetsége

– A hazai malomipar elsősorban alapliszteket gyárt. A malmok csupán egy kis része van felkészülve a különleges vevői igények (lisztkeverékek) kiszolgálására. 2020-ban a Gabonaszövetség adatgyűjtése szerint a magyar malomipar éves búzafelöntése 1,236 millió tonna volt durum búzával együtt. A piac szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy tovább folytatódott a malomipar koncentrálódása, az első 5 malomipari vállalat a teljes piac 75,59%-át képviselte, szemben az 5 évvel ezelőtti 64,49%-kal – nyilatkozza Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára.

Hozzáteszi: a koronavírus-járvány hatása a malomipari szakágazatban is érezhető volt. 2020 első felében a liszt iránti kereslet 30-40 százalékkal is meghaladta a szokásos mennyiséget.

– Pánikfelvásárlás alakult ki, az emberek elkezdtek tartalékolni az alapélelmiszerekből. A malmoknak sikerült a fokozott fogyasztói igényeket kielégíteni. A második és harmadik negyedévben viszont megcsappant a liszt iránti kereslet, így átlagos évet zárt a malomipar – jelzi a szakember.

Éles az árverseny

A megtermelt lisztből 193,524 ezer tonna került exportra, főleg Romániába és Szlovákiába, valamint kevesebb mennyiség Ausztriába.

– A liszt importjával (45 548 tonna) is számolnunk kell, ez leginkább közvetlenül a pékségekben és a nagy üzletláncok polcain csomagolt liszt formájában jelenik meg.

A malomipar továbbra is szinte 100%-ban magyar eredetű búzát használ fel. A hazai búzaárakat a világpiaci trendek és a kereslet-kínálat alakítja.

– Itthon már évek óta keresleti piacról beszélhetünk, függetlenül attól, hogy éppen mennyi búza termett. A termelők részéről megszűnt az eladási kényszer, szívesen tárolják az árut akár hosszabb ideig is, ezért nem könnyű a feldolgozóiparnak áruhoz jutni. A felvásárlók tábora is bővült, ugyanazért az alapanyagért versenyzik a malomipar, a keményítő-ipar, a takarmányipar és a gabonaexportőr – informálja lapunkat Pótsa Zsófia.

A kiszámíthatatlan árfolyamváltozások tovább nehezítik a nyereség tervezhetőségét és kiszámíthatóságát. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a malomipar nyeresége, 2% körül mozog, ami a folyamatos megújuláshoz nem igazán elégendő. Mindennek fő oka, a hektikus alapanyagár-változások és a malomiparban zajló negatív árverseny.

Igényli a támogatást a szektor

A korábbi években kiírt pályázatok ösztönözték a beruházásokat, és lehetővé tették a malomipar korszerűsítését, de a folyamatos megújulás, a technológiai fejlesztés, a hatékonyságnövelés, a fajlagos energiafelhasználás csökkentése, a fenntarthatóság és az előállított termékek minőségének javítása újabb és újabb beruházásokat igényelnek.

– Az elmúlt időszakban az ágazat egyre kevesebb forráshoz jutott. Ezért a 2021-ben kiírt élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című pályázat igazi hiánypótlás és lehetőség a malomipar számára, amely továbbra is egy átlátható, kiegyensúlyozott piac megteremtésén fáradozik, ahol tisztességes nyereséget lehet termelni, fenntartható és biztonságos termékekkel – jelzi a főtitkár. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.