Nem mindegy, miből készül a forralt bor

Az utcán árusított forralt borok színvonalát három tényező szavatolja: a célnak megfelelő, jó alapbor, a minőségi fűszerkeverék és a korszerű csapolási technológia.

Több tízezer liter vörösbort szállít az idei téli vásári szezonban a budapesti Vörösmarty térre a Borháló Borkereskedés, nevét és jó hírét adva garanciaként azokhoz a forralt borokhoz, amelyeket az ő receptúrája alapján, a szállítási és kimérési technológia betartásával kínálnak a fővárosi vásárlóknak a karácsonyi forgatagban. A forralt borok piaca elég esetleges: a kiváló és elfogadható italok szomszédságában néha agyoncukrozott alkoholos szörpöket mérnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az általa szállított garantált minőségű borok mellé fűszerkeveréket ad, és technológiát is ajánl – mondja Elek Márton, a Borháló stratégiai igazgatója. – Erős savgerincű, reduktív bort választottunk, hiszen a forralt bor, a fröccshöz hasonlóan, víz hozzáadásával készül. Ez a Tolnai borvidéken termett cabernet sauvignon ettől sem rogyik össze, ugyanakkor önmagában nem túl karakteres, vagyis gond nélkül képes befogadni a szegfűszeget és a többi hozzáadott fűszert.

A Borháló a fűszerezést sem bízta a véletlenre. A forralt borok ízesítése széles skálán mozog a borsos-tüzes férfias nedűktől a sangría típusú csajos-gyümölcsös változatokig; a Borháló fűszerezése inkább a nőies vonalat követi, amihez a gyömbér ad egy markáns férfias vonást. A fűszer-összeállítás Tegzes Dániel, a neves szentendrei „Fűszerész” kompozíciója.

A jó alapbor és az értő fűszerezés mellett a harmadik minőségi garancia a technológiai. A folyamatosan emelgetett fedő alól ugyanis szökik a szesz. Néha olyat is látni, hogy a hűlő üstnek jól alátüzelnek, és a bor forrásba lendül. Pedig ennél ízgyilkosabb hibát elképzelni is nehéz: a szegfűszeg abban a pillanatban elereszti keserű aromáit, és hazavágja az italt.