Nem ismétlődhet meg a tavalyi élelmiszerágazati siker

Az őszi szárazság és a februári hideg hatása egyelőre megbecsülhetetlen − de nem sok jóval biztat. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint, a jövő héten már többet tudnak arról, hogy miként telelt az őszi búza. Az elnök beszámolt arról is, hogy a környezetében, a Dél-Alföldön biztatóak a kilátások.

A falugazdászok februári jelentése szerint tavaly ősszel 1086 ezer hektáron vetettek őszi búzát és 178 ezer hektáron őszi árpát. A hosszantartó száraz periódus miatt az elvetett területek 40-50 százaléka ki sem kelt. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal december elejei állapotminősítés szerint az őszi búza, illetve a többi kalászos esetében nem éri el a 20 százalékot a jó minősítésű területek aránya. Ez az előző évben 40 százalék körüli volt. Ezzel szemben viszont gyenge besorolást kapott az állományok 45-50 százaléka (2010-ben ez 20-28 százalék között volt).

Vancsura József még korainak tartja a végső ítéletet kimondani az idei vetésről, szerinte ugyanis a tél elmúltával, a hótakaró alul előbújó növények csak most kezdenek zöldülni.

A kertészek számára kritikus időszaknak számít a januári, februári rendkívüli hideg, amint Mártonffy Bélától, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arról számolt be, hogy a hideg fűtetlen fóliasátrakban lassította a palánták nevelését, ami az egész kertészeti szezon későbbi indulását jelenti.

A sertés- és baromfiágazat szereplői, emelkedő költségeik miatt áremelésre készülnek, ami minden bizonnyal a fogyasztás csökkenésével jár majd.

Az élelmiszeripar eredményességét az alapanyagok drágulása mellett a szektort terhelő különadók − termékdíj, népegészségügyi termékdíj, katasztrófavédelmi hozzájárulás − is rontják a visszaeső belföldi fogyasztás mellett. A piacelemzők szerint mindebből következik, egyre csökken a valószínűsége az élelmiszer-GDP bővülésének. Inkább az látszik biztosnak, hogy az élelmiszerágazat az idén nem ismétli meg a tavalyi kimagasló eredményét, amikor az élelmiszergazdaság teljes kibocsátása 29 százalékkal nőtt az előzetes adatok szerint, így az ágazatnak döntő szerepe volt abban, hogy a vártnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2011. negyedik negyedévében. Tavaly egyébként a bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben – a Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint.