Munkaerő-kölcsönzők: a kölcsönzött munkavállalók között 5 százalék körül mozog az inaktívak aránya
A kölcsönzött munkavállalók száma februárra 180 ezerre nőtt, az inaktív állományban lévő dolgozók aránya pedig a pandémia előttinél is alacsonyabb szintre, 5 százalékra csökkent – közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) hétfőn az MTI-vel.
Felidézték, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor az átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára, 30 százalékra emelkedett az inaktív státuszban – betegszabadságon vagy betegállományban, törvényes fizetett szabadságon, állásidőben, áthelyezett munkanapon, fizetés nélküli szabadságon – lévő kölcsönzött munkavállalók aránya. Április végére ez az arány már visszaesett, és csak kicsivel haladta meg a 15 százalékot, júniusban pedig már beállt a válság előtti, ebben az időszakban megszokott, tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek is felére süllyedt.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A cégek elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket – oktatás, átképzés – hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni. Ez akár két-háromszorosára is megnövelte az inaktív kölcsönzött munkaerő számát.
A közleményben Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke kifejtette, mielőtt a munkaerőpiacot teljesen felforgatta volna a válság, megérkezett a kormány gazdaságvédelmi, munkahelymegtartó támogatása, amely a legtöbb iparágban segítette a vállalkozások működőképességének biztosítását és ezt a támogatást kiterjesztették a versenyszférában dolgozó aktív munkavállalók 15 százalékát képviselő munkaerő-kölcsönzési HR-szektorra, kölcsönzött munkavállalókra is. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: reálisnak tűnik a következő években az 1000 eurós minimálbér elérése
A következő években a minimálbér elérheti a 400 ezer forintot,…
Tovább olvasom >Innovatív fejlesztések az agrárszakképzésben
Az ágazati képzőközpontokban elindított okostanterem program célja, hogy a duális…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >